Mi az oka a Forma 1-es aut�k meghib�sod�s�nak?

A 2000-es Ausztr�l Nagyd�jon Melbourne-ben 22 aut� sorakozott fel a rajthoz, de v�g�l mind�ssze 9-en fejezt�k be a versenyt. 1999-ben pedig csak nyolcan �rtek c�lba. Jogos a k�rd�s hogy a doll�rmilli�k�rt k�sz�l� versenyg�pek mi�rt nem k�pesek teljes�teni a versenyt�vot. Mert folyamatosan �j alkatr�szeket pr�b�lgatnak a csapatok, �s a Forma 1-ben egy alkatr�sz legjobb pr�b�ja maga a verseny. A j� versenyaut� a m�helyben megsz�letik, �s a p�ly�n elk�sz�l - �ll�tj�k a m�rn�k�k. A csata folyton a s�llyal, �s a stopper�r�val folyik. Tal�n meglep� lehet de ha a versenyat� s�ly�t 10 kg-al cs�kkentik, akkor az aut� k�r�nk�nt 0.2 - 0.4 sec-el gyorsabb. Amennyiben a s�lycs�kkent�st az alkatr�szekben, �s a mototrban pr�b�lj�k el�rni akkor fenn�ll a vesz�lye annak, hogy az alkatr�szek meghib�sodnak. �gy teh�t a k�z�putat kell v�lasztani. Meg kell tal�lni az egyens�lyt a s�lycs�kkent�s m�rt�ke, �s a megb�zhat�s�g k�z�tt. Az aut� s�lya a szab�lyok �rtelm�ben minimum 600 kg, de a csapatok arra t�rekszenek, hogy min�l kevesebb legyen. A prec�zi�s sz�mol�s m�ra od�ig fajult, hogy a m�rn�k�k literre pontosan kisz�molj�k az �zemanyag mennyis�g�t, amellyel a c�lba �rkez�st k�vet�en a k�telez�en el��rt levezet� k�rt m�g meg tudja tenni a versenyz�. Egy-egy megtakar�tott kilogrammal a versenyz� m�sodperceket nyerhet a verseny folyam�n, �s 5-10 m�sodperces el�nnyel futamot lehet nyerni.