JAMES HUNT

James Simon Wallis Hunt 1947. augusztus 29-�n sz�letett az angliai Belmontban. Orvostanhallgat� volt, amikor a tanul�s mellett 20 �ves kor�ban Brands Hatch-ben beiratkozott egy aut�versenyz� tanfolyamra. A csal�d kor�bban m�r tapasztalatot szerezhetett James vezet�s ir�nti szenved�ly�r�l - csak az volt a hiba, hogy szinte mindent addig hajtott, am�g nem siker�lt �sszet�rnie. A szilaj term�szet k�s�bb is jellemz� lesz r� mind a versenyp�ly�n, mind a mag�n�letben...

1967-ben kezdett el versenyezgetni egy saj�t kez�leg tuningolt Minivel. James hamar �szrevette, hogy ez neki val� dolog �s 1968-ban m�r egy egy�l�ses sorozatban tal�ljuk, az Alexis Forma Ford 1600-ban. Ebben az �vben �s a k�vetkez�ben is siker�l egy-egy futamgy�zelmet aratnia. Ezzel egy id�ben 1969-ben elkezdett a Forma-3-ban is versenyezni, ahol k�t futamgy�zelmet szerzett. Eg�szen 1972-ig ebben a sorozatban maradt. 1970 �s 1972 k�z�tt hat Forma-3-as futamot nyert meg, m�gsem siker�lt olyan hamar feljutnia a Forma-1-be, mint vet�lyt�rsainak: Emerson Fittipaldinak, Ronnie Petersonnak vagy Niki Laud�nak. Ennek egyr�szt anyagi okai voltak, m�sr�szt az, hogy Hunt igen k�tes h�rnevet szerzett "aut�t�r�k�nt".

�m szerencs�je volt: tal�lkozott ugyanis egy lelkes aut�sport rajong�val, akinek p�nze, r�ad�sul hajland�s�ga is volt arra, hogy t�mogasson fiatal tehets�geket. Lord Alexander Hesketh v�s�rolt Huntnak egy haszn�lt Surtees-aut�t, amellyel a pil�ta a Forma-1-es vil�gbajnoks�gba nem besz�m�t� versenyeken indult 1972-ben. L�tv�n James tehets�g�t Hesketh - aki r�ad�sul m�g rokonl�leknek is �rezte a playboy Huntot - 1973-ban m�g m�lyebben a zseb�be ny�lt �s vett Jamesnek egy vadonat �j March-Fordot, amivel a v�denc imm�r vil�gbajnoki futamokon is r�szt vehetett a kir�lykateg�ri�ban.

Deb�t�l�s�ra a Monac�i Nagyd�jon ker�lt sor. Itt m�g nem szerzett pontot, �m k�t versennyel k�s�bb - ami Hunt sz�m�ra p�lyafut�sa m�sodik hivatalos F1-es versenye volt, mert Monac� ut�n kihagyta a Sv�d Nagyd�jat - m�r hatodik volt. A k�vetkez� futamon Silverstone-ban egy negyedik hellyel �rvendeztette meg hazai k�z�ns�g�t, azt�n Hollandi�ban - ami a fiatal Roger Williamson hal�la miatt rendk�v�l neh�z futam volt a March sz�m�ra - m�r harmadik volt. Jackie Stewart �s Francois Cevert (mindkett� Tyrrell-Ford) m�g�tt. Ezt k�vet�en kihagyott n�gy versenyt, majd amikor visszat�rt a szezon utols� futam�ra (Watkins Glen), m�sodik helyet szerzett Ronnie Peterson (Lotus-Ford) m�g�tt - kevesebb, mint egy m�sodperccel lemaradva! Ahhoz k�pest, hogy James csak �t futamon indult az 1973-as szezonban, szerzett 14 pontot, amivel a vil�gbajnoks�g nyolcadik hely�n v�gzett. Az �tb�l n�gy versenyen szerzett pontot �s folyamatosan fejl�d� tendenci�t mutatott. �g�retes rajt volt!

1974-ben Hesketh �gy d�nt�tt, hogy saj�t csapatot ind�t - nem meglep� m�don saj�t neve alatt. Az els� versenyeken m�g maradtak March 731-esn�l, de azt�n elk�sz�lt a Harvey Postlethwaite �ltal tervezett els� Hesketh aut�, a 308-as. Ezt az aut�t is Ford motorral hajtott�k �s James n�gy alkalommal tudott pontot szerezni vele a szezon folym�n: Sv�dorsz�gban harmadik lett Jody Scheckter �s Patrick Depailler m�g�tt (mindkett� Tyrrell-Ford); Ausztri�ban �jra harmadik Carlos Reutemann (Brabham-Ford) �s Dennis Hulme (McLaren-Ford) m�g�tt; Kanad�ban negyedik, Watkins Glenben pedig �jra harmadik - ez�ttal Reutemann �s Carlos Pace (Brabham-Ford) m�g�tt. Ez �sszesen 15 pontot jelentett Huntnak �s ism�t a nyolcadik helyet a vil�gbajnoks�gban.

1975-ben Postlethwaite tov�bbfejlesztette a Hesketh 308-ast, �gy az �v folyam�n a 308B, illetve a 308C k�djel� aut�val futottak. Hunt r�gt�n egy m�sodik hellyel nyitott Argent�n�ban Emerson Fittipaldi (McLaren-Ford) m�g�tt. Azt�n egy hatodik hely k�vetkezett Braz�li�ban, majd egy balszerencs�sebb sorozat, amikor James sorozatban �t versenyen nem �rt c�lba. De Hollandi�ban felvirradt az � napja! A es�versenynek indul� futamon az bizonyult d�nt�nek, hogy Hunt kock�ztatott �s amikor kezdett al�bbhagyni az es� el�sz�r ment ki sz�raz gumik�rt. Ezzel a h�z�ssal maga m�g� utas�totta a domin�ns Ferrarikat �s learatta p�lyafut�sa els� futamgy�zelm�t - amely a Hesketh-csapat sz�m�ra is az els� volt!

Franciaorsz�gban tov�bb remekelt �s m�sodik helyet szerzett Niki Lauda (Ferrari) m�g�tt. Hazai p�ly�n, Silverstone-ban negyedik lett, azt�n kiesett N�metorsz�gban, majd negyedik lett Ausztri�ban. Olaszorsz�gban az �t�dik helyen v�gzett, Watkins Glenben ism�t a negyediken. �sszesen 33 pontot szerzett a szezon folyam�n �s a negyedik helyen v�gzett a vil�gbajnoks�gban.

Hunt zandvoorti futamgy�zelme ellen�re ez az �v a v�g kezdete lett a Hesketh csapat sz�m�ra. Az ist�ll� kor�bban szponzori feliratok n�lk�l, aut�ira a brit nemzeti sz�neket festve versenyzett, de ebben az �vben az "�j id�k szele" �ket is meglegyintette: szponzorokat ker�tettek a csapat sz�m�ra, m�sodik sz�m� aut�jukba "fizet�s" pil�t�kat �ltettek, a tervez�t, Harvey Postlethwaite-t pedig eladt�k a Wolf ist�ll�nak. B�r a csapat n�h�ny �vig m�g fennmaradt - �s t�bbnyire a sereghajt�k k�z�tt szerepelt - az 1975-�s szezon v�g�n mind a n�vad�, Lord Hesketh, mind Hunt elhagyta �ket.

James-nek Emerson Fittipaldi meg�resedett hely�t aj�nlott�k fel a McLaren-Fordn�l, amelyet � boldogan el is fogadott. A Gordon Coppuck �ltal tervezett M23-as remek konstrukci� volt - noha a kor m�rc�j�nek sz�m�t� Ferrari 312T (majd k�s�bbi v�ltozata a Ferrari 312T2) szintj�t nem �rte el.

Az els� versenyt, Braz�li�ban Hunt nem fejezte be, majd D�l-Afrik�ban m�sodik lett Lauda m�g�tt. Long Beach-en kiesett, de a spanyolorsz�gi Jaram�ban siker�lt legy�znie Laud�t �s nyerni. Belgiumban �s Monac�ban �jra kiesett, Sv�dorsz�gban �t�dik lett, Franciaorsz�gban nyert - igaz a k�t Ferrari ez�ttal nem fejezte be a versenyt. Brands Hatch-ben viszont Lauda befejezte, James m�gis meg tudta verni az osztr�kot a p�ly�n. Ez azonban m�gsem ker�lt be a hivatalos statisztik�kba, mert James-t ut�lag diszkvalifik�lt�k. Az indok az volt, hogy amikor egy rajtbaleset ut�n �jra ind�tott�k a mez�nyt Hunt �ll�t�lag �t�lt a tartal�k aut�j�ba. A kr�nik�k szerint ez a v�d azonban nem t�nyeken, hanem sokkal ink�bb a Ferrari csapat kulissz�k m�g�tti politikai man�verein alapult...

Az eset nagyon feld�lta Huntot �s csapata tagjai arr�l sz�moltak be, hogy a futam ut�n eg�sz �jjel nem aludt �s - hogy feledje b�nat�t - minden italt mag�ba d�nt�tt, amit csak letettek el�...

A k�vetkez� versenyt a h�res-h�rhedt 17 kilom�teres N�rburgringen rendezt�k. A p�lya a csapatok �s pil�t�k szerint m�r r�g�ta nem volt alkalmas Forma-1-es versenyz�sre, de a sport ir�ny�t� szerve nem hallgatott az okos sz�ra. A versenyen Lauda t�l kor�n v�ltotta le es�gumijait sz�razakra �s az Adenau Br�cke ut�ni r�szen megcs�szott, nekicsap�dott a korl�tnak, majd l�ngol� aut�j�ban visszap�rd�lt a p�ly�ra �s azt�n m�g Brett Lunger (Surtees-Ford) is nekiment. Az osztr�k k�m�ba esett, f�stm�rgez�st kapott �s s�lyos �g�si s�r�l�sekkel sz�ll�tott�k k�rh�zba. Hunt megnyerte a versenyt, de ez nem volt egy vid�m gy�zelem...

A n�rburgringi futam el�tt Lauda 35 ponttal vezetett James-szel szemben a vil�gbajnoks�gban, �m most az angol nagy lehet�s�ghez jutott. Ausztri�ban ezzel egy�tt is csak negyedik lett, de azt�n nyert Hollandi�ban. Monz�ban pedig - a csod�val hat�ros m�don - Lauda m�r ism�t a mez�nyben volt...

Hunt h�tr�nya az osztr�k t�voll�t�ben 14 pontra cs�kkent, de Lauda ism�t el tudott h�zni az Olasz Nagyd�jon, ahol � negyedik lett, James azonban nem fejezte be a versenyt. �m azt�n a McLaren versenyz�je visszav�gott a soron k�vetkez� k�t �szak-amerikai futamon: mind Mosportban, mind Watkins Glenben nyerni tudott. Ez azt jelentette, hogy Lauda mind�ssze 3 pontos el�nnyel �rkezhetett az utols� futamra, a jap�n Fujiba �gy, hogy a legut�bbi versenyeken Hunt volt jobb form�ban...

A pole poz�ci�t Mario Andretti (Lotus-Ford) szerezte meg, Hunt indult a m�sodik helyr�l, Lauda a harmadikr�l. A v�rt nagy csata azonban elmaradt. A verseny s�r�n zuhog� es�ben kezd�d�tt, Lauda t�l vesz�lyesnek �t�lte a k�r�lm�nyeket �s mind�ssze k�t k�r ut�n ki�llt. Emiatt k�s�bb sokan gy�vas�ggal v�dolt�k, pedig nem lett volna szabad elfelejteni, hogy mind�ssze n�h�ny h�t m�lt el s�lyos balesete �ta �s az is csoda volt, hogy egy�ltal�n ilyen hamar visszat�rt. R�ad�sul a verseny ut�n Hunt is bevallotta, hogy neki is megfordult a fej�ben, hogy esetleg ne induljon - �m � er�t vett f�lelmein �s m�gis rajthoz �llt, hiszen nem hagyhatta ki �lete nagy lehet�s�g�t. James-nek nem kellett kock�ztatnia �s nem is tette, b�r az�rt egy pillanatnyi r�m�letben volt r�sze neki �s csapat�nak: az egyik gumija defektes lett �s amikor bement a boxba �j gumik�rt szerel�i elvesztegettek n�mi id�t azzal, hogy csak nehezen tudt�k felemelni aut�j�t. Ezen k�v�l azonban nem volt probl�ma: Hunt a harmadik helyen �rt c�lba �s ezzel egy pont el�nnyel - 69:68 ar�nyban - megnyerte a vil�gbajnoks�got! A boldogs�ga hat�rtalan volt, fel�llt az aut�j�ban �s onnan kiab�lt a McLaren csapatf�n�k�nek, Teddy Mayernek. Az ist�ll� sz�m�ra is ez volt az els� vil�gbajnoki c�m.

Term�szetesen Huntot lehet szerencs�snek nevezni azok miatt a k�r�lm�nyek miatt, amelyeknek k�sz�nhette vil�gbajnoki c�m�t (keveseknek volt k�ts�ge afel�l, hogy Lauda lett volna a bajnok, ha nem szenved balesetet), de azt sosem szabad elfelejteni, hogy ott volt, amikor sz�m�tott �s �lni tudott a lehet�s�ggel. Mint ahogyan azt sem, hogy Lauda alatt jobb aut� volt, mint alatta, James m�gis t�bb alkalommal is megverte az osztr�kot a p�ly�n.

Az 1977-es szezont a McLaren az el�z� �vi aut�val kezdte, s csak k�s�bb vetette be a "77-es M26 k�djel� g�pet. Hunt az els� versenyen, Argent�n�ban nem �rt c�lba, azt�n m�sodik lett Braz�li�ban Reutemann Ferrarija m�g�tt, majd negyedik D�l-Afrik�ban. Az �v sor�n rengeteg probl�ma s�jtotta - f�leg motorgondok, �gy csak Franciaorsz�gban szerzett ism�t pontot, ahol harmadik lett Andretti �s John Watson (Brabham-Alfa Romeo) m�g�tt. Hazai p�ly�n, Silverstone-ban nyerni tudott, majd �jabb n�gy versenyen kereszt�l tart� pont n�lk�li sorozat k�vetkezett. James a v�gletek ember�nek t�nt a "77-es �v m�sodik fel�ben, ugyanis vagy kiesett, vagy nyert. Mint ahogyan Watkins Glenben is c�lba �rt �s diadalmaskodott. Kanad�ban kiesett, Jap�nban pedig ism�t nyert. Ha aut�ja megb�zhat�bb lett volna, tal�n k�zdhetett volna vil�gbajnoki c�me megv�d�s��rt, �gy azonban es�lye sem volt: 40 ponttal az �t�dik helyen z�rt.

1978 m�g rosszabb volt sz�m�ra. A McLaren konstrukci�s gyakorlata f�l�tt elj�rt az id� �s Hunt eg�sz �vben mind�ssze h�rom alkalommal tudott pontot szerezni: Argent�n�ban negyedik lett, Spanyolorsz�gban hatodik, Franciaorsz�gban pedig harmadik. Ez 8 pontot jelentett �sszes�t�sben - �s a tizenharmadik helyet.

Hunt 1979-re a Wolf csapathoz szerz�d�tt, ahol �jb�l egy�tt dolgozhatott Harvey Postlethwaite-tal, aki annak idej�n �g�retes aut�kat �p�tett a Heskethnek. Megtette ezt a Wolfn�l is, �m "79 m�r a hanyatl�s �ve volt az ist�ll� sz�m�ra. James az els� h�t verseny ut�n pont n�lk�l �llt a tabell�n, ez�rt Monac�ban - ahol kor�bban elkezd�d�tt p�lyafut�sa - �gy d�nt�tt, hogy azonnali hat�llyal befejezi Forma-1-es p�lyafut�s�t, melynek v�g�n 92 verseny, 179 pont, 10 futamgy�zelem �s 14 pole poz�ci� volt a m�rlege.

A sportt�l azonban sosem tudta t�volt tartani mag�t: 1980-ban a brit BBC telev�zi�hoz szerz�d�tt Forma-1-es szakkomment�tornak Murray Walker mell�. Ak�rcsak versenyz� kor�ban, ny�lt �s sz�kimond� volt ebben a min�s�g�ben is - s�t, n�ha tal�n egyenesen nyers. Nem leplezte p�ld�ul ellenszenv�t Riccardo Patrese ir�nt, ugyanis az olaszt tartotta felel�snek az�rt az 1978-as monzai baleset�rt, amely Ronnie Peterson hal�l�t okozta.

James Hunt eg�szen 1993-ig a BBC-n�l dolgozott, amikor tragikus hirtelens�ggel les�jtott r� a hal�l. Mind�ssze 46 esztend�s volt, amikor a sz�vroham elvitte wimbledoni otthon�ban.

Hunt v�rbeli versenyz� volt, olyan, aki els�sorban az �lm�nyt kereste a sz�guld�sban. Vad �s r�men�s volt a p�ly�n - igaz, j� n�h�ny aut�t �ssze is t�rt emiatt. Az nagyvil�gi �letet is k�t kan�llal habzsolta. A f�ma szerint akkor �rezte a legjobban mag�t, amikor egyik kez�ben egy poh�r ital volt, a m�sikban egy cigaretta, a karj�n pedig egy csinos n�. Hamis�tatlan playboy volt, s tal�n t�ls�gosan is gyorsan �lt....