Hogyan m�rik az id�t a Forma 1-ben?

A c�lszalag val�di jelent�s�ge az id�m�r�s el�seg�t�se volt. A gy�ztes fut� elszak�totta a fonalat, amire egy s�ly volt k�tve, ez a s�ly meg�ll�totta az �r�t.

Az id�m�r�s a technikai sportok h�skor�ban burleszkbe ill� jeleneteket hozott. Hol vagyunk m�g a k�zistopperekt�l! A c�lvonaln�l egy v�zzel teli locsol�t�ml� (az Ifj� Mormot�k K�zik�nyve Szerint "slag") volt kifesz�tve kereszt�lfektetve az �ttesten. Az egyik v�g�t csappal lez�rt�k, a m�sikhoz egy mechanikus szerkezet kapcsol�dott, melyet a kinyom�d� v�z hozott m�k�d�sbe, ez a szerkezet �ll�totta meg az �ra mutat�j�t. Ezzel csak akkor lehetett id�t m�rni, ha egyetlen aut� haladt a p�ly�n �s mire �jra k�rbe�rt a t�ml�t bubor�kmentesre fel lehetett t�lteni. Ez viszonylag pontosan m�rhetett, miut�n a folyad�kok nem igaz�n s�r�thet�k. Komikus helyzetet okozhatott, ha egym�s ut�n t�bb j�rm� is �thaladt a vonalon, els� �s h�ts� kerekeikkel is nyom�st gyakoroltak a t�ml�re, ez�rt ezt a megold�st futamokon nem haszn�lhatt�k.

1918-ban az egym�s mellett fekv� k�t kronogr�f k�pezte a m�r�bankot. A rajtjelre egy elektromos impulzus megind�totta az �r�kat. A c�lvonalon val� �thalad�skor az id�m�r�b�r� megnyomott egy gombot, amely megf�kezte az �gynevezett m�sodmutat�t arra az id�re, am�g a b�r� feljegyezte a mutatott �rt�ket �s a rajtsz�mot. Ezut�n a m�sodmutat� visszaugrott az igazi mutat�hoz, �s k�vette azt a k�vetkez� gombnyom�sig. A m�sodik �r�nak is ez volt a szerepe, de ezt csak akkor haszn�lt�k, amikor k�t kocsi k�vette egym�st. Mi volt ha egy trojka �rkezett? Ne is k�rdezz�k...

A fotoelektronikus id�m�r�st el�sz�r 1937-ben a chamonix-i s� vb-n alkalmazta a sv�jci Longines. Az els� kvarc�r�t 1954-ben szerkesztett�k, amely val�ban csalhatatlanul pontos lett volna, de a gomb megnyom�s�t emberekre b�zt�k...Az 50-es �vekben jellemz� mot�vum volt, hogy az olasz nagyd�jon a b�r�k 1 m�sodpercet "bem�rtek" a hazai versenyz�knek, mert ugye ez a hazai p�lya el�nye.

1969-be vonult be a versenysportba az elektronika. 1976-ban az els� long beach-i nagyd�jon jelad�kat helyeztek el t�bb versenyaut�ban, �s a c�lvonaln�l lefektetett aluszalag m�k�d�tt vev�antennak�nt. Ezzel m�r ezredm�sodpercre pontosan lehetett m�rni, mert az aut�k jelad�i k�l�nf�le frekvenci�kon dolgoztak. A mai rendszerek is ezen alapszanak, ma az aszfaltba �p�tett vev�antenna veszi a jeleket, tov�bbi k�t f�ggetlen�tett �ramforr�s� �s m�k�dtet�s� m�r�rendszer dolgozik egym�ssal p�rhuzamosan, plusz egy l�zerh�l� is m�k�dik a pontos m�r�s �rdek�ben. Ezen t�l minden csapat saj�t maga is m�ri az id�t - a biztons�g kedv��rt. A pontos t�j�koztat�s legmagasabb szintj�t az Internet jelenti, amikor a szabadedz�sekt�l a leintett futamig figyelemmel k�s�rhet�k a k�rid�k a vil�g b�rmely pontj�r�l - n�h�ny m�sodperc k�sedelemmel. Manaps�g a Longines-Olivetti korszakos szerep�t a Siemens vette �t az id�m�r�sben.