Nelson Piquet

Nelson Piquet Souto Maior 1952. augusztus 17-�n sz�letett Rio de Janeir�ban Clotilde Piquet �s az az�ta elh�nyt Est�cio Souto Maior gyermekek�nt. Nelson csal�di h�ttere meglehet�sen el�kel� volt, hiszen �desapja a Jo�o Goulart korm�ny eg�szs�g�gyi minisztere volt �s ideje nagy r�sz�t a f�v�rosban, Bras�li�ban t�lt�tte.

Ifj�kor�ban Nelson h�romf�le karriert tudott volna elk�pzelni mag�nak: m�rn�kit, teniszj�t�kosit �s aut�versenyz�it. 14 �ves kor�t�l kezdve - amikor elkezdett gokartozni - egyre ink�bb ut�bbi ir�ny�ba tol�dott �rdekl�d�se. �desapja azonban sz�vesebben l�tta volna, ha m�sik k�t hobbij�val kezd komolyabban foglalkozni �s nem akarta engedni, hogy versenyezzen. Nelson fogad�st aj�nlott Est�ci�nak: d�nts�n egy teniszm�rk�z�s kettej�k k�z�tt. Aki nyer, annak az akarata �rv�nyes�l. Nelson nyert...

Eleinte Alex Dias Ribeiro (kor�bbi Forma-1-es pil�ta) Camber nev� v�llalkoz�s�n�l dolgozott, ahol meg�p�tett egy Volkswagen protot�pust a brazil protot�pus bajnoks�g A oszt�lya sz�m�ra, amellyel azt�n nyolc versenyb�l hetet megnyert. 1970-ben, 1971-ben �s 1972-ben megnyeri a brazil gokart bajnoks�got is. Nev�t ekkoriban Piket-k�nt haszn�lta, mert csal�dja el�tt titokban akarta tartani, hogy mivel foglalkozik.

1976-ban m�r rendszeresen aut�kkal versenyzik �s el�bb megnyeri a Forma-Super-V Paulista Bajnoks�got, majd a Forma-Super-V Brazil Bajnoks�got. Mivel �desapj�t�l nem sz�m�thatott t�mogat�sra hobbij�hoz, a tehets�g�re felfigyel� Prado csal�d seg�ts�g�t vette ig�nybe karrierje tov�bbi �p�t�s�hez. 1978-ban ezzel a h�tt�rrel �rkezett meg Angli�ba, hogy r�szt vegyen a brit Forma-3-as bajnoks�gban. Nelson r�gt�n az els� �v�ben megnyerte azt �s sorozatban h�t futamgy�zelemmel rekordot �ll�tott fel.

A kezdetek a Forma-1-ben

K�pess�gei ezek ut�n nem ker�lhett�k el a Forma-1-es csapatf�n�k�k figyelm�t sem. M�g ugyanebben az �vben lehet�s�get kapott, hogy egy McLarent teszteljen Silverstone-ban. Forma-1-es deb�t�l�s�ra azt�n az 1978-as N�met Nagyd�jon ker�lt sor az Ensign csapat sz�neiben. Azt�n h�rom versenyen - Osztr�k Nagyd�j, Holland Nagyd�j, Olasz Nagyd�j - a McLarenn�l szerepelt.Ugyan egyik alkalommal sem szerzett pontot, de olyan j� benyom�st tett Bernie Ecclestone-ra, a Brabham csapat akkori vezet�j�re, hogy felaj�nlott neki egy h�rom �vre sz�l� szerz�d�st. Piquet al��rta, �gy a szezon utols� verseny�n, Kanad�ban m�r a Brabhamben-Alfa Rome�ban �lt. Csapatt�rsa a tapasztalt Niki Lauda volt, akit�l volt alkalma tanulni az �joncnak.

Az 1979-es esztend�ben a Brabham csapat Alfa Romeo motorral kezdett, majd Fordra v�ltott - �s k�zben er�sen a "futottak m�g" kateg�ri�ba tartozott, �gy nem volt k�nny� a pil�t�inak a dolga sem. Az els� k�t versenyen, Argent�n�ban �s hazai p�ly�n, Braz�li�ban Piquet baleset miatt kiesett. Azt�n Kyalamiban hetedik lett, majd Long Beach-en nyolcadik. Jaram�ban az �zemanyag szab�lyoz�, Zolderben a motor, Monte-Carl�ban a v�lt� meghib�sod�sa miatt, Dijonban baleset, Silverstone-ban kip�rd�l�s miatt, Hockenheimban �s az �sterreichringen motorhiba miatt esett ki. Augusztus 26-�n Zandvoortban azonban megszakadt a rossz sorozat �s megszerezte p�lyafut�sa els� pontjait a Forma-1-ben egy negyedik hellyel. A k�vetkez� versenyen, Monz�ban balesetezett, Montrealban v�lt�hib�val �llt ki, Watkins Glenben pedig a korm�ny meghib�sod�sa miatt - ut�bbi versenyen azonban megfutotta a leggyorsabb k�rt.

1979-ben Nelson �sszesen 3 ponttal a vil�gbajnoks�g 15. hely�n v�gzett. Csapatt�rsa, Lauda 4 pontot gy�jt�tt. A szezon v�g�n az osztr�k visszavonult (egy id�re), �gy Piquet lett a csapat els�sz�m� pil�t�ja. 1980-ban az argentin Riccardo Zunin�t kapta csapatt�rsul, aki nem volt vele egy s�lycsoportban.

Buneos Airesben Piquet megszerezte Forma-1-es p�lyafut�sa els� dobog�s helyez�s�t: m�sodik lett Alan Jones (Williams-Ford) m�g�tt. Interlagosban baleset miatt kiesett. Kyalamiban negyedik lett �s azt�n elj�tt m�rcius 30-a, p�lyafut�sa els� Forma-1-es futamgy�zelm�nek napja, amelyet az amerikai Long Beach-en aratott Riccardo Patrese (Arrows-Ford) �s Emerson Fittipaldi (Fittipaldi-Ford) el�tt - r�ad�sul a pole �s a leggyorsabb k�r is az �v� volt. Azt�n Monac�ban harmadik lett Carlos Reutemann (Williams-Ford) �s Jacques Laffite (Ligier-Ford) m�g�tt, Paul Ricardon negyedik, Brands Hatch-ben m�sodik Jones m�g�tt, Hockenheimban negyedik, az �sterreichringen �t�dik. Zandvoortban �s Imol�ban gy�z �s azt�n folytatva a j� sorozatot Montrealban megszerzi a pole-t. A versenyt azonban motorhiba miatt fel kellett adnia. Az utols� versenyen, Watkins Glenben kip�rd�lt �s elvesztette a vil�gbajnoks�got Jones-szal szemben. Ezzel egy�tt 1980-at az �tt�r�s �vek�nt �rt�kelhetj�k Piquet p�lyafut�s�ban, hiszen 54 pontj�val �s h�rom futamgy�zelm�vel m�sodik lett �s ezzel - m�sodik teljes szezonj�ban - a szt�rpil�t�k sor�ba emelkedett.

Bajnoki c�m a Brabhammel

1981-ben az argentin Reutemann (Williams-Ford) �s Piquet k�zd�tt meg egym�ssal a vil�gbajnoki c�m�rt. 1974-ben Piquet m�g Reutemann sisakj�t pucolta mint mindenes a Brabham csapatn�l. Akkor Carlos leszidta, mert nem v�gezte el tisztess�gesen a munk�t. Most Nelson enn�l nagyobb fejf�j�st okozott neki...

A szezon Long Beach-en kezd�d�tt, ahol Piquet harmadik lett a k�t Williams-pil�ta, Jones �s Reutemann m�g�tt. Braz�li�ban a pole-b�l indult ugyan, de csak tizenkettedik lett. Buenos Aires-ben azonban t�k�letes h�tv�g�je volt: pole, leggyorsabb k�r, gy�zelem. Imol�ban ism�t nyert. Ezt azonban egy balszerencs�sebb sorozat k�vette: Zolderben, Monte-Carl�ban �s Jaram�ban is baleset miatt esett ki, pedig Monac�ban �v� volt az els� rajtkocka. Dijonban harmadik lett Alain Prost (Renault) �s John Watson (McLaren-Ford) m�g�tt. Silverstone-ban ism�t balesetet szenvedett �s kiesett. Hockenheimban nyert, az �sterreichringen harmadik lett Jacques Laffite (Talbot Ligier-Matra) �s Ren� Arnoux (Renault) m�g�tt, Zandvoortban m�sodik Prost m�g�tt, Monz�ban hatodik, Montrealban �t�dik (pole-b�l indult), majd az utols� versenyen, Las Vegasban szint�n �t�dik. Az eg�sz �ves szorgalmas pontgy�jt�get�s - no �s a k�t Williams-pil�ta rossz viszonya, melynek k�vetkezt�ben nem voltak hajland�ak egy�ttm�k�dni - meghozta Nelsonnak a vil�gbajnoki c�met - egyetlen pont el�nnyel Reutemann el�tt! Piquet �sszesen 50 pontot gy�jt�tt ebben a szezonban �s h�rom futamgy�zelmet szerzett. Emerson Fittipaldi ut�n � lett Braz�lia m�sodik Forma-1-es vil�gbajnoka. Csapatt�rsa, a mexik�i Hector Rebaque 11 ponttal a kilencedik helyen v�gzett...

Az els� turb�-vil�gbajnok

1982-ben a Brabham BMW turb�motorra v�ltott (id�nk�nt m�g visszat�rt a Fordhoz is) �s ez a szezon az �sszeszok�s� volt, amely egyben sok probl�m�val j�rt. Piquet �j csapatt�rsa az olasz Riccardo Patrese lett.

Kyalamiban Nelson baleset miatt kiesett, azt�n Braz�li�ban diszkvalifik�lt�k, majd Long Beach-en �jabb balesetet szenvedett. Els� c�lba�r�s�re a negyedik versenyen, Zolderben ker�lt sor, ahol �t�dik lett. M�gis boldogtalan h�tv�ge volt ez, hiszen az id�m�r� edz�sen �let�t vesztette a kanadai Gilles Villeneuve (Ferrari), aki j� bar�ts�gban volt Nelsonnal. Piquet egy�bk�nt nem sokkal kor�bban kritiz�lta a Ferrari hi�nyos biztons�gi felk�sz�lts�g�t �s "sz�guld� kopors�knak" nevezte az aut�ikat. Sajnos szavai brut�lis m�don nyertek igazol�st. K�s�bb a Ferrari m�sik pil�t�ja, Didier Pironi is s�lyos balesetet szenvedett a hockenheimi edz�sen, ami der�kba t�rte karrierj�t...

Nelson Monte-Carl�ban v�lt�hib�val kiesett, azt�n Montrealban megszerezte egyetlen gy�zelm�t az �vben. Zandvoortban m�sodik lett. Brands Hatch-ben az �zemanyag szab�lyoz� meghib�sod�sa miatt esett ki, Paul Ricardon motorhib�val. Hockenheimban megfutotta a leggyorsabb k�rt �s vezetett, amikor le akarta k�r�zni a chilei Eliseo Salazart (ATS-Ford), aki azonban becsukta el�tte a "kaput" �s �ssze�tk�ztek. Ekkor Piquet-n kit�rt latin temperamentuma �s kipattanva az aut�j�b�l elkezdte �k�llel, l�bbal ahol �rte cs�pelni Salazart. A t�rt�netnek folytat�sa is volt: amikor Piquet mag�nyosan bandukolt vissza a boxba az eset ut�n, mell� �rt egy furgon �s a sof�r felaj�nlotta neki, hogy visszaviszi. Amikor azonban Nelson megtudta, hogy Salazar is az aut�ban �l, visszautas�totta. �jra fell�ngolt k�z�tt�k a vita, Salazar �s a sof�r is kisz�llt, hogy rendezz�k a n�zetelt�r�st. Ekkor Piquet fogta mag�t, beugrott a kocsiba �s elhajtott vele, fak�pn�l hagyva Salazart �s a sof�rt is...

T�z �vvel k�s�bb egy BMW m�rn�k el�rulta Nelsonnak, hogy azon a versenyen k�t k�r�n bel�l am�gy is felmondta volna a motor a szolg�latot. Piquet erre azt mondta, hogy ezek szerint a lehet� legjobb t�rt�nt, ami csak t�rt�nhetett, hiszen �gy a BMW legal�bb megmenek�lt egy leb�g�st�l hazai p�ly�j�n. Azonnal fogta a telefont �s felh�vta Salazart, hogy elmes�lje neki a sztorit �s j�t nevessenek egy�tt az eg�szen.

Ezek �s az ehhez hasonl� anekdot�k h�ven r�vil�g�tanak Piquet egy�nis�g�nek saj�toss�gaira: pimasz volt, temperamentumos �s sz�kimond�, m�sr�szr�l viszont l�teleme volt a m�k�z�s. Sz�m�ra a Forma-1 nem valamif�le iszony�an komoly �zlet volt, hanem ugr�deszka ahhoz a playboy �letform�hoz, amit szeretett. Az els� sz�m� szempont n�la mindig az volt, hogy j�l �rezze mag�t - s az csak a hab volt a tort�n, hogy k�zben r�ad�sul m�g sikeres is volt. Az �sterreichringen folytat�dott a szezon, ahol Nelson� volt a pole �s a leggyorsabb k�r is, �m motorhib�val kiesett. Dijonban utols� pontjait szerezte az �vben, amikor a negyedik helyen v�gzett, hiszen Monz�ban �s Las Vegasban is kiesett motorhib�val. �sszesen 20 ponttal a tizenegyedik helyen v�gzett (Patrese 21 pontot gy�jt�tt) egy rendk�v�l v�ltozatos szezonban, amikor tizenegy k�l�nb�z� pil�ta tudott versenyt nyerni.

1983-ra a BMW turb�motorja be�rett. Nelson r�gt�n gy�zelemmel kezdte az �vet hazai p�ly�n Braz�li�ban. Long Beach-en motorhiba miatt kiesett, majd Paul Ricardon m�sodik lett a m�g mindig a Renault-n�l versenyz� Prost m�g�tt. Imol�ban motorhib�val feladta a versenyt, Monte-Carl�ban megfutotta a leggyorsabb k�rt �s m�sodik lett Keke Rosberg (Williams-Ford) m�g�tt. Spa-ban �s Detroitban a negyedik helyen v�gzett, Kanad�ban egy k�bel meghib�sod�sa miatt kiesett. Silverstone-ban m�sodik lett Prost m�g�tt. Hockenheimban a tizenharmadik helyen v�gzett az �sterreichringen pedig harmadik lett k�t vil�gbajnoki vet�lyt�rsa, Prost �s Ren� Arnoux (Ferrari) m�g�tt. Zandvoortban megszerezte a pole poz�ci�t �s vezetett, amikor Prost megpr�b�lta megel�zni �s k�zben ki�t�tte a versenyb�l. A francia a futam ut�n elismerte hib�j�t. Ezt azonban remek hajr� k�vette Nelson r�sz�r�l a vil�gbajnoks�g finis�ben: Monz�ban �s Brands Hatch-ben egyar�nt nyert (el�bbin a leggyorsabb k�rt is megfutotta) �s ezzel k�t pontnyira megk�zel�tette a vil�gbajnoks�gban vezet� Prostot.

Az utols� versenyen Kyalamiban m�g h�rom pil�t�nak volt es�lye a vil�gbajnoki c�mre: Prost �s Piquet mellett Arnoux-nak is. A nyom�st azonban �gy t�nik Nelson t�rte a legjobban: mik�zben Arnoux a negyedik, Prost pedig csak a tizedik helyre kvalifik�lta mag�t, addig Piquet megszerezte a pole-t. Vas�rnap pedig a versenyt is teljes m�rt�kben kontroll�lta. Am�g Prost �s Arnoux versenyben volt, addig Nelson az �len aut�zott. Miut�n vet�lyt�rsai kiestek visszavett egy kicsit a temp�b�l �s maga el� engedte csapatt�rs�t, Patres�t, s�t azt sem b�nta, hogy Andrea de Cesaris (Alfa Romeo) is megel�zte - neki t�k�letesen el�g volt a harmadik hely is m�sodik vil�gbajnoki c�m�hez, amelyet k�t pont el�nnyel nyert meg Prosthoz k�pest (Nelson �sszesen 59 pontot szerzett). Ez volt a Forma-1 t�rt�net�nek els� turb� vil�gbajnoki c�me �s ezzel �j fejezet kezd�d�tt a sport t�rt�net�ben!

Lesz�ll��gban a Brabham

1984-ben m�r a McLaren is turb� motorral rendelkezett �s ez abszol�t dominanci�t hozott a Niki Laud�val �s Alain Prosttal fel�ll� ist�ll�nak. A Brabham-BMW-n�l v�ltoz�st jelentett, hogy Piquet �j csapatt�rsat kapott az olasz Teo Fabi szem�ly�ben. A csapat legnagyobb probl�m�j�t a megb�zhatatlans�g jelentette ebben az �vben.

Braz�li�ban Nelson r�gt�n feladni k�nyszer�lt a versenyt motorhib�val. Kyalamiban ugyan megszerezte a pole-t, de a turb�rendszer meghib�sod�sa miatt kiesett. Azt�n Zolderben v�gre c�lba �rt - igaz, csak a kilencedik helyen. Imol�ban �v� volt a pole, a leggyorsabb k�r, de ism�t elromlott a turb� �s kiesett. Monte-Carl�ban elektronikai hiba miatt �llt ki. Azt�n j�tt v�gre k�t jobb verseny: Kanad�ban megszerezte a pole-t, megfutotta a leggyorsabb k�rt �s megnyerte a versenyt Lauda �s Prost el�tt, majd Detroitban szint�n �v� volt a pole �s a gy�zelem. A k�vetkez� versenyen, Dallasban baleset miatt kiesett, majd Brands Hatch-ben megszerezte a pole-t, de csak a hetedik helyen v�gzett. Hockenheimban v�lt�hib�val esett ki. Az �sterreichringen �v� volt a az els� rajtkocka, a versenyen pedig m�sodik lett a hazai p�ly�n szerepl� Lauda m�g�tt. Zandvoortban kiesett olajnyom�s-probl�ma miatt. Monz�ban megszerezte a pole-t, de motorhib�val ki�llt. A N�rburgringen is � indult az �lr�l, megfutotta a leggyorsabb k�rt, majd v�g�l harmadik lett Prost �s Mich�le Alboreto (Ferrari) m�g�tt. Estorilban els� rajtkock�t szerzett, majd a versenyen hatodik lett.

A sok m�szaki hiba r�nyomta b�lyeg�t a Brabham 1984-es esztendej�re: Nelson 29 ponttal csak az �t�dik helyen v�gzett, csapatt�rsa, Fabi pedig 11 ponttal a tizenegyedik lett. Piquet mind�ssze h�tszer �rt c�lba, �m kalsszisa megmutatkozott abban, hogy �gy is nyert k�t versenyt �s szerzett kilenc pole poz�ci�t.

Az 1985-�s szezon hasonl�an alakult. Ebben az �vben k�t csapatt�rs v�ltotta egym�st Nelson mellett: a Monac�i Nagyd�jig a francia Francois Hesnault, ut�na pedig a sv�jci Marc Surer.

Az �v Braz�li�ban kezd�d�tt, ahol Piquet v�lt�hib�val kiesett, azt�n a korm�nym� meghib�sod�sa miatt nem fejezte be a versenyt Estorilban. Imol�ban nyolcadik lett, Monte-Carl�ban balesetet szenvedett, Kanad�ban v�lt�hib�val esett ki. Azt�n Detroitban hatodik lett, Paul Ricardon pedig v�gre �jra nyerni tudott - Keke Rosberg (Williams-Honda) �s Alain Prost (McLaren-Porsche) el�tt. Silverstone-ban negyedik lett, azt�n a N�rburgringen kiesett a turb� meghib�sod�sa miatt, majd az �sterreichringen gumiprobl�m�k miatt. Zandvoortban megszerezte egyetlen pole-j�t az �vben, �m a versenyen csak nyolcadik lett. Monz�ban a m�sodik helyen v�gzett Prost m�g�tt, Spa-Francorchamps-ban �t�dik lett. Brands Hatch-ben balesetet szenvedett, Kyalamiban motorhib�val esett ki, Adelaide-ben felgyulladt az aut�ja. Nelson a nyolcadik helyen v�gzett a vil�gbajnoks�gban 21 ponttal.

Williams-Honda, Mansell, a harmadik vil�gbajnoki c�m

Az 1983-as vil�gbajnoki c�m elnyer�se ut�n a Brabham egyre gyeng�bb lett �s soha t�bb� nem tal�lt vissza r�gi, sikeres �nmag�hoz. 1985 v�g�n Nelson is �gy �rezte, hogy k�t �v k�szk�d�s ut�n ideje csapatot v�ltani �s elfogadni az id�szak egyik legjobb csapat�nak, a Williams-Hond�nak aj�nlat�t. Az �j ist�ll�n�l sokkal kem�nyebb csapatt�rs v�rta, mint akikkel Piquet-nek addig dolga volt: az angol Nigel Mansell. Mansell ugyan ekkor m�g nem rendelkezett vil�gbajnoki c�mmel, de elsz�ntan konok aut�versenyz� volt, tele amb�ci�val.

A Williams-Honda pont erre az �vre �rte el azt a szintet, hogy nagy val�sz�n�s�ggel a mez�ny legjobb aut�it tudhatta mag��nak. A csapat gy�zelemre k�sz�lt, �m az esztend� rettenetes h�rrel kezd�d�tt sz�mukra: Frank Williams egyik munkat�rs�val, Peter Windsorral egy Paul Ricard-i tesztel�sr�l tartott hazafel� b�relt aut�j�val, amikor elk�vetett egy hib�t a vol�nn�l, az aut� t�bbsz�r egym�s ut�n megp�rd�lt �s fejjel lefel� landolt a mez�n. Windsor karcol�sokkal meg�szta az esetet, �m Frank Williams dr�ga �rat fizetett: gerincs�r�l�sei miatt nyakt�l lefel� megb�nult.

A csapat vezet�s�t Frank Williams t�voll�t�ben, Patrick Head vette �t �s mindenki nagyon elsz�nt volt, hogy megnyerik az els� versenyt a k�rh�zban fekv� csapatvezet� sz�m�ra. S ez Nelsonn�l sem volt m�sk�nt: a k�tszeres vil�gbajnok a braz�liai futamon a m�sodik rajtkock�b�l indult honfit�rsa, Ayrton Senna (Lotus-Renault) m�g�l. A versenyen Piquet megel�zte Senn�t �s k�nyelmes el�nnyel nyerte a versenyt, amelyet azt�n Frank Williamsnek aj�nlott.

Jerezben Piquet ism�t a m�sodik helyr�l indult - megint Senna el�zte meg -, �m a versenyen Mansell is megel�zte, majd v�g�l motorhib�val k�nyszer�lt ki�llni. Imol�ban Nelson m�sodik lett Alain Prost (McLaren-Porsche) m�g�tt, Monte-Carl�ban pedig hetedik.

M�jus 15-�n �jabb szomor� h�r r�zta meg a Forma-1 vil�g�t: tesztbalesetben �let�t vesztette a rendk�v�li tehets�g� Elio de Angelis, aki pont Nelson egykori csapat�nak, a Brabham-BMW-nek versenyz�je volt.

A soron k�vetkez� Belga Nagyd�jat Piquet kezdhette az �lr�l �s vezetett, amikor felrobbant a motorja. Mansell nyert Senna el�tt. Kand�ban Nelson harmadik lett Mansell �s Prost m�g�tt. Detroitban balesetet szenvedett �s kiesett. Az Elio de Angelis hal�la ut�n n�mileg �t�p�tett Paul Ricard p�ly�n harmadik lett Mansell �s Prost m�g�tt. Brands Hatch-ben Mansell indult az �lr�l, Piquet a m�sodik helyr�l. A rajtn�l t�megbaleset t�rt�nt, melynek k�vetkezt�ben Jacques Laffite (Ligier-Renault) l�b�t t�rte �s k�rh�zba kellett sz�ll�tani. Az �j rajtot Nelson kapta el a legjobban �s �tvette a vezet�st. A 23. k�rben azonban hib�zott �s Mansell elment mellette. Piquet a verseny h�tral�v� r�sz�ben hi�ba pr�b�lta visszael�zni csapatt�rs�t - meg kellett el�gednie a m�sodik hellyel.

A N�met Nagyd�j el�tt bejelentett�k, hogy a Williams 1987-re is meghosszabb�tja szerz�d�s�t Piquet-vel. Ez l�that�an j� hat�ssal volt Nelsonra �s megnyerte a versenyt Senna �s Mansell el�tt. Az els� Magyar Nagyd�jon Senna indulhatott az �lr�l, Piquet a m�sodik helyr�l. A rajtn�l Mansell ugyan megel�zte Nelsont, de a brazil visszael�zte �s ut�na m�r csak honfit�rs�val, Senn�val k�zd�tt a gy�zelem�rt. Ezt a csat�t v�g�l Piquet nyerte.

A futam ut�n felsz�nre ker�ltek a k�t Williams-pil�ta k�z�tt h�zd� fesz�lts�gek. Mansell ugyan a harmadik helyen v�gzett a Hungaroringen, de h�tr�nya t�bb, mint egy k�r volt Piquet-hez k�pest. Mansell �gy �rezte, hogy Piquet-t titokban k�l�nb elb�n�sban r�szes�tik n�la �s val�ban el is ismert�k neki, hogy Nelson g�pe jobb felk�sz�t�st kapott a verseny el�tt. Ez k�l�n�sen annak f�ny�ben volt furcsa, hogy ekkor Mansell vezetett a vil�gbajnoks�gban. Piquet azonban jobb eredm�nyekkel rendelkezett a m�ltban, s emiatt tal�n jobban b�ztak benne...

Az �sterreichringen Nelson motorhiba miatt kiesett - Prost nyert Alboreto el�tt. Monz�ban meglepet�sre Teo Fabi (Benetton-BMW) szerezte meg a pole-t Prost el�tt. A rajtn�l azonban mindkettej�knek probl�m�i t�madtak, �gy gyakorlatilag az eredetileg harmadik rajtkock�ba kvalifik�l� Mansell indult az �lr�l. N�h�ny k�rrel k�s�bb Gerhard Berger (Ferrari) megel�zte az angolt, de az osztr�k k�s�bb visszaesett, Piquet viszont el�re t�rt �s megel�zte Mansellt. Innent�l kezdve a brazil nem engedte ki kez�b�l a gy�zelmet. A verseny ut�n Piquet m�r csak �t pontnyira volt lemaradva a vil�gbajnoks�gban vezet� csapatt�rs�t�l.

Estorilban n�vekedett ez a k�l�nbs�g, hiszen Mansell nyert Prost el�tt, m�g Piquet csak harmadik lett. Mexik�v�rosban Nelson� volt a leggyorsabb k�r �s a negyedik helyen v�gzett - k�t vil�gbajnoki vet�lyt�rsa k�z�l Prost a m�sodik lett, a verseny elej�n v�lt�hiba miatt visszacs�sz� Mansell az �t�dik helyen v�gzett. A d�nt�s az utols� versenyre, Adelaide-re maradt.

Az Ausztr�l Nagyd�jon a rajtt�l Mansell j�tt el a legjobban, �t Senna �s Piquet k�vette. K�s�bb Keke Rosberg (McLaren-Porsche) t�rt az �lre, majd Piquet, Mansell �s Prost k�vetkezett. Azt�n Prost megel�zte Mansellt, a 23. k�rben pedig Piquet megp�rd�lt �s visszaesett a negyedik helyre. A Rosberg, Prost, Mansell, Piquet sorrendn�l Mansellnek �llt a z�szl�, akinek a harmadik hely el�g lett volna a vil�gbajnoki c�mhez. Prost k�s�bb defektet kapott �s visszaesett a negyedik helyre. Azt�n Rosberg ki�llt - szint�n defekt. Ez pedig a k�t Williams-pil�ta sz�m�ra sem jelentett j�t, hiszen a McLarenhez hasonl�an �k is Goodyear-gumikat haszn�ltak. Mint ut�bb kider�lt a Goodyear szakemberei elsz�m�tott�k magukat �s a gumik nem b�rt�k ki a teljes versenyt�vot. A legkeservesebben ezt Mansellnek kellett megtapasztalnia, aki Piquet �s Prost m�g�tt a harmadik helyen �llt - teh�t virtu�lisan vil�gbajnok volt - amikor 300 km/h-s sebess�gn�l kidurrant a gumija �s kiesett. Maradt Piquet - aki most az �len aut�zott - �s Prost. De Nelsont is utol�rte a gumiprobl�ma. Defekt fenyegette �s nem kock�ztatott - ink�bb kiment kereket cser�lni. Ezzel Prost vehette �t a vezet�st, aki azt m�r nem is adta ki a kez�b�l t�bbet �s ezzel megnyerte a vil�gbajnoks�got.

Hogy milyen szoros verseny volt a h�rom pil�ta k�z�tt, azt megmutatja a v�geredm�ny: Prost 72 pont, Mansell 70 pont, Piquet 69 pont. Prost tulajdonk�ppen egyfajta "nevet� harmadikk�nt" nyert, hiszen a Williams-Hond�t jobbnak tartott�k ekkoriban a francia McLarenj�n�l, �m a k�t Williams-pil�ta �rt�kes pontokat "rabolt" egym�st�l...

Ennek ellen�re 1987-ben sem lett szorosabb az egy�ttm�k�d�s Nelson �s Nigel k�z�tt, s�t ink�bb egyre jobban elm�ly�ltek az ellent�tek. A Williams-Honda azonban ekkorra m�r annyira domin�ns volt, hogy m�g a bels� harcok sem �st�k al� eredm�nyess�g�ket.

Az �v els� verseny�t Braz�li�ban rendezt�k. Mansell indult az �lr�l, de motorgondok miatt visszaesett a hatodik helyre. Prost nyert Piquet el�tt. Imol�ban az edz�sen Nelson hatalmasat bukott a Tamburello-kanyarban �s agyr�zk�d�st kapott, ez�rt nem indulhatott a m�snapi versenyen, amelyet Mansell nyert. Spa-ban Piquet kiesett a turb� meghib�sod�sa miatt. Az �v teh�t nem indult valami f�nyesen sz�m�ra, de innent�l kezdve beindult a pontgy�rt�s: Monac�ban m�sodik lett Senna m�g�tt, akinek Lotus-Hond�j�ban m�r ott dolgozott az �j "csodafegyver", az akt�v ker�kfelf�ggeszt�s, ami nagy el�nyt biztos�tott sz�m�ra a technik�s p�ly�n. Detroitban ism�t Senna nyert Piquet el�tt. A Williamsnek szorgosan kellett dolgoznia a saj�t akt�v felf�ggeszt�s�n...

Paul Ricard-on Mansell� volt a pole, majd ut�na rajt-c�l gy�zelmet aratott Nelson el�tt - noha ut�bbi megfutotta a leggyorsabb k�rt. Silverstone Mansell nagy napj�t hozta. Piquet indult az �lr�l, Mansell mell�le. A rajtot azonban Prost kapta el a legjobban �s mindkettej�ket megel�zte. Ez azonban nem jelentett gondot a k�t Williams-pil�ta sz�m�ra. Mindketten k�nnyed�n mentek el a francia mellett �s onnant�l fogva csak r�luk sz�lt a verseny. A 35. k�rben Mansell kiment ker�kcser�re, Piquet azonban �gy d�nt�tt, hogy kock�ztat �s boxki�ll�s n�lk�l hajtja v�gig a versenyt. Amikor Mansell visszat�rt a p�ly�ra, h�tr�nya 28 m�sodperc volt Nelsonhoz k�pest. Viszont Nigeln�l volt a friss gumik el�nye. K�rr�l k�rre hatalmas temp�ban dolgozta le a h�tr�ny�t �s h�rom k�rrel a verseny v�ge el�tt utol�rte Piquet-t. Nelson gumijai ekkorra teljesen elkoptak, �gy nem tudta megakad�lyozni, hogy Mansell megel�zze. Az angol nyerte a versenyt Piquet el�tt �s ezzel holtversenyben a m�sodik helyen �lltak a csapatt�rsak - egy ponttal lemaradva a vezet� Senn�t�l.

Ekkoriban Nelson volt az, aki h�tr�nyos helyzet�nek �rezte mag�t a csapatban. �gy gondolta, hogy a Williams emberei azon f�radoznak, hogy brit vil�gbajnokuk legyen �s ez�rt Mansellt t�mogatj�k vele szemben...

Hockenheimban Piquet-nek szerencs�je volt, amikor Prost �s Mansell kiesett el�le �s �gy � megnyerhette a versenyt. A Magyar Nagyd�jnak m�sodik �v�ben is Nelson volt a gy�ztese. Ezut�n a verseny ut�n m�r 15 pont volt Piquet el�nye Mansellel szemben.

Az �sterreihringen Nelson indult az �lr�l, de Mansell nyerte a versenyt, a brazil pedig m�sodik lett. Monz�ban �jra felsz�nre ker�lt az a t�ma, hogy a csapat vajon melyik vil�gbajnoki es�lyes�vel "kiv�telezik". Piquet pole-t szerzett �s nyert - mint kider�lt akt�v felf�ggeszt�ssel felszerelt aut�val, mik�zben Mansell harmadik lett "hagyom�nyos" aut�j�val. R�ad�sul olyan pletyk�k is fel�t�tt�k a fej�ket, hogy a Honda is jobb motorral l�tja el Piquet-t Manselln�l. Hogy a motorral kapcsolatos h�resztel�sek igazak voltak vagy sem, abba neh�z belel�tni, az azonban t�ny, hogy az akt�v felf�ggeszt�s �gy�ben a k�vetkez� versenyen, Portug�li�ban m�r egyenl�ek voltak az es�lyek, hiszen Mansell is megkapta azt. Piquet azonban n�velte el�ny�t a vil�gbajnoks�gban, ugyanis harmadik lett Prost �s Gerhard Berger (Ferrari) m�g�tt, m�g Mansell elektronikai hiba miatt kiesett.

A spanyolorsz�gi Jerezben Piquet indult az �lr�l, �m csapatt�rsa megel�zte �s azt�n sima gy�zelmet aratott, mik�zben Nelson visszacs�szott a negyedik helyre, �m el�nye m�g �gy is 18 pont volt a vil�gbajnoks�gban. Mexik�v�rosban Mansell indult az �lr�l, de Berger �s Thierry Boutsen (Benetton-Ford) v�gott az �lre a rajtn�l. Nelson a harmadik helyen aut�zott, �m �tk�z�tt Prosttal �s visszaesett a mez�ny v�g�re. Innen klasszishoz m�lt� versenyz�ssel k�zd�tte mag�t egyre feljebb �s feljebb. M�r a negyedik helyen j�rt, amikor a 26. k�rben Derek Warwick (Arrows-BMW) aut�ja felrobbant �s le kellett �ll�tani a versenyt. Az �j rajt ut�n az a szab�ly l�pett �letbe, hogy �ssze fogj�k adni a verseny le�ll�t�s�t megel�z� �s az azt k�vet� szakasz id�eredm�nyeit. Piquet ugyan az �lre v�gott �s megnyerte a m�sodik szakaszt, de Mansell 45 m�sodperces el�ny�t m�r nem tudta ledolgozni �sszetettben, �gy meg kellett el�gednie a m�sodik hellyel csapatt�rsa m�g�tt.

K�t versennyel a szezon v�ge el�tt m�r csak Piquet-nek �s Mansellnek volt matematikai es�lye a vil�gbajnoki c�mre. Suzuk�ban el�sz�r rendeztek versenyt abban az �vben, �gy cs�t�rt�kre is beiktattak egy szabadedz�st, hogy a versenyz�k ismerkedhessenek a p�ly�val. Mansell sz�m�ra ez az ismerked�s a lehet� legrosszabbul siker�lt: �rtalmatlan helyzetben - �m t�bb, mint 200 km/h-s sebess�gn�l - kit�rt az aut�ja h�tulja �s nagyot bukott. Olyan szerencs�tlen�l csap�dott a gumifalba, hogy s�lyos gerincs�r�l�st szenvedett. Sz�m�ra v�get �rt az 1987-es vil�gbajnoks�g �s Nelson abban a pillanatban h�romszoros vil�gbajnoknak �rezhette mag�t! M�r az sem sz�m�tott, hogy a versenyen a 46. k�rben m�szaki hiba miatt ki�llt, s Ausztr�li�ban sem �rt c�lba v�lt�hiba miatt.

Piquet �sszesen 76 pontot szerzett (ebb�l 71 sz�m�tott) - szemben Mansell 61 pontj�val. H�rom vil�gbajnoki c�met Nelsonon k�v�l addig csak Juan Manuel Fangio (� �sszesen �t�t), Jack Brabham, Jackie Stewart �s Niki Lauda nyert. Ezek ut�n �gy d�nt�tt, hogy �j kalandot keres �s k�t �vre a Lotushoz szerz�d�tt.

�j kih�v�s a Lotusn�l

Az 1988-as �v 1980 �ta az els� �ve volt Nelsonnak, amikor nem nyert versenyt, m�gsem lehet egy�rtelm�en kijelenteni, hogy rosszul d�nt�tt, amikor al��rt a Lotushoz, hiszen a Williams csapat - imm�r Judd motorral - m�g rosszabbul szerepelt. Az �vet teljes m�rt�kben a McLaren domin�lta �s egyed�l az Olasz Nagyd�jat nyerte m�s (Gerhard Berger egy Ferrariban).

Piquet Lotus-Hond�j�val harmadik lett a Brazil Nagyd�jon �s a San Marin�i Nagyd�jon, azt�n Monte-Carl�ban baleset miatt kiesett, majd Mexik�v�rosban motorhib�val. Negyedik lett Kanad�ban, baleset miatt kiesett Detroitban, �t�dik lett Paul Ricard-on �s Silverstone-ban. Baleset miatt kiesett Hockenheimban, nyolcadik lett a Hungaroringen, hatodik Spa-ban. Balesetet szenvedett Monz�ban, motorhiba miatt kiesett Estorilban, nyolcadik lett Jerezben, a korm�nym� meghib�sod�sa miatt kiesett Suzuk�ban �s a harmadik helyen v�gzett Adelaide-ben. �sszesen 22 ponttal a hatodik helyen v�gzett a vil�gbajnoks�gban. Csapatt�rsa, Satoru Nakajima egyetlen pontot szerzett.

Az 1989-es �v m�g rosszabbul alakult. A Lotus a gyenge �s megb�zhatatlan Judd motorra volt k�nytelen v�ltani �s ez meg is l�tszott a teljes�tm�nyen: Braz�li�ban Nelson az �zemanyagtank probl�m�ja miatt �llt ki, Imol�ban motorhib�val, Monte-Carl�ban baleset miatt. Mexik�v�rosban a tizenegyedik lett. Phoenixben balesetet szenvedett, Kanad�ban negyedik lett, Paul Ricard-on nyolcadik, Silverstone-ban negyedik, Hockenheimban �t�dik, a Hungaroringen hatodik. Spa jelentette a m�lypontot, ahol nem is kvalifik�lta mag�t. Monz�ban �s Estorilban egyar�nt baleset miatt esett ki. Jerezben nyolcadik lett, Suzuk�ban negyedik, majd az �v utols� verseny�n, Adelaide-ben baleset miatt esett ki. �sszesen 12 pontot szerzett az �v sor�n. Csapatt�rsa, Nakajima 3 ponttal z�rt.

Szerz�d�s�t Nelson ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem k�v�nta meghosszabb�tani - ink�bb elfogadta a Benetton-Ford aj�nlat�t a k�vetkez� �vre. M�g a Lotus m�r egy lesz�ll��gban l�v� csapat volt, addig a Benetton stabil �s rendszeres pontszerz�sre k�pes ist�ll�nak �g�rkezett. S ebben nem is kellett csal�dnia Piquet-nek, akinek �j csapatt�rsa az olasz Alessandro Nannini lett.

V�gj�t�k a Benettonn�l

Az 1990-es szezon els� verseny�n Phoenixben Piquet a negyedik helyen v�gzett, azt�n hatodik lett Interlagosban, �t�dik Imol�ban. Monac�ban diszkvalifik�lt�k, Kanad�ban m�sodik lett Ayrton Senna (McLaren-Honda) m�g�tt. Mexik�v�rosban hatodik lett, Paul Ricard-on negyedik, Silverstone-ban �t�dik. Hockenheimban motorhiba miatt kiesett, a Hungaroringen harmadik lett Thierry Boutsen (Williams-Renault) �s Senna m�g�tt. Spa-ban �t�dik lett, Monz�ban hetedik, Estorilban ism�t �t�dik, Jerezben elektronikai probl�m�kkal ki�llt. Suzuk�ban azt�n - ahol az eg�sz vil�g Senna �s Prost (Ferrari) �jabb �sszecsap�s�ra figyelt, mely ism�t �tk�z�sbe torkollott - Piquet hossz� id� ut�n ism�t nyerni tudott. R�ad�sul t�rt�nelmi diadal volt ez, mert a Benetton itt aratott el�sz�r kett�s gy�zelmet, hiszen Piquet �j csapatt�rsa, a szint�n brazil Roberto Moreno a m�sodik helyen v�gzett. (Nannini p�lyafut�sa egy helikpoterbaleset miatt der�kba t�rt.)

A soron k�vetkez� versenyen, az Ausztr�l Nagyd�jon Nelson ism�telni tudott. V�g�l a harmadik helyen v�gzett a vil�gbajnoks�gban Senna �s Prost m�g�tt - �sszesen 44 pontot szerzett (ebb�l 43 sz�m�tott) �s k�t futamot nyert.

1991-ben is a Benettonn�l folytatta. Az els� versenyen, Phoenix-ben a harmadik helyen v�gzett Senna �s Prost m�g�tt. Interlagosban �t�dik lett, Imol�ban kip�rd�lt, Monte-Carl�ban balesetet szenvedett. Kanad�ban azt�n learatta egyetlen futamgy�zelm�t a szezon sor�n - ami egyben p�lyafut�sa utols� diadal�nak is bizonyult. Mexik�v�rosban a gumiabroncs meghib�sod�sa miatt ki�llt, Magny-Cours-ban nyolcadik lett, Silverstone-ban �t�dik. Hockenheimban �s a Hungaroringen egyar�nt v�lt�hiba miatt �llt ki. Spa-ban harmadik lett Senna �s Berger (McLaren-Honda) m�g�tt.

Monz�ban �j csapatt�rsat kapott az �jonc Michael Schumacher szem�ly�ben, aki a Belga Nagyd�jon deb�t�lt a Jordan-Ford sz�neiben �s szerz�d�se k�r�li hosszas vit�k ut�n ker�lt a Benettonhoz az Olasz Nagyd�jt�l. A fiatal n�met m�r a belgiumi id�m�r� edz�sen is leny�g�z� teljes�tm�nyt ny�jtott, most pedig Piquet-nek is megmutatta mi�rt tartj�k �g�retes tehets�gnek: a n�gy edz�s k�z�l Nelson egyiken sem tudta legy�zni Schumachert, �gy a h�romszoros vil�gbajnok a nyolcadik rajtkock�b�l indult, m�g mind�ssze m�sodik Forma-1-es h�tv�g�j�n r�szt vev� csapatt�rsa a hetedikb�l. A versenyen a n�met �t�dik lett, Piquet hatodik. Nelsonnak egy�bk�nt ez volt p�lyafut�sa 200. futama �s a jubileumot m�lt�k�ppen meg�nnepelte a csapat a boxban.

Estorilban Nelson �t�dik lett, Jerezben a tizenegyedik helyen v�gzett, Suzuk�ban hetedik lett, Adelaide-ben pedig - egy az id�j�r�si k�r�lm�nyek miatt f�lbeszak�tott versenyen - negyedik.

Az egy�tt elt�lt�tt �t versenyb�l Piquet mind�ssze egyszer tudta id�m�r� edz�sen megverni �jonc csapatt�rs�t (Adelaide) �s egyszer versenyen - amennyiben mindketten c�lba �rtek (Estoril). Tal�n ez is k�zrej�tszott abban, hogy az �v v�g�n 204 verseny, 3 vil�gbajnoki c�m, 23 futamgy�zelem �s 485,5 pont ut�n bejelentette visszavonul�s�t a Forma-1-t�l.

Indy, GT �s egy�b sikerek

Ez azonban m�g kor�ntsem jelentette aut�versenyz�i p�lyafut�sa v�g�t! 1992-ben a Menard Lola Buick csapat sz�neiben benevezett a h�res Indianapolisi 500-as versenyre, �m egy m�szaki hiba miatt balesetet szenvedett az edz�sen, minek k�vetkezt�ben agyr�zk�d�st kapott �s a l�ba is megs�r�lt. Hossz� id�be tellett, m�g fel�p�lt, �m 1993-ban �jra pr�b�lkozott (ugyanazzal a csapattal), de most motorhiba miatt k�nyszer�lt ki�llni.

1994-ben r�szt vett a braz�liai 1000 m�rf�ldes t�raaut� versenyen Interlagosban, ahol Johnny Cecott�val �s Ingo Hofmannal a negyedik helyen v�gzett egy BMW M3 GTR vol�nj�n�l. 1995-ben egy BMW 320i-vel indul a Spa-i 24 �r�s t�raaut� versenyen, ahol a m�sodik helyet szerzi meg A. Busgstalerrel �s M. Duezzel. 1996-ban indul a Le Mans-i 24 �r�s versenyen Johnny Cecott�val �s Danny Sullivennel �s a nyolcadik helyen v�geznek egy McLaren F1 GTR-rel. Ugyanebben az �vben m�g k�t GT versenyen vesz r�szt Cecott�val (Curitiba, Rio de Janeiro) - �s mindkett�t megnyerik. 1997-ben Bras�li�ban megnyeri a brazil 1000 m�rf�ldes GT versenyt Cecott�val �s Soperrel egy McLaren F1 GTR vol�nj�n�l. A Le Mans-i 24 �r�s versenyen is ezzel a g�ppel indul J.J. Lehto �s Hans-Joachim Stuck t�rsas�g�ban, �m baleset miatt kiesnek. 1997. j�lius 5-�n Rio de Janeir�ban elindul egy Forma-3-as versenyen egy Amir Nasr Dallara/Mugen Hond�val �s a negyedik helyen v�gez. Ism�t r�szt vesz a Spa-i 24 �r�s versenyen (BMW 320i) �s Joachim Winkelhockkal �s Cecott�val a m�sodik helyen v�geznek. 1998. j�lius 12-�n egy Amir Nasr Dallara/Mugen Hond�val a tizedik helyen v�gez a Rio de Janeiro-i Forma-3-as versenyen. 2000-ben Rodrigo Piquet-vel megnyeri a braz�liai 1000 km-es versenyt Rio de Janeiro-ban egy Amir Nasr Racing/BMW Prototype Super Compact aut� vol�nj�n�l.

Ha l�tezik a playboy-aut�versenyz� tipikus p�ld�ja, Nelson Piquet az volt. Forma-1-es p�lyafut�sa alatt is k�t kan�llal habzsolta az �letet, a po�nokat - no, �s a n�ket. Nelsonnak �sszesen hat gyermeke sz�letett (Geraldo, Nelson jr., Kelly, Laszlo, Julia, Pedro Est�cio) n�gy k�l�nb�z� n�t�l, de - t�bbek k�z�tt - volt aff�rja a monac�i St�phanie hercegn�vel is.

Piquet Forma-1-ben elt�lt�tt id�szak�nak v�g�n p�r �vig "Pilar Rossi" nev� jachtj�n �lt �s ma is sz�vesen haj�zik az �szak-kelet braz�liai vizeken. V�gig h� maradt a teniszhez is, mint hobbihoz, ezen k�v�l sz�vesen s�elt �s v�zisielt - ameddig indianapolisi balesete miatt ezeket abba nem kellett hagynia. Mint minden brazil, szereti a futballt - kedvenc klubja a Vasco da Gama - �s a szamb�t. Ma m�r v�llalakoz� - c�ge az Autotrac nevet viseli -, ezen k�v�l megalap�totta a F�ggetlen Motorsport Lig�t (LIA), melyet a b�rokratikus Brazil Motorsport Konf�der�ci� (CBA) ellenl�bas�nak sz�n. Ideje nagy r�sz�t manaps�g tal�n m�gis az t�lti ki, hogy egyengeti fia, az 1985-�s sz�let�s� ifjabbik Nelson aut�versenyz�i karrierj�t, aki 2002-ben f�l�nyesen nyerte meg a brazil Forma-3-as bajnoks�got, majd 2003-ban a brit Forma-3-ban szerepelt sikeresen. Ugyanebben az �vben a BMW-Williams megh�vta egy Forma-1-es tesztel�sre is...