�sterreichring [A1 Ring]

Az 1950-es �vek v�g�n a zeltwegi versenyim�d�k egy csoportja egy, a helyi katonai rept�r kifut�in �s szerv�z�tjain rendezend� verseny enged�lyeztet�s��rt k�zd�tt. Egy L-alak�, szalmab�l�kkal �s b�j�kkal hat�rolt k�rp�ly�t terveztek, �s a nemzetk�zi mez�nyb�l h�vtak meg sportaut�versenyz�ket, hogy r�szt vegyenek az 1958-as megnyit�versenyen. Ezt a futamot Wolfgang von Trips nyerte egy Porsch�ban, �m a r�sztvev�k egyar�nt koszosnak �s t�l hepehup�snak �t�lt�k a p�ly�t. Az elhivatott szervez�ket ez a kijelent�s nem t�ntor�totta el att�l, hogy 1959-ben �s 1960-ban Formula 2-es versenyeket rendezzenek. Az ut�bbit Stirling Moss nyerte egy Porsche 718-assal. Az osztr�kok ezut�n 1961-ben m�r egy Formula 1 vil�gbajnoki futamot szerettek volna l�tni, de meg kellett el�gedni�k egy pontversenyen k�v�li futammal, amelyet Innes Ireland, a Lotus pil�t�ja nyert meg. Az esem�nyt 1963-ban is megrendezt�k, ekkor Jack Brabham aratott gy�zelmet.

A1 Ring, Spielberg

Az els� Formula 1-es verseny aut�versenyz�sre �szt�nz�tt egy fiatal osztr�kot. Az 1960-as �vek k�zep�re Jochen Rindt m�r k�szen �llt arra, hogy nemzetk�zi sz�nt�ren is bemutatkozzon. Ez tette lehet�v� az osztr�koknak, hogy 1964-ben egy teljes �rt�k� vil�gbajnoki futamot rendezzenek. A p�lya durva fel�lete azonban m�r t�l sok volt a Formula 1-es aut�knak, legt�bbj�k feladni k�nyszer�lt a versenyt, amelyet v�g�l a Ferrari olasz pil�t�ja, Lorenzo Bandini nyert meg. (Bandininek ez volt az egyetlen Formula 1-es gy�zelme.) A Formula-1 azonban �gy d�nt�tt, hogy a k�vetkez� �vben nem t�rnek vissza a p�ly�ra, ez�rt 1965-ben a sportaut�k versenye volt a legnagyobb esem�ny. Rindt nyert, egy Ferrariban.

Rindt sikereinek k�sz�nhet�en az orsz�gban megn�tt az �rdekl�d�s a motorsport ir�nt �s p�nz is ker�lt egy igazi versenyp�lya �p�t�s�re, amelyet a Mur foly� v�lgy�nek �szaki oldal�n tal�lhat� term�szetes katlanba �p�tettek. Az eredm�ny egy csod�latosan gyors p�lya lett, amely �sterreichring n�ven v�lt ismertt�, kih�v�st jelent� kanyarjai pedig a Formula 1 folkl�r r�sz�v� v�ltak. Az �j zeltwegi p�ly�n rendezett els� Osztr�k Nagyd�jat 1970 augusztus k�zep�n futott�k – abban az �vben Rindt volt a vil�gbajnoks�g meghat�roz� eleme, egy Lotusban. Egy t�k�letes t�rt�net l�tszott kikerekedni. Rindt azonban nem nyert – a gy�zelmet Jacky Ickx szerezte meg Ferrarij�val, n�h�ny nappal k�s�bb pedig Rindt hal�los balesetet szenvedett Monz�ban. A pontversenyt azonban �gy is megnyerte, � lett a sorozat egyetlen posztumusz vil�gbajnoka.

Az osztr�k rajong�k rem�lt�k, hogy ism�t lesz egy pil�t�juk, aki�rt szor�thatnak. �s nem kellett csal�dniuk, ugyanis hamaros felt�nt egy Niki Lauda nev� fiatal tehets�g, aki 1974 elej�n csatlakozott a Ferrarihoz. A k�vetkez� �vekben szurkol�i rendre az rem�lt�k, hogy az � pil�t�juk nyeri a nagyd�jukat, ehelyett azonban a szokatlan nyertesek hagyom�nya kezd�d�tt el: 1975-ben Vittorio Brambilla (March) nyert, 1976-ban John Watson a Penske csapat els� �s egyetlen Formula 1-es gy�zelm�t szerezte az �sterreichringen. 1977-ben ism�t egy meglepet�s: Alan Jones futott be els�nek Shadow aut�j�val. Eg�szen 1978-is kellett v�rni, hogy egy favorit tudja megnyerni a versenyt. 1982 azonban ism�t egy v�ratlan eredm�nyt – �s egy nagyszer� versenyt – hozott, amikor Elio de Angelis v�gig maga m�g�tt tartotta Keke Rosberget �s megnyerte a futamot. 1984-ben Lauda – aki id�k�zben m�r visszavonult, majd visszat�rt – v�g�l sikert aratott a hazai k�z�ns�g el�tt. Akkora azonban m�r egy �j osztr�k csillag is felt�nt, de az �sterreichringen Gerhard Berger is legal�bb olyan szerencs�tlen volt, mint Lauda.

K�zben az �vek sor�n egyre n�vekv� aggodalmak mer�ltek fel a p�lya biztons�g�t illet�en, �s a helyi f�ldtulajdonosoknak is rendre ellenvet�s�k volt a parkol�helyek kijel�l�se miatt. 1987-ben azt�n az egym�st k�vet� rajtbalesetek ut�n a Formula 1 �gy d�nt�tt, el�g. Mivel a Magyar Nagyd�j egy�bk�nt is er�sen k�zd�tt az augusztus k�zepei d�tum�rt, Ausztria kiesett a versenynapt�rb�l. A p�lya tov�bbra is helyt adott egy�b versenyeknek, de a fel�j�t�sok elmaradtak, �s mindaddig nem t�rt�nt semmilyen fejleszt�s, am�g egy �j csapat �t nem vette az ir�ny�t�st, hogy azt�n f�ggetlen p�nzeket bevonva teljes fel�j�t�st vigyen v�ghez. Az osztr�k telefont�rsas�g rengeteg p�nzt adott a munk�khoz, hogy az �j p�lya v�g�l az A1 Ring nevet kaphassa.

Az �j p�lya azonban nagyon k�l�nb�zik a r�git�l. A r�gi, nagyszer� kanyarok elt�ntek, az aszfaltcs�k egy modern, satuf�k-padl�g�z ("stop&go") karaktert kapott. Szoros versenyeket futottak ugyan rajta, de nem hasonl�tott a r�gi id�k csat�ihoz. Az �j p�ly�n 1997-ben rendezt�k az els� versenyt, amit Jacques Villeneuve nyert, de csak azut�n, hogy Jarno Trulli – meglepet�sre – k�zdelemre k�nyszer�tette Prost-Mugen-Hond�j�val. 1998-ban nem volt meglepet�s, Mika Hakkinen nyert. A k�vetkez� �vben azonban Hakkinen �s David Coulthard McLarenjei �ssze�tk�ztek a m�sodik kanyarban, �gy a gy�zelmet Eddie Irvine szerezte meg Ferrarij�val. A rendezv�ny nem hozta a v�rt bev�teleket, ez�rt a helyi szervek �tvett�k az ir�ny�t�st. 2003-ban viszont Bernie Ecclestone �gy d�nt�tt semmiss� teszi a 2004-es versenyre k�t�tt meg�llapod�st, mivel az osztr�k korm�nyzat t�mogatja az EU doh�nyrekl�mellenes kamp�ny�t.