Hockenheimring

A Hockenheimringet 1939-ben a Mercedes-Benz autógyár építette, hogy az autóikat legyen hol tesztelni a nagy sebességű Tripoli Grand Prix-re. Az eredmény egy hatalmas kolbászformájú pálya lett, ami a Rhine folyó menti sűrű erdőben feküdt. 7,7 km hosszú volt és két hosszú kanyarodó ívből állt, két végén egy-egy visszafordító kanyarral. A pálya nyugati széle egészen Hockenheim falujáig elért, a városi temetőkertet kerülte meg.

A pálya fejlesztése azonban a második világháború kitörése miatt idejekorán megtorpant, az azt követő időszakban pedig a Nürburgring volt a fő nyugat-német versenyhelyszín. Hockenheim csak néhány kisebb eseménynek adhatott otthont.

Az ötvenes évek végi nagyiramú gazdasági fejlődés lendületet adott közútépítésekhez is, így a hatvanas évekre egy autópálya tervei szelték ketté a régi versenypályát. Hockenheimring akkoriban már a város tulajdonában volt, amely a német kormányzattól kapott kártalanítási pénzt a pálya fejlesztésébe fektette. John Hugenholz, holland tervezőt bízták meg az újjáépítési feladattal, aki a 6,7 km hosszú, már a stadion részt is tartalmazó modern létesítménnyel állt elő.

Versenyt 1966-ban rendeztek újra, de a pálya csak 1968 áprilisában került a címlapokra, akkor is a lehető legrosszabb okkal: Jim Clark egy Formula 2-es verseny során, a hátsó, erdős részen, mindmáig tisztázatlan körülmények között halálos balesetet szenvedett.

A Formula 1 először 1970-ben költözött át Hockenheimbe, mivel a régi Nürburgringet már nem találták biztonságosnak. Jochen Rindt nyerte ezt az első hockenheimi Német Nagydíjat, de mihelyst felújították a Nürburgringet, a Formula 1 távozott, csak Formula 2-es és német nemzeti futamok maradtak.

Niki Lauda 1976-os nürburgringi balesete azonban végleg pontott tett a régi Nürburgring történetének végére, és a Német Nagydíj helyszínének, egyetlen választásként a Hockenheimring maradt. 1977-ben Lauda nyerte a futamot, míg 1978-ban Mario Andretti győzedelmeskedett Lotus-ában, 1979-ben pedig Alan Jones egy Williamsben. 1980-ban Patrick Depailler tesztelés közben halt meg a pályán, emiatt egy sikánt építettek az addig nagy kihívást jelentő Ostkurve kanyarba. 1982-ben Didier Pironi szenvedett szörnyű lábsérüléseket, amikor az esőfüggöny miatt későn vett észre egy autót és átrepült rajta. Patrick Tambay azon a hétvégén, győzelmével egy nagyon is szükséges lendületet adott a (Gilles Villeneuve halála miatt már eleve elkeseredett) Ferrari csapatnak.

Michael Schumacher népszerűségének növekedésével a ring, éves party-helyszínné alakult, különösen 1995-ben, amikor megnyerte a futamot. De a kevés befogadóhely és a növekvő bekerülési költségek azt jelentették, hogy a helyi környezetvédők tiltakozása ellenére, de a pályát jelentősen átépítették. A munkálatok alapjaiban változtatták meg a pálya karakterét, de végül sikernek könyvelhették el, amikor 2002-ben először látogattak oda a csapatok.