�gy is h�vj�k: La Pista Magica – a var�zslatos versenyp�lya –, �s mihelyst meg�rkezik az ember a r�gi, monzai kir�lyi parkba meg�rti, hogy mi�rt. A hely szelleme a f�k k�z�tt rejt�zik. Az �p�letek legend�s alakokr�l �s h�s�kr�k reg�lnek, nagy versenyekr�l �s r�m�szt� balesetekr�l. A ember h�t�n pedig a hideg futkos az izgatotts�gt�l, amely a tifosikb�l, a Monz�ba seregl� Ferrari szurkol�k ezreib�l �rad, akik minden �vben elj�nnek, hogy l�thass�k a maranell�i v�r�s aut�kat. Sz�mukra nincs lehetetlen; valami kis var�zslat mindig seg�ti �ket. A vil�g versenyp�ly�i k�z�l ezt az egyet mindenk�ppen �rdemes megl�togatni, hogy tal�lkozzunk a versenyz�ket k�r�lleng� megtestes�lt sz�rakoz�ssal �s izgalommal.

A rossz pontokat el kell felejtened – b�r sok van bel�l�k. A k�zleked�s r�mes, a zsebtolvajok szorgosak, a rend�r�k lust�k, vagy �r�ltek, vagy nagyon ritk�n valahol e k�t v�glet k�z�tt. A rajong�k m�r a kapukn�l meg�r�lnek, g�nyol�dnak a riv�lis szurkol�kkal – m�g k�dob�l�s is el�fordul.

De menj csak ki az erd�be, hogy l�thasd a fat�rzseket, amelyekbe a rajong�k sz�geket vertek, hogy a legjobb n�z�helyekre m�szhassanak; maradj fenn vel�k �jszaka, n�zd, hogyan t�ncolnak a p�ly�n a versenyt megel�z� �jjel, �s akkor kezded meg�rteni �ket. Ha l�ttad John Frankenheimer 'Grand Prix' c�m� mozifilmj�t, akkor ismered Monz�t – nem sokat v�ltozott az�ta. Ez az a hely, ahol Jean-Pierre Sarti Ferrarija ir�ny�thatatlann� v�lt az ov�l p�lya d�nt�tt kanyarj�ban, �s a f�k k�z�tt az als� p�lyar�szre zuhant. Ez az a hely, ahol James Garner a c�legyenesben �llt a versenyt k�vet� nap reggel�n, a gy�zelm�r�l merengve. A kamera fokozatosan �s fens�gesen az �g fel� fordul....

A p�lya �p�t�si munk�latai 1922 febru�rj�ban kezd�dtek, miut�n Vincenzo Lancia �s Felice Nazzaro versenyz�csillagok letett�k az els� alapk�veket. K�t nappal k�s�bb azonban a helyi konzervat�v er�k le�ll�tott�k az �p�tkez�st, amit a 3500 munk�s csak m�jusban tudott folytatni. A 10 km hossz� p�lya j�lius v�g�re k�sz�lt el. Csod�latos lett. Akkoriban – Brooklands �s Indianapolis m�g�tt – ez m�g csak a harmadik �lland� versenyp�lya volt. A szeptemberben rendezett els� futamot Pietro Bordino nyerte egy Fiattal. Egy h�ttel k�s�bb m�r az els� Olasz Nagyd�jat rendezt�k, amire 150 ezer ember l�togatott ki. Ism�t Bordino nyert. Ekkort�l kezdve szeptember m�sodik h�tv�g�je Monza h�tv�g�je.

Az eredeti p�lya k�s�bb k�l�nboz� okok miatt t�bbsz�r is �t lett �p�tve, de az alapvet� tulajdons�gai megmaradtak. Az eredeti Fiat tekn�t 1955-ben cser�lt�k le a f�lelmetes magas�tott v�ltozatra (ez l�that� ma is), amit viszont csak n�h�ny �vig haszn�ltak, mert a versenyz�k a vesz�lyess�g�re hivatkozva bojkott�lni kezdt�k. �llj csak fel a tekn� tetej�re, �s r�gt�n tudni fogod, hogy mi�rt vesztett�k el hidegv�r�ket m�g a b�trak legb�trabbjai is! �s ahol ilyen nagy a sebess�g, ott mindig t�rt�nnek balesetek is.

Monza s�t�t kanyarjai...

Az Olasz Nagyd�jat m�r az 1950-es esztend� �ta mindig nagy v�rakoz�s el�zi meg, mivel t�bbsz�r ezen a helysz�nen d�lt el a vil�gbajnoki c�m sorsa. A Formula-1 t�rt�net�ben egy-egy verseny gyakran szomor� v�get �rt, �s mivel monzai a leggyorsabb �s legvesz�lyesebb helysz�nek egyike, ez�rt itt is t�bbsz�r t�rt�nt tragikus szerencs�tlens�g.

A legend�s Alberto Ascari, Wolfgang Berghe von Trips, Jochen Rindt �s Ronnie Peterson is ezen a versenyp�ly�n szenvedtek hal�los kimenetel� balesetet.

Ascari a Monte Carl�ban rendezett futamon a tengerbe zuhant, azonban a gyors seg�ts�gnek k�sz�nhet�en csup�n n�h�ny karcol�ssal meg�szta az esetet. N�h�ny nappal k�s�bb Eugenio Castellotti Monz�ba rendelte, a Ferrari �j sportaut�j�nak tesztel�s�re. Ascari a tesztet megel�z�en egy r�vid id�t t�lt�tt Castellotti �s bar�tja, Luigi Villoresi t�rsas�g�ban egy k�zeli vend�gl�ben. Ekkor Ascari arra k�rte bar�tj�t, hogy tehessen n�h�ny pr�bak�rt az aut�val. Ascari sok m�s versenyz�t�rs�hoz hasonl�an babon�s volt, ez�rt minden versenyen saj�t sisakj�t viselte. Ez�ttal Villoresi sisakj�t �lt�tte mag�ra, majd elindult a Monzai p�ly�n. �sszesen h�rom k�rt teljes�tett, a negyediket nem tudta befejezni. Az olasz versenyz� 240 kilom�teres �r�nk�nti sebess�ggel haladt, amikor az egyik kanyarban aut�ja felborult, � pedig kizuhant az aszfaltra. Alberto Ascari bar�tja, Luigi Villoresi karjaiban hunyt le �r�kre szemeit. Ascari h�res �desapja, Antonio szint�n egy tesztel�s k�zben vesztette �let�t 1925. j�lius 26-�n, Franciaorsz�gban.

Az 1961-es esztend�ben is szoros k�zdelem folyt a vil�gbajnoki c�m megszerz�s��rt, ez�rt az Olasz Nagyd�jnak sorsd�nt� szerepe volt. A futam azonban trag�di�ba torkollott, a bajnoks�g is m�sodlagoss� v�lt. Az els� rajtkock�b�l indul� von Trips a rajtn�l t�bb poz�ci�t vesz�tett, ez�rt kock�zatot v�llalva megpr�b�lta visszaszerezni a vezet�st. A Parabolica kanyarban balra korm�nyozta aut�j�t, aminek k�vetkezt�ben kerekei hozz��rtek Jim Clark Lotus�hoz. A Ferrari felborult, majd a biztons�gi korl�tnak csap�dva �llt meg. Von Trips kizuhant az aut�b�l, egyenesen a n�z�t�rre, ahol tizenegy n�z� azonnal �let�t veszette, ketten nem sokkal a szerencs�tlens�get k�vet�en haltak bele s�r�l�seikbe. Wolfgang Berghe von Trips hal�la megr�zta a versenyz�t�rsakat.

Kilenc �v eltelt�vel Jochen Rindt nagy rem�nyekkel �rkezett meg Olaszorsz�gba, �s mint mindig, ez�ttal is el�sz�r bal l�bbal sz�llt be aut�j�ba. A megm�rettet�s hamar v�get �rt a mainzi sz�rmaz�s� pil�ta sz�m�ra. Az �t�dik k�rben a Parabolica bej�rat�n�l a Lotus-Ford f�ltengelye elt�rt, aminek k�vetkezt�ben a bal oldali szalagkorl�tnak csap�dott. Denis Hulme szemtan�ja volt az esetnek, aki azt hitte, hogy Rindt j�l van. Az 1970-es esztend� vil�gbajnoka azonban ekkor m�r a hal�llal v�vott csat�t, �s nem sokkal a k�rh�zba sz�ll�t�s�t k�vet�en belehalt s�r�l�seibe. 1970 �sz�n posztumusz avatt�k vil�gbajnokk�. �zvegye boldog volt, hogy val�ra v�lt f�rje legnagyobb �lma.

B�r a folyamatos trag�di�k k�vetkezt�ben a biztons�g egyre nagyobb szerepet kapott, �s a pil�t�k �rdekeit k�pvisel� szervezet, Grand Prix Drivers Association is sikerrel vette fel a k�zdelmet a versenyek szervez�i ellen (t�bbek k�z�tt el�rt�k, hogy 1969-ben ne rendezz�k meg a Belga Nagyd�jat, mivel a p�lya t�l vesz�lyes), a trag�di�k m�gsem k�m�lt�k a sz�guld� cirkusz vil�g�t. Sz�z sz�zal�kos biztons�got a mai napig nem lehet garant�lni.

Az 1978-as Olasz Nagyd�j szint�n r�m�lomm� v�lt. Gianni Restelli m�r a megm�rettet�s elej�n egy hatalmas hib�t k�vetett el, aki annak ellen�re ind�totta �tj�ra a futamot, hogy egyesek m�g nem sorakoztak fel a rajtr�cson. A nagy z�rzavarban James Hunt �s Ronnie Peterson �ssze�tk�ztek, aminek k�vetkezt�ben a Lotus a szalagkorl�tnak �tk�z�tt, majd a sziv�rg� �zemanyag l�ngra lobbant. A sv�d pil�ta l�bt�r�st �s �g�si s�r�l�seket szenvedett, majd az �jszaka folyam�n emb�li�t kapott, �s m�r nem tudt�k megmenteni az �let�t.Ronnie Peterson �ta az Olasz Nagyd�jon egyetlen Formula-1-es pil�ta sem vesztette �let�t, de a p�lya m�g mindig sok vesz�lyt rejt.

A p�lya hivatalos weboldala: www.monzanet.it