Spa-Francorchamps


A Belga Nagyd�jnak, azon bel�l pedig Spa-Francorchamps-nak k�l�nleges m�ltja van. Az vil�g elsõ z�rt versenyp�ly�ja is ezen a k�rny�ken l�tes�lt, 1902-ben, m�r amennyire lez�rt utak 80 kilom�teres halmaz�t p�ly�nak lehet nevezni. De az �tlet itt sz�letett meg, hogy a versenyek ne v�rost�l v�rosig, hanem egy z�rt p�ly�n t�rt�njenek.

Spa Jules de Thier �lma volt, aki a helyi f�rdõk �s kaszin�k gazdag vend�geit akarta sz�rakoztatni a versenyekkel. Francorchamps falucsk�t�l kiindulva tervezte meg a p�lya vonal�t, �t az Eau Rouge patakon, fel a hegyoldalba. Gyors, technik�s vonalvezet�sû p�lya lett belõle, �s hamarosan komoly versenyeket rendeztek itt. A ma is minden �vben megrendez�sre ker�lõ Spa 24 �r�s verseny volt az elsõ fontosabb, amely a Sebring 12 �s a Le Mans 24 mellett a legrangosabb hossz�t�v� versenyek egyike. 1925-ben rendezt�k az elsõ Belga Nagyd�jat, �s hamar kider�lt, hogy ezen a p�ly�n csak a legjobbak tudnak gyõzni, Rudolf Caracciola, Antonio Ascari, Tazio Nuvolari nev�t tal�ljuk a gyõztesek sor�ban. P�r �vvel k�sõbb sajnos versenymotorok d�b�rg�se helyett m�r tankok cs�r�mp�ltek, a m�sodik vil�gh�bor�ban mindk�t ardenneki offenz�va �thaladt a k�rny�ken, �s a p�lya, valamint a k�rnyezõ telep�l�sek sokat szenvedtek.

1947-ben rendezt�k �jra az elsõ versenyt, �s az �let hamar visszat�rt az egyik legterm�szetesebb kialak�t�s� versenyp�ly�ra. 1950-tõl term�szetesen az indul� Forma 1 vil�gbajnoks�g napt�r�ban is szerepelt, �s tov�bbra is a pil�t�k m�rc�je maradt a k�l�nleges atmoszf�r�j� versenyp�lya. Fangio, Farina �s Alberto Ascari nyert�k az elsõ versenyeket, �s a Belga Nagyd�j mindig nagy csat�k, kiv�l� versenyek helysz�ne volt. Azonban nem ker�lhette el a minden Forma 1-es p�ly�t s�jt� gondot, �s az 1960-as �vekre egyre nyilv�nval�bb volt, hogy a p�lya m�r nem el�g biztons�gos a versenyz�shez. 1960-ban Stirling Moss szenvedett itt s�lyos balesetet, �s ugyanazon a h�tv�g�n m�g k�t fiatal brit tehets�g vesztette �let�t. A helyzet tarthatatlann� v�lt 1970-re, �s a k�vetkezõ �vben nem rendezt�k meg a Belga Nagyd�jat. 1972-ben Nivelles-ben, egy meglehetõsen jellegtelen p�ly�n �jra megszervezt�k a versenyt, a r�k�vetkezõ �vtõl eg�szen 1982-ig Zolder volt az otthona a futamoknak.

Zolder eredetileg egy viszonylag gyors p�lya volt, de a biztons�goss�g jegy�ben be�p�tettek k�t extra sik�nt. Ezzel viszont el�g jellegtelen lett, �s igaz�n n�pszerû soha nem volt sem a pil�t�k, sem a n�zõk k�r�ben. 1981-re m�r �gy sem volt igaz�n megfelelõ a p�lya a Forma 1-nek, �s a kaotikus h�tv�g�n egy szerelõ �let�t vesztette a boxutc�ban, amikor megcs�szott a boxutca emelv�ny�n, �s Carlos Reutemann Williams-e el� esett. Egy m�sik szerelõ a rajtn�l s�r�lt meg, amikor Patrese lefulladt aut�j�hoz ugrott, de k�zben elind�tott�k a versenyt, �s h�tulr�l belerohantak. Igaz�n azonban 1982 jut a legt�bb ember esz�be Zolder hallat�n, mert ebben az �vben vesztette itt �let�t Gilles Villeneuve. Zolder ezzel v�gleg kiker�lt a Forma 1 napt�r�b�l, �s 1983-t�l �jra Spa-ban rendezt�k a futamokat.

Spa term�szetesen nem ugyanaz a p�lya volt m�r. Az eredeti 14 kilom�teres p�lya hossza a fel�re cs�kkent, de a tervezõk igyekeztek a lehetõ legt�bbet megõrizni az eredeti nyomvonalb�l �s hangulatb�l. Ez siker�lt is nekik, �s a pil�t�k elismerõleg nyilatkoztak az �j vonalvezet�srõl. Ezzel egy�tt Spa vesz�lyes maradt, 1985-ben a Forma 1 egyik �g�retes tehets�ge, Stefan Bellof vesztette �let�t az Eau Rouge-ban egy t�raaut�-versenyen. Az 1980-as �vekben Ayrton Senna, k�sõbb Michael Schumacher volt aki specialist�nak sz�m�tott a p�ly�n.

2003-ban a versenyt nem szervezt�k meg, a doh�nyrekl�m-tilalom feletti vit�k miatt, 2006-ban pedig egyszerûen elfogyott a p�nz a szervezõk zseb�bõl. Spa-t viszont hossz�t�von nem lehetett kihagyni a napt�rb�l, �s Bernie Ecclestone ny�lt a verseny h�na al�, �gy 2007-ben ism�t ell�togat a p�ly�ra a Cirkusz.

Spa eg�szen k�l�nleges p�lya, az utols� megmaradt klasszikus, term�szetes vonalvezet�sû aszfaltcs�k a Forma 1 napt�r�ban, amely minden �talak�t�s ellen�re a r�gi idõk hangulat�t id�zi. Meghat�roz� elemei a gyors, nagy sebess�gû, vibr�l� kanyarok, a hossz� egyenesek, �s a boxutca k�r�li szekci�, amely gyakorlatilag egy utcai szakasz, a Buszmeg�ll� nevû sik�n p�ld�ul civil h�tk�znapjaiban t�nylegesen egy buszmeg�ll�. �s term�szetesen ott van m�g az Eau Rouge, egy dombr�l le, dombra fel gyors bal-jobb kombin�ci�, amit Michael Schumacher csak �gy jellemzett, hogy "tal�n a legjobb �rz�s a vil�gon, �s a legnagyobb �lm�ny amit versenyzõk�nt valaki meg�lhet".

A nagysebess�gû kanyarokhoz nagyon fontos a stabil aut�, a j� aerodinamika, a hossz� egyenesekben nem �rt egy kis erõ a motorban, a felf�ggeszt�seket pedig �vatosan kell finomra hangolni a Buszmeg�ll� pattog�s r�z�k�veire. A p�lya term�szetes kih�v�sai mellett a pil�t�knak sz�molni kell m�g az idõj�r�s szesz�lyeivel is. Az Ardennek l�bain�l gyakoriak a v�ratlan esõk, �s gyakran elõfordul, hogy a p�lya egyik r�sz�n folyamatosan esik az esõ, m�shol viszont sz�raz az aszfalt. Sokszor ilyen probl�m�r�l sz� nincs, mert az eg�sz p�ly�n �ll a v�z ha igaz�n leszakad az �g, m�rpedig ezzel Spa-ban b�rmikor sz�molni lehet.

A p�lya hivatalos weboldala: www.spafrancorchamps.be