Eddie Jordan

Jordan úr mindig is fittyet hányt mások kritikáira, tapintatlan megjegyzéseire. Ő csak a sáját feje, célja után ment. Nem volt sok pénze, de mégis elérte amit mások igen kevesen: Létrehozott egy Forma 1-es istállót. Pedig sokan nem is gondolnák, hogy eredetileg fogorvos szeretett volna lenni, de az iskolai tanulmányokat félbehagyta, és 1976-től banki tisztvidelőként dolgozott az Ír Nemzeti Bankban. Ezek voltak azok az évek amikor komoly pénzügyi ismeretekre tett szert, és tárgyalóképes partnerrá vált, amit a későbbiekben csapatvezetőként is kamatoztatott.

A versenyzés iránti őrülete még szülővárosában, Dublinban kezdődött, amikor vásárolt magának egy gokartot, amellyel 1972-ben megnyerte hazája bajnokságát. A következő évben átruccant Angliába versenyezni a Formula Ford 1600-ba. 1977-ben mutatkozott be a Formula Atlantic sorozatban, melynek ír bajnokságát a második évben megnyerte. A fejlődés érdekében kategórát váltott, és bemutatkozott a brit Formula-3-ban, de innentől kezdve rosszra fordultak a dolgai a szezon végén egy fatálisat bukott, eltörte a lábát, ezért ki kellette hagyni a következő szezon nagy részét. A korábbi szívós, és kitartó munkája továbbra sem hozta meg a várva várt sikert a ködös Albionban, és még idejekorán felismerte, hogy nem szabad erőltetni azt ami nem megy, ezért inkább 1979 őszén megalapított a Jordan Racing Formula 3-as istállót, és minden idejét a kis csapat szervezésére, igazgatására fordította.

Ugyan Angliában a silverston-i pálya mellett van a csapat központja, mégis írnek vallják magukat, amit sohasem szégyellt kihangsúlyozni, emiatt hazájában imádat övezi. Mindig is szűkölködött a pénzben, mégis 1985-ben megalapította a Formula 3000-es csapatot. Közeli barátai egytől egyig őrültnek titulálták, ő mégis töretlenül hitt a sikerekben, és tett is azért. Nem akármit! Az évek során, hogy jobban megismerje aktuális versenyzőit, igen szokatlan megoldást választott: "Ragaszkodtam hozzá, hogy egy ideig egy házban éljenek velünk. Közel kell, hogy legyenek hozzám a versenyzőim. Tudni akartam, hogy milyenek ha vidámak, ha örülnek valaminek, vagy ha rosszkedvűek. Röviden, szorosabb kapcsolaott akartam kialakítani velük annál, mint azokkal akiket rendszeresen látok a boxutcában, akik csak egyszerű kis alkalmazottaknak érzik magukat". Ugyan versenyzői a pályán mutatott értelemben, dolgaikkal hamar kihozták a sodrából, amiért dühös is lett, és ezt mindig is kimutatta, de ezt csak azért tette hogy versenyzőit egytől egyig egyéniségekké varázsolja, mert csak így tudta a Forma 1-be juttatni őket. A most következő névsorra elég csak rápillantanunk, akik vagy a Formula 3, vagy a Formula 3000-es istállójában versenyeztek, és bemutatkozhattak a száguldó cirkszuban: Martin Brundle, Johny Herbert, Martin Donelly, Jean Alesi, Eddie Irvine, Emanuele Naspetti, Heinz-Harald Frentzen, Jan Lammers, Paolo Barilla, Damon Hill. Ha bármely pilótája mély pszichológiai krízisbe került, akkor nem sokat kertelt, hanem szemtől szembe elmondta a véleményét, mert számára mindig a csapata jó teljesítménye okozott örömöt. A közeli barátok szerint Jordan ilyenkor úgy viselkedik, mint egy tíz éves gyerek. Ekkor nyílik ki a legjobban, ekkor bohóckodik a legtöbbet, és ekkor közelíthető meg a legjobban.

Amint jöttek a sikerek, nagy fába vágta a fejszéjét. 1990-ben megbízta Gary Anderson-t, hogy tervezzen egy Formula 1-es autót. Ugyan nem volt sok pénze, de annyi amennyi kellett az első éves szerepléshez, azt a Seven Up üdítőitalgyár, és a Fujifilm fototechnika gyár állta. A fejben megtervezett majd elkészült autó a Jordan B 191 típus, versenykörülmények között első ízben 1991-ben, Phoenix-ben gördült ki a garázsból. "Ez az amiről álmodtam! A két zöld Forma 1-es autóm egy versenyen . Hm?! Biztos vagyok benne hogy jó helyen vagyunk, mert ez lesz az életem" - nyilatkozta elérzékenyülten a rajt előtt. Az elmúlt több mint egy évtizedben a mennyet, és a poklot is megjárta, jót és rosszat is egyaránt kapott a sajtótól, mikor sokszor a csapata életben tartásáért küzdött, de megérte a sok kínlódás, a megannyi futkosás a szponzorok után hiszen felért a Forma 1 csúcsára, futamokat nyert. "Büszke vagyok az elért erdményeinkre, főleg azért mert a kezdet kezdetén a szakértők egyáltalán nem adtak esélyt"- mondta Jordan. A 2000-es évek elején aztán nem igazán jöttek az eredmények, becsúszott néhány rossz tervezésű autó, elmaradtak sz erdmények, ezzel együtt a szponzorok, és végül Eddie Jordan kénytelen volt kiszállni a száguldó cirkuszból.