Scuderia Ferrari

A Maranelloban sz�kell� Ferrari ist�ll� az autosport �s a sz�guldo cirkusz legh�resebb csapata. A skarl�tv�r�s g�rda a kilencvenes �vekig a legeredm�nyesebbnek mondhatt�k magukat, �m ekkor a nagy vet�lyt�rs, a McLaren gy�zelm�k ter�n ut�l�rte a Ferrarit. Az 1999-es szezon a Ferrarinak siker�lt jobban, �gy Ross Brawn; Jean Todt; Michael Schumacher triumvir�tus vez�nylet�vel ism�t a maranelloiak vett�k �t a vezet�st a konstrukt�r�k �r�kranglist�j�n. Az alakulat m�r a h�bor� el�tt id�kben is r�szt vett a fontosabb versenyeken. A vil�gbajnoks�gok 1950-es kezdete u�n azonban Enzo Ferrari csapata sokkal er�sebb lett. Az els� vil�gbajnoki szezon nem volt t�lzottan edm�nyes sz�mukra. 1951-ben Ascari az utols� futamon vesz�tette el a Juan Manuel Fangioval ellen a vil�gbajnoki c�m�rt folytatott harcot. A sz�vets�g k�s�bb 2000 k�bcentim�terben hat�rozta meg a motorok henger�rtartalm�t, a szab�lyv�ltoz�shoz pedig a Ferrari alkalmazkodott a legjobban. Ascari 1952-ben �s 1953-ban is domin�lt, k�s�bb viszont a 2500 k�bcentim�teres szab�ly bevezet�s�t k�vet�en alulmardt a Lancia csapattal szemben. 1955-ben Fangio a D50-es modellel h�rom alkalommal gy�z�tt, ami el�g volt ahhoz, hogy megszerezze negyedik vil�gbajnoki titulus�t. A legend�s argentin pil�ta 1957-re a Maseratihoz szerz�d�tt, �s ezt igencsak megs�nylette az ist�ll�, hisz n�lk�le k�ptelenek voltak a futamgy�zelemre.

A k�vetkez� �vben az Enzo Ferrari fia ut�n Dino n�vre keresztelt Tipo 146-os modellel a Ferrari visszat�rt az �lvonalba. Mindenki arra sz�m�tott, hogy Stirling Moss lesz a vil�gbajnok, Mike Hawthorn �s a Ferrari azonban r�c�folt erre az id�nyz�r�n, �s elhappolt�k a titulust. A k�vetkez� k�t �vben a Cooper ist�ll� domin�lt a Formula-1-ben. 1961-ben vette kezdet�t a maranelloiak �jabb sikersz�ri�ja, a m�sf�l lietres , c�paorr� Tipo 156-ossal. Hazai versenyek�n, az Olasz Nagyd�jon komoly trag�dia �rte a csapatot, hisz versenyz�j�k, Wolfgang von Trips hal�los balesetet szenvedett. M�sik versenyz�j�k, Phill Hill viszont gy�zni tudott �s megszerzte a vil�gbajnoki c�met is a csapatnak.

A Ferrari bajnokok sor�ban John Surtees volt a k�vetkez�, aki 1964-ben lett vil�gbajnok. Mindm�ig � az egyetlen olyan pil�ta, aki k�tker�ken �s n�gyker�ken is k�pes volt a cs�csra jutni. A h�romliteres motorok 1966-os bevezet�se ut�n a Ferrari ism�t hull�mv�lgybe ker�lt. Rendre alulmaradtak a Cosworth Racing fantasztikusan siker�lt DFW er�forr�saival szemben, melyek 1967-ben t�ntek fel a Formula1-ben. A skarl�tv�r�s�k nyolc �ven kereszt�l a k�z�pmez�ny legjobb alakulat�nak sz�m�tottak. Csak Jacky Ickx �s csapatt�rsa, Clay Regazzoni tudtak n�mi sikert el�rni. Regazzoni els� lett az 1970-es Olasz Nagyd�jon.

A gyors de tapasztalatlan Niki Lauda 1974-ben szerz�d�tt Maranelloba. A vil�gbajnoki c�met ebben a szezonban Emerson Fittipaldi �s a McLaren h�d�totta el, egy �vvel k�s�bb azonban m�r Lauda �lt a tr�non, �s 76-ban ak�r meg is ism�telhette volna teljes�tm�ny�t, ha nem j�n k�zbe a sz�rny� a N�rburgringen, melynek k�vetkezt�ben s�lyos �g�si s�r�l�seket szenvedett.M�g a baleset ut�n is lett volna es�lye a vil�gbajnoki c�m megszerz�s�re, hisz Monz�ban m�r ism�t ott volt a rajtr�cson. A szezon v�g�og tartotta el�ny�t a McLarenes James Hunt el�tt, azonabn az �vad utols� futam�n, a Jap�n Nagyd�jon t�l kock�zatosnak tartotta a szakad� es�ben val� versenyz�st, �s id� alatt feladta a tov�bbi k�zdelmeket. Hunt r�men�sen versenyzett, �s megszerezte a bajnoki c�mhez sz�ks�ges harmadik helyet.
1977 ism�t Lauda �s a Ferrari �ve volt. 1979-ben Jody Scheckter szerzett vil�gbajnoki c�met a Ferrari sz�neiben, �s eg�szen 2000-ig � volt az utols� pil�ta, aki versenyz�i vil�gbajnoki c�met vitt Maranelloba. Csaptt�rs�t, Gilles Villeneuve-�t gy�zte le, holott csak k�t gy�zelemmel rendelkezett, m�g csapatt�rsa h�rom alakalommal �llhatott fel a dobog� legmagasbb fok�ra.

A csapat ezt k�vet�en szerz�dtette Harvey Postlewaite brit tervez�t, aki 1982-re megalkotta a 123C2 k�djel� versenyg�pet, amely oszt�lyon fel�li volt. Ebben az �vben is t�rt�nt egy trag�dia, ami be�rny�kolta a csapat szezonj�t. A legend�s Gilles Villeneuve balesetet szenvedett �s �let�t vesztette Zoldeben, a vil�gbajnoki pontverseny �llovasa, Didier Pironi pedig megs�r�lt Hockenheimben. A Ferrari ebben az �vben �s a k�vetkez�ben is a konstrukt�r�k vil�gbajnoka lett, de az egy�ni vil�gbajnoki c�mek m�s csapathoz v�ndoroltak.

A g�rda szerencs�je ezt k�vet�en meglehet�sen forgand� volt. Michele Alboreto versenyk�pesnek bizonyult 1985-ben, de csak a m�sodik helyet �rhatta neve mell� az �v v�gi elsz�mol�sn�l. 1988-ban k�vetkezett az �jabb nagy csap�s, hiszen ebben az �vben hunyt el az alap�t� Enzo Ferrari. A "Commendatore" 90 �ves volt. A szezonban addig csak verg�d� ist�ll� aut�i a csapatf�n�k hal�l�t k�vet� versenyen, az Olasz Nagyd�jon kett�s gy�zelmet arattak. Gerhard Berger lett az els�, megel�zve t�rs�t, Michele Alboretot. Az id�nyben ez volt az egyetlen futam, melyen nem McLaren gy�zelem sz�letett. 1990-ben Prost csat�zott Senn�val, de a brazil nyert, �gy a Ferrari francia szt�rja a m�sodik lett az �v v�gi �sszetettben. Michael Schumacher 1996-os csatlakoz�s�val ketdet�t vette a Ferrari �jabb sikerkorszaka, azonban ism�t bizony�t�st nyert a mond�s, misszerint minden kezdet neh�z! A szurkol�k eleinte nem voltak t�l lelkesek a n�met pil�ta szerz�dtet�se miatt. Az 1995-ben m�sodik vil�gbajnok c�m�t megszerz� Schumacherrel egy�tt �rkezett Maranelloba Eddie Irvine is. Az �j �sszet�tel� g�rda az �v sor�n j� teljes�tm�nyt ny�jtott, �gy a szurkol�k hamar megbar�tkoztak a n�mettel is. Ekkor, 1997-ben j�tt egy eml�kezetes botr�ny, melyet k�vet�en sokan, sokf�lek�ppen vont�k k�ts�gbe Schumacher sportszer�s�g�t. A pil�ta �t gy�zelmett szerzett az �v sor�n, �s harcban �llt a vil�gbajnoki c�m�rt a Williams versenyz�j�vel, a kanadai Jacques Villeneuve-vel. Az utols� versenyen a kerpeni sz�let�s� versenyz� elvesztette a fej�t �s a Ferrarij�t nekikorm�nyozta a kanadai pil�ta versenyg�p�nek. Villeneuve tov�bb tudott menni, harmadikk�nt �rt c�lba �s vil�gbajnok lett. K�s�bb Schumachert a Nemzetk�zi Automobil sz�vets�g megfosztotta a bajnoks�gban el�rt m�sodik helylt�l.

1998-ban a Tifosik ism�t az egy�ni vil�gbajnoki c�m megszerz�s�ben rem�nykedtek, hisz ezt az ut�bbi 19 �v sor�n nem siker�lt megszerezni�k. Schumacherrel nem is volt pr�bl�ma, � mindent megtett ennek �rdek�ben, azonban F300-as Ferrarija �llva maradt a suzukai rajtr�cson, �s csak a mez�ny v�g�r�l v�ghatott neki a t�vnak a mindent eld�nt� Jap�n Nagyd�jon. A harmadik helyig k�zd�tte fel mag�t, egy defekt miatt azonban feladni k�nyszer�lt a tov�bbi harcot. Az egy�ni vil�gbajnok ebben az �vben Mika Hakkinen, a konstrukt�r�k bajnoka pedig a McLaren lett. 1999-ben is es�lyesk�nt v�rhatt�k a szezonkezdetet, j�l is alakultak dolgaig, �m a Silverstone-ban a n�met pil�ta balesetet szenvedett, �s csak az id�ny utols� k�t verseny�re t�rhetett vissza. Csapatt�rsa, Eddie Irvine vette �t az els� sz�m� pil�ta szerep�t, �s kis h�jj�n �lni is tudott a k�n�lkoz� lehet�s�ggel, de az utols� futamon nem b�rt Hakkinennel, aki �gy megism�telte el�z� �vi produkci�j�t. A konstrukt�ri vil�gbajnoki tr�fe�t a McLaren nem tudta megv�deni, ami �gy Schumacher utols� k�t verseny�n ny�jtott teljes�tm�ny�nek k�sz�nhet�en Maranelloba v�ndorolt.

2000-ben val�ra v�lt az olaszol �lma, hisz a skarl�tv�r�s�k az �vad els� futam�t�l kezdve f�l�nyben voltak a McLarennel �s Mika Hakkinennel szemben. Schumacher Suzuk�ban, az �vad utols� el�tti verseny�n biztos�totta be az egy�ni vil�gbajnoki c�met, amit az utols� futamon elh�d�tott konstrukt�ri c�m k�vetett. 2001-ben is domin�lt a Schumacher-Ferrari kett�s, �gy a n�met m�r negyedik vil�gbajnoki c�m�n�l tartott. A konstrukt�ri vil�gbajnoki tr�fea is Maranelloba d�szeleghetett. A 2002-es �vad mindenen t�ltett. A Ferrari a szezon els� futam�t�l kezdve hihetetlen f�l�nyben volt a mez�ny t�bbi tagj�val szemben, �s az �vad v�g�re a n�met be�ll�totta Juan Manuel Fangio megd�nthetetlennek hitt rekordj�t. �tsz�r�s vil�gbajnok lett. 2003-ban, ha kiss� neh�zkesen is, de Schumacher �s a Ferrari ism�t begy�jt�tt�k a vil�gbajnoki c�met. 2004-ben ism�t Schumacher �s a Ferrari gy�z�tt, imm�rom h�tszeres vil�gbajnok lett.

2006		2005		2004		2003		2002
1999		1983		1979		1975-1977		1964
1961		1958		1986		1952		1951