Hungaroring - A magyar Forma 1-es p�lya

A Hungaroring Magyarorsz�g legkomolyabb versenyp�ly�ja. Budapest �s G�d�ll� k�z�tt, az M3-as aut�p�lya k�zel�ben tal�lhat�; Mogyor�d telep�l�s k�lter�let�n. A p�lya ismert a Forma 1 versenyr�l, amit 2005. j�lius 31-�n huszadszor rendeztek meg.

T�rt�nete
Bernie Ecclestone az FIA eln�ke Forma 1-es versenyt akart rendezni a vasf�gg�ny m�g�tt. El�sz�r K�na, Szovjetuni� �s Jugoszl�via voltak kiszemelve; v�g�l Magyarorsz�gra h�vta bar�tja, Rohonyi Tam�s.
A p�ly�t 1985. okt�ber 1-j�n kezdt�k �p�teni �s rekordid� (8 h�nap) alatt k�sz�lt el.

1986. augusztus 10. - Az elsõ Magyar Nagyd�j
Bernie Ecclestone be akart kukkantani a vasf�g�ny m�g� kis aut�s birodalm�val, a v�laszt�sa pedig Magyarorsz�gra esett. Az elsõ futamra rengetegen v�ltottak jegyet, noha a p�lya m�g nem volt az igazi. Eleinte a V�rosliget neve tûnt fel mint lehets�ges helysz�n, v�g�l r�tal�ltak Mogyor�dra. Fõ c�l a biztons�g volt a meg�p�t�s�n�l. A 2. helyrõl indul� Ayrton Senna megelõzte Nelson Piquet-t, aki 3.-nak esett vissza, mert Nigel Mansell is lehagyta õt. A brazil hamar visszaelõzte a britet. A Lol�val indul� Patrick Tambay is remek rajtot vett, megtr�f�lta Alain Prostot, de a mclarenes franci�nak is siker�lt visszav�gnia. Alan Jones �gyszint�n Tambay el� ker�lt.

Prost Mansellt, Piquet Senn�t verte meg csat�ban a 11. illetve a 12. k�rben. Prostnak elektronikai probl�m�i t�madtak, a boxba menek�lt, de �pp akkor j�tt volna a csapatt�rs Keke Rosberg is: a finnek meg�ll�s n�lk�l tov�bb kellett hajtania. Johnny Dumfries egy�bk�nt 4. volt a Lotus-sal ekkor, m�g�tte Gerhard Berger haladt.

Piquet �s Senna helyet cser�lt az �len a boxki�ll�sok sor�n, de Piquet sokkal gyorsabb volt �s szenz�ci�s manõverrel kif�kezte Senn�t a c�legyenes v�g�n - m�sodik pr�b�lkoz�s�ra. Mansell bej�tt 3.-nak, Stefan Johansson 4.-nek a Ferrarival. Dumfries 5. lett, Martin Brundle pedig 6. a Tyrellj�vel.

A Hungaroringet k�tszer �p�tett�k �t: el�sz�r 1989-ben, ami egy kisebb m�dos�t�s volt (3-as sik�nt elvett�k), majd 2003-ban, amikor a c�legyenes ut�ni 1-es kanyart meg a 13-ast lejjebb tett�k �s hosszabb egyenest �p�tettek helyette. Az �t�p�t�sek miatt a p�lya hossz�s�ga el�sz�r 4014 m-r�l 3975 m-re cs�kkent, de 2003-ban el�rte a mostani hossz�s�g�t. A p�lya jelenleg 4381 m hossz�.

A p�lya jellemz�i
Forr� �s poros: a versenyz�k szerint ezek a kulcsszavak jellemzik a Hungaroringet. Mivel a Forma-1-es versenyek mindig ny�ron, augusztusban zajlanak, a versenyek idej�n elv�tve fordul el� es�. A por az id�ny kihaszn�latlan r�sz�ben ker�l a p�ly�kra, f�k�nt a p�lya k�rny�k�n tal�lhat� homokos talaj miatt.E jellemz�k miatt az el�z�s meglehet�sen ritka. Emiatt szokt�k hasonl�tani a Monac�i Nagyd�jhoz, ahol sok a sz�k p�lyaszakasz �s az �les kanyar. Az el�z�sek megk�nny�t�se �rdek�ben 2003-ban kisebb �t�p�t�sek t�rt�ntek, pl. meghosszabb�tott�k a c�legyenest 200 m-rel.

A Hungaroring versenyp�lya Budapest centrum�t�l 19 kilom�terre, az M3-as aut�p�lya ment�n, Mogyor�d k�zs�g hat�r�ban tal�lhat�. A p�lya term�szetes v�lgyben fekszik, s kar�j form�j�ban 50 hekt�r lel�t� �leli k�r�l. Ezen kiv�l� term�szeti adotts�gok miatt a n�z�t�r b�rmely pontj�r�l a versenyp�lya 80 sz�zal�ka bel�that�. Ez�rt is h�vj�k lapos t�ny�rnak, hiszen a n�z�k a k�pzeletbeli t�ny�r sz�l�n �lnek, s onnan k�s�rik figyelemmel a versenyeket.

A versenyp�lya teljes hossza az 1986-os �tad�skor 4013,786 m�ter volt. Az 1989-es �vben kisebb korrekci�t hajtottunk v�gre. Az az�vi Forma 1-es versenyre, egy kanyarkombin�ci� �tv�g�s�val, ez�ltal egy j�rul�kos el�z�si lehet�s�g biztos�t�s�val, a versenyp�lya gyorsabb lett, hossza azonban 3968 m�terre cs�kkent. Az 1997. �vi �talak�t�sok sor�n a versenyp�lya hossza, a c�legyenes �thelyez�se miatt, 3982 m�terre m�dosult.

A legkisebb �vsug�r 20, m�g a legnagyobb 400 m�ter. A c�legyenes teljes hossza 700 m�ter, itt az el�rhet� legnagyobb sebess�g megk�zel�t�leg 320 km/h. A versenyp�lya sz�less�ge a c�legyenesben 15 m�ter, a t�bbi szakaszon, az el�rhet� legnagyobb sebess�g f�ggv�ny�ben 10, illetve 11 m�terre cs�kken.

A burkolat szerkezete: 20 centim�ter vastag kavics�gyazaton �s 20 centim�ter vastag sov�ny betonlapon h�romr�teg�, egyenk�nt 5 centim�ter vastag aszfalt. A versenyp�lya legalacsonyabban �s legmagasabban fekv� pontja k�z�tt a relat�v szintk�l�nbs�g 36 m�ter. A legnagyobb emelked� 6,4 sz�zal�kos, m�g a legnagyobb es�s el�ri a 6,7 sz�zal�kot.

A Hungaroring versenyp�lya 2003. �vi �talak�t�sa kapcs�n, amely az FIA-val (Federation Internationale de l'Automobile), a FOM-mal (Formula One Management Ltd.), valamint a helyi sporthat�s�ggal, a Magyar Nemzeti Aut�sport Sz�vets�ggel egyeztetett, a c�legyenes 202 m�terrel hosszabbodott, a versenyp�lya hossza 4384,08 m�terre n�tt.

A p�lya hivatalos weboldala: wwww.hungaroring.hu