A Forma-1-es pil�t�k �ps�g�t v�d� �sszetett rendszer kulcseleme a monocoque, azaz a sz�nsz�las biztons�gi cella.
	Monac�ban �tlagban 2 m�sodpercenk�nt, k�r�nk�nt 40 alkalommal v�ltanak sebess�get
	A t�z�ll� overallban a 60 fokot is el�rheti a h�m�rs�klet! A pil�t�k egy-egy futam alatt h�rom-n�gy liter vizet vesz�tenek.
	1982 �ta k�sz�lnek sz�nsz�las anyagb�l a f�kek, ezek m�r csak negyedannyit nyomnak, mint a kor�bban haszn�lt ac�l v�ltozat.
	A Forma-1-es biztons�gi el��r�sok megk�vetelik, hogy k�t k�l�n�ll� f�krendszer gondoskodjon az els� �s a h�ts� kerekek lass�t�s�r�l annak �rdek�ben, hogyha az egyik cs�d�t mondana, a m�sik m�g bet�lthesse feladat�t.
	A FIA technikai ellen�rz�se elk�l�n�tett ter�leten eg�sz napos ny�zsg�s: valamennyi ist�ll� bemutatja mindk�t versenyaut�j�t �s a tartal�kaut�t is. Ez �sszesen 30 aut�t tesz ki, amelyeket hat �r�n kereszt�l vizslatnak. A grammok �s a millim�terek is sz�m�tanak!
	A gumiabroncsok ak�r 80 k�l�nb�z� �sszetev�b�l �llnak.
	Egy-egy versenyaut� hozz�vet�leg 5000 darab �n�ll� alkatr�szb�l �ll.
	Egy f�kk�szlet 7000 eur�ba ker�l, �s legjobb esetben is csak 350 kilom�teren �t tartanak ki!
	A futam ut�n a versenyaut�k �s pil�t�ik szertart�sos m�rlegel�sen vesznek r�szt, aminek az a c�lja, hogy kider�lj�n az aut�k pil�t�stul, ruh�stul, sisakostul, mindenest�l el�rik-e a szab�lyk�nyvben el��rt minim�lis �sszt�meget. (600 kg)
	A modern Forma-1 var�zsszava: a Nomex. Nem csak az overallok, de a pil�t�k als�ruh�zata, cip�i, keszty�i �s a fejet, nyakat v�d� csuklya is ebb�l a speci�lis m�sz�las anyagb�l k�sz�lnek. Ez az anyag nem csup�n elk�peszt�en h�- �s t�z�ll�, de megv�di a pil�t�kat a mar� g�zokt�l �s savakt�l. Nomex k�nny�s�ge szint�n az el�ny�k k�z� sorolhat�. A rendszerint h�rom t�z�ll� r�tegb�l �ll� overall mind�ssze 1,9 kg. Term�szetesen mindegyiket az adott pil�ta test�re szabj�k.
	A rajt el�tti 10. percben a pil�t�kon, a csapattagokon �s a hivatalos szem�lyzeten k�v�l mindenkinek el kell hagynia a p�ly�t. 5 perccel indul�s el�tt a legt�bb pil�ta m�r a versenyaut�ban �l.
	A rajt el�tt 15 perccel pirosra v�lt a l�mpa a boxutca kij�rat�n�l. Aki ekkor m�g nincs kint a p�ly�n, az m�r csak a boxutc�b�l eredhet a mez�ny ut�n.
	A sisak sz�nsz�las r�tegei a lehet� legnagyobb ellen�ll� k�pess�get, a f�nyre automatikusan s�t�ted� rost�ly a t�k�letes l�t�si viszonyokat, m�g a pil�t�k fejform�j�hoz igazod� egyedi kialak�t�s a maxim�lis k�nyelmet szolg�lja. A szezon el�tt a sisakokat is tesztelik a sz�lcsatorn�ban.
	A versenyre k�sz�l�dve a boxban m�g csak 60-at, a rajtr�cson m�r 90-et ver a sz�v�k. A pil�t�k pulzussz�ma a felvezet�k�r alatt m�r el�ri a 110-et! Rajtn�l 130, az els� kanyarn�l 180-at ver a sziv�k percenk�nt.
	A sisak k�sz�t�shez a pil�ta fej�r�l �letnagys�g� modellt k�sz�tenek. Ezt k�vet�en az elj�r�s legink�bb ahhoz hasonlatos, ahogy az �kori egyiptomiak dolgoztak a m�mi�kon: a modellfejet szinte r�tegesen k�rbetekerik a hi-tech sz�nsz�las anyaggal.
	Forma-1-es pil�t�k sisakjai tizenh�t r�tegb�l �llnak! Az egyes r�tegek pontos �sszetev�i h�tpecs�tes titoknak sz�m�tanak, a h�rom f� �sszetev�t azonban j�l ismerj�k: a sz�nsz�l, ami a kem�nys�get adja, a t�z�ll� aramide �s a polietil�n, amit a goly��ll� mell�nyekhez is haszn�lnak, �s �thatolhatatlann� teszi a sisakot. Ezeken k�v�l m�g alum�niumot, magn�ziumot �s k�t�anyagk�nt gyant�t is tal�lunk az �sszetev�k k�z�tt. A korszer� sz�nsz�lnak k�sz�nhet�en a Forma-1-es sisak szuperk�nny�, mind�ssze 1,25 kilogrammos, de elk�peszt�en ellen�ll� a fizikai hat�sokkal szemben.
	3 perccel a rajt el�tt sz�jazz�k be a pil�t�kat. M�r csak m�rn�keik, �s n�h�ny technikus van vel�k. 1 perc van h�tra, amikor beind�tj�k a motorokat. 15 m�sodperccel az indul�s el�tt, felszerel�seiket magukkal hurcolva az ist�ll� utols� tagjai is elhagyj�k a rajtr�csot.
	A h�ts� l�gterel�nek h�szf�le, az els� sz�rnynak pedig sz�zf�le k�l�nb�z� be�ll�t�sa lehets�ges.
	Az aerodinamikai alapelv Forma-1-ben ugyanaz, mint a rep�l�g�pek�, csak �ppen ford�tva. Az az er�, ami a rep�l�ket megemeli, a versenyaut�kat az aszfalthoz szor�tja. Ennek k�sz�nhet�en egy Forma-1-es aut� kanyarod�skor m�g 4G-s centrifug�lis er� hat�sa alatt is k�pes t�k�letesen a p�ly�n maradni, m�g egy szem�ly aut� m�r 1G-n�l megcs�szik kifel�.
	A versenyaut�k 2,8 m�sodperc alatt gyorsulnak 0-r�l 100 km/�-ra, �s a 160 km/� el�r�s�hez is csak 4,2 m�sodperc kell nekik!
	Ezekbe a g�pekbe is szabv�ny benzint tankolnak. M�ghozz� nagyon gyorsan. M�sodpercenk�nt 12 liter "anyag" �mlik a tankba. M�g ezekbe a p�ratlan erej� g�pcsod�kba is kiz�r�lag az EU-szabv�nyoknak megfelel� �lommentes "szuper" t�pus� benzint t�ltik, vagyis azt, amit ak�r a legk�zelebbi benzink�tn�l mi is tankolhatunk. A szak�rt�k �gy becs�lik, hogy egy Forma-1-es versenyaut� k�r�lbel�l 70 hetven litert eszik 100 kilom�teren.
	A FIA a "sz�r�pr�b�k" sor�n egy aut�t ak�r t�bb alkalommal is beh�vhat vizsg�latra.
	V�gsebess�ge a leggyorsabb p�ly�kon el�rheti a 370km/�r�t.Gyorsul�suk d�bbenetes,0-r�l 100km/�r�ra 2,5 m�sodperc alatt,200km-�r�ra mintegy 4,1 m�sodperc alatt gyorsulnak fel.
	A Forma1 vitathatatlanul a vil�g legn�zetebb aut�versenye,hiszen 200 orsz�gban k�zvet�tik a futamokat vagy adnak h�rt r�la.Egy esztend� alatt 40 milli�rd ember k�veti figyelemmel az eg�sz versenysorozatot.
	Egy Forma 1-es aut�nak el kell viselnie a 350km/�r�n�l is nagyobb sebess�get.Nagyon nagy er�k �rik az aut�t, mert szinte meg�ll�s n�lk�l hol f�kez,hol gyors�t a pil�ta.A versenyaut� abroncsai 100�C-sak.A motor belsej�ben uralkod� k�m�rs�klet 300�C.A kipufog� 950�C,a karbon f�kt�rcsa 1000�C-ra forr�sodik.Nagy az abroncsok kop�sa futam k�zben,mert az aszfalt led�rzs�li a gumit.Verseny k�zben egyszer-k�tszer gumit kell cser�lni,mert nem b�rja az abroncs a hossz� t�v� terhel�st.