Peter Sauber

Hol volt hol nem volt, l�trej�tt egyszer egy roppant sikeres �s gy�m�lcs�z� egy�ttm�k�d�s egy aut�ipari �ri�s, �s egy kis versenyist�ll� k�z�tt. Kart karba �ltve sikert sikerre halmoztak, s amikor m�r nem volt mit megnyerni, �gy d�nt�ttek, �j vad�szmez�re l�pnek, �j cs�csokat h�d�tanak meg. Addig minden siker�lt, mi�rt ne lenne �gy a j�v�ben is? - gondolt�k.

A v�laszt, meglehet�sen rideg t�nyekkel az �let adta meg. Az�rt nem folytat�dott a sikersz�ria, mert az �j terep a Formula 1 volt! S ide a k�l�nlegesn�l is k�l�nlegesebb technik�ra, �s sehol m�shol meg nem szerezhet� felk�sz�lts�gre van sz�ks�g, ha sikeres szeretne lenni egy csapatvezet�, vagy egy gy�r. S ez m�gink�bb �gy van, ha mindkett�ben magas fokon �g a sikerek ut�ni v�gy.

A t�rt�net�nkben szerepl� aut�s gig�szt Mercedes-Benznek h�vj�k, a kiscsapat vezet�j�t pedig Peter Saubernek. A t�rt�net 33 �vvel ezel�tt kezd�d�tt, amikor a sv�jci Peter Sauber, a Z�rich melletti Hinwilb�l, kis elektromos m�hely�t az aut�versenyz�s szolg�lat�ba �ll�totta. A dolog od�ig fejl�d�tt, hogy 1993 �ta m�r Forma 1-es aut�kat gy�rtanak az az�ta �zemm� n�tt m�hely hely�n. Peter Sauber versenyaut� �p�t�si karrierje 1967-ben ketd�d�tt, amikor a legend�s sport VW K�fereket kezdett gy�rtani. Ezekbe az er�g�pekbe maga Peter Sauber is be�lt, �m igaz�b�l nem versenyz�i bab�rokra v�gyott, sokkal ink�bb a term�keit akarta tesztelni, megvizsg�lni, hogyan viselkednek a versenyp�ly�n, megfelelnek-e elv�r�sainak. Sauber urat ugyanis mindig is a technika �rdekelte igaz�n. A K�ferek tuningol�s�t 1970-ben a k�t�l�ses versenyaut�k �p�t�se v�lltotta fel a hinwili sz�l�i h�z pinc�j�ben berendezett m�helyben. Akkor kezd�d�tt, a C1-el a m�ig tart� "C sorozat". A n�v feles�ge, Christiane nev�nek kezd�bet�j�b�l sz�rmazik, s ez trad�ci�v� v�lt, mind a mai napig ez f�mjelzi a Sauber Team aut�it. S a C j� kabala lett, hiszen Peter Sauber a C1-el sv�jci sportaut� bajnoks�got nyert. �m v�ltozatlanul nem a versenyz�s m�mor�ra v�gyott �s 1973-ban sz�gre akasztotta sisakj�t, hogy minden energi�j�t a versenyaut� tervez�sre, �s gy�rt�sra ford�thassa. S a sikerek nem maradtak el, olyannyira, hogy a hinwili Peter Sauberre felfigyeltek Stuttgartban. A Mercedes Benzn�l �ppen akkor kezdt�k tervezgetni, hogy a c�g visszat�r az aut�sportba. Mint ismeretes, addig a Mercedes 1955-ben az Olasz Nagyd�jon ind�tott utolj�ra a Formula 1-ben versenyz�t, a vil�gbajnok argentin Fangiot, Taruffit, Mosst, �s Klinget. Teh�t Stuttgartiak �gy v�lt�k, elj�tt a visszat�r�s ideje. Nem rontottak ajt�stul a h�znak, a t�l�k elv�rhat� n�met alaposs�ggal v�gtak bele a terv megval�s�t�s�ba. Tudt�k, csak �rthat a m�rka im�zs�nak, ha nem lesznek sikeresek. Nagyon �vatosak voltak. Megkerest�k Peter Saubert, meg�llapodtak, �s megkezd�d�tt a k�z�s felk�sz�l�s. A visszat�r�s terep�nek a Gruppe C vil�gbajnoks�got, �s ezzel szinte azonos aut�k sz�m�ra ki�rt nagy presztizs� Le Mans-i 24 �r�s versenyt jel�lt�k ki. Az els� k�s�rleti jelleg� id�szakban "Sauber Team" n�ven futott a kooper�ci�, �m ahogy j�ttek a sikerek, Mercedes Team lett a g�rda neve.

Ekkor m�r a 80-as �vek v�ge fel� j�runk, �s az �vtized utols� �v�ben 1989-ben Le Mans-ban kett�s diadalt aratott a Peter Sauber-Mercedes Benz p�ros, s k�tszer megnyert�k a versenyz�k, �s a gy�rt�k sz�m�ra ki�rt Gruppe C sportaut� vil�gbajnoks�got. Akkoriban nevezt�k el a Michael Schumacher, Heinz-Harald Frentzen, Karl Wendlinger tri� tagjait "Mercedes b�bik"-nek. Miut�n nem maradt megnyerni val� a Gruppe C-ben, �gy l�tt�k elj�tt az ideje el�re l�pni. S el�refel� csak egyetlen kih�v�s k�n�lkozott, a Formula 1. B�r ezt sohasem publik�lt�k, igaz nem is c�folt�k, alighanem a Mercedes vette r� a nagy kalandra Peter Saubert, akinek nem tellet volna csup�n saj�t sikerv�gy�b�l erre. A Formula 1 ugyanis a 90-es �vek elej�n sem tartozott az olcs� kis j�tszadoz�sok k�z�. 1993-at �rtak, amikor az aut�sport legmagasabb kateg�ri�j�ban felt�nt a Sauber Team, azt�n egy �v m�lva a Sauber Mercedes csapatn�v. �m ami olyan k�nnyed�n ment kor�bban a sportaut�k vil�g�ban, ebben a kateg�ri�ban csak d�c�g�tt. S Sauber balszerencs�j�re d�c�g�tt a Mclaren-Peugeot szekere is. Szinte egyszerre hat�rozta el mag�t a szak�t�sra a Mclaren, �s a Mercedes, hogy azt�n egym�sban tal�ljanak �j partnerre. Az egy�ttm�k�d�s eredm�nyei k�zismertek.

Peter Sauber meg ott �llt az 1995-�s versenyszezon el�tt, motor n�lk�l. K�t �vre az akkor m�r nem t�l sikeres Ford lett a motorsz�ll�t�, azt�n a Ferrarival siker�lt meg�llapodnia a sv�jci csapatvezet�nek. Eszerint a maranell�iak egy �vvel kor�bbi er�m�veivel indulnak csat�ba a Sauberek. A T�vol-Keletr�l siker�lt f�szponzort szerezni, s a malajziai Petronas olajt�rsas�g a p�nz��rt a nev�t is r�tehette a motorra. Innen a n�v Sauber Petronas. Id�k�zben a kis hinwili m�helyb�l j�kora Formula 1-es �zem lett, a 8000 n�gyzetm�teres hightech k�zpontban 280 specialista csak a Forma 1-es r�szleggel foglalatoskodott. 2006-ban fordul�ponthoz �rkezett a csapat, hiszen a BMW c�g�ri�s felv�s�rolta a Sauber ist�ll�t, �gy ma m�r az eg�sz csapat a BMW tulajdona, �s BMW Sauber n�ven �rnek el nagyon sz�p eredm�nyeket.