Forma 1-es �zemanyag

A Formula 1 h�za t�j�n t�st�nked� szakemberek l�tsz�lag egyszer� rutinfeladatk�nt v�gzik a tankol�st, val�ban azonban hossz�, �s kitart� gyakorl�s eredm�nye a futamokon m�rhet� 7-10 m�sodperces szintid�. M�sodpercenk�nt ak�r 12 liter benzint is belepump�lnak a versenyaut� tart�ly�ba, amely mintegy 120-150 liternyi �zemanyag befogad�s�ra k�pes. Csordul�sig persze sohasem t�ltik, miut�n a t�bblets�ly cipel�se �rt�kes m�sodpercekbe ker�l.

J�l tudjuk, a sz�guld� cirkuszt egyfajta misztikus k�d lengi k�r�l, ami nem csup�n a pil�t�kra, �s az aut�kra, hanem t�bbek k�z�tt az �zemanyagra is igaz. Egyesek szupertitkos recept�r�t, m�sok minimum 100 okt�nos kompresszi�t�r�st, no meg �rkutat�sb�l sz�rmaz� technol�gi�t sejtenek a Formula 1-es motorokban mozg�si energi�v� alakul� benzin h�tter�ben, pedig alig k�l�nb�zik a kereskedelmi forgalomban kaphat�, 98 okt�nos, �lmozatlan �zemanyagt�l. Csup�n az adal�kol�s ter�n mutatkozik n�mi elt�r�s, ami ismerve az F1-es er�forr�sokkal szemben t�masztott rendk�v�l magas k�vetelm�nyeket - teljesen norm�lis dolog. Az FIA el��r�sai ezen a ter�leten is pontosan meghat�rozz�k azokat a norm�kat, melyeknek a csapatokkal szoros egy�ttm�k�d�sben tev�kenyked� olajt�rsas�goknak, illetve az �ltaluk el��ll�tott motorbenzineknek is meg kell felelni�k. Az �zemanyagot sz�ll�t� c�gek m�r 1995 �ta mint�t adnak az FIA-nak a versenybenzinb�l, amit azt�n egy speci�lis laborat�riumban bevizsg�lnak. Minden csapat t�z litert bocs�jt a vegy�szek rendelkez�s�re, mik�zben az FIA technikai deleg�ltja m�g sz�r�pr�baszer� ellen�rz�seket is tartanak a versenyh�tv�g�ken. Mindez az�rt sz�ks�ges, mert a jelenleg �rv�nyben lev� szab�lyz�s szigor� technol�giai transzfert �r el�, ami azt jelenti, hogy az F1-es "torped�kban" haszn�latos �zemanyagnak az utcai aut�khoz is meg kell felelnie, �gy az olajt�rsas�gok nem k�s�rletezhetnek speci�lis hat�anyagokkal, melyek r�v�n esetleg tisztess�gtelen el�ny�kh�z juttathatn�nk az �ltaluk t�mogatott ist�ll�t.
A sz�guld� cirkuszban rendszeres�tett �zemanyag egy�bk�nt m�r 1992 �ta �lmozatlan, s megfelel azoknak a szigor� el��r�soknak, melyeknek a t�lt��llom�sokon forgalmazott hajt�anyagoknak csak 2005-t�l kellett eleget tenni�k.

A Williams �zemanyag sz�ll�t�ja a Petrobras, egy-egy futam alkalm�val 2200 liter benzint biztos�t a csapat sz�m�ra, amire sz�ks�g is van, hiszen egy Formula 1-es versenyaut� �tlagosan 70 liter �zemanyagot �get el 100 kil�m�terenk�nt. Persze a t�nyleges fogyaszt�s a csapatok legf�ltettebb titkai k�z� tartozik, hiszen ha az adott mennyis�g� hajt�anyag egy-k�t k�rrel tov�bb tart, mint a konkurens ist�ll� kocsij�ban, az ak�r a futam v�gkimenetel�t is eld�ntheti.
Felett�bb �rdekes eredm�nyre juthatunk, amennyiben egy norm�l, 75 l�er�s utcai aut�val vetj�k �ssze a kir�lykateg�ri�s versenymotor hat�sfok�t. A 900 l�er� k�r�li motor 100 kil�m�terenk�nt 70 litert fogyaszt, mik�zben egy 1,4 literes, 75 l�er�s motorral szerelt VW Golfnak 7 liter benzinre van sz�ks�ge az eml�tett t�v megt�tel�hez. Ha �gy n�zz�k a dolgot, a h�tk�znapi aut� toronymagasan viszi a p�lm�t.

Ha zonban arra keress�k a v�laszt, hogy 1 l�er� el��ll�t�s�hoz mennyi �zemanyagra van sz�ks�g az egyik, �s mennyire a m�sik n�gykerek�nek, akkor bizony fordul a kocka. A versenyaut� eset�ben 0,078 literre ad�dik ez az �rt�k, m�g a Golf-n�l 0,093 liter �zemanyag esik egyetlen l�er�re. J�l p�ld�zza, hogy mekkora energia lakozik ebben a k�olajsz�rmaz�kban, hogy egyetlen kilogramm el�get�sekor - a sz�ndioxidon, �s v�zen k�v�l - nagyj�b�l 40 000 KJ h�energia is felszabadul. Ehhez annyit �rdemes hozz�tenni, hogy egy k�zepesen leterhelt fizikai munk�s energiasz�ks�glete 9500 KJ. Ezek ut�n nem k�rd�s, hogy melyik er�forr�s hasznos�tja jobb hat�sfokkal a benzint, amelynek fogy�s�ra nem csup�n a min�s�g (�sszet�tele), hanem az adott pil�ta vezet�si st�lusa is hat�ssal van. P�ld�nak ok��rt egy k�z�pkateg�ri�s szem�lyaut� m�sodik fokozatban, 45 km/h-val haladva 11,5 liter benzint fogyaszt 100 kil�m�terenk�nt, ha azonban az eml�tett sebess�ggel 5. fokozatban haladunk, m�ris 4,3 literre cs�kken a motor �tv�gya. Ha pedig valaki azt �ll�tja, hogy a Forma 1-ben nem szempont a takar�kos vezet�s, akkor t�ved, hiszen versenyr�l versenyre tal�lkozhatunk olyan pil�t�kkal, akik az�rt k�nytelenek feladni a versenyt, mert �res tankkal m�g egy cs�cstechnik�t k�pvisel�, F1-es versenyaut� sem boldogul. K�vetkez�sk�pp a sz�guld� cirkuszban is igaz, miszerint az �zemanyag minden csppje kincs!

Az �zemanyagtart�ly
A benzintank Formula 1-es aut�ba elhelyez�s�nek "m�v�szet�r�l" sokan azt tartj�k, hogy legink�bb ahhoz hasonlatos, amikor valakinek �ssze kell hajtogatnia egy fotelt akkor�ra, hogy belef�rjen egy postal�d�ba. A kevl�r/poliuret�n m�remekr�l, melyb�l �vente �tlagosan 10 db-ot fogyasztanak a csapatok, manaps�g enn�l t�bbet is lehet tudni.

A modern id�k benzintart�lya jellemz�en nagy, �s terjedelmes, egysz�val nem egy sz�ps�g. Alakja minden sarkon lemetszett, fel�lete pedig hepehup�s a tank sok alkot�elem�t �sszetart� bord�k miatt. Megfelel viszont a t�le megk�vetelt feladatnak, ami nem csak abb�l �ll, hogy t�rolnia kell 30 gallon (136 liter) �zemanyagot, hanem el is kell juttatnia azt a lehet� leghat�sosabb m�don a motorhoz.
Mark Ingham elmagyar�zta, hogy mi�rt pont ilyen a tart�ly alakja: " A r�gi id�k f�mb�l k�sz�lt benzintankja hasonl� volt egy massz�v b�r�ndhoz, amit �gy terveztek meg, hogy illeszkedjen egy meghat�rozott �regbe. A t�r az aut� valamelyik r�sz�n, �ltal�ban a sof�r k�rny�k�n volt megtal�lhat�. Manaps�g biztons�gi okokb�l kifoly�lag a tankot befogad� r�s szerves r�sz�v� v�lt az �nhord� karossz�ria t�l�l�cell�j�nak, amit az is garant�l, hogy a szab�lyzat tiltja az �zemanyag t�rol�s�t a versenyz� h�ta el�tt.
A tart�ly saj�t alapja fel� sz�lesedik, a bonyolult alkzat a versenyz� h�ta m�g�tti �regben elhelyezve eg�szen a versenyz� nyak�ig terjed. A tank els� r�sz�t k�t szegeccsel az �l�s h�tulj�ra er�s�tik, megakad�lyozva ezzel a tank behorpad�s�t az �zemanyag ki�r�l�se eset�n.

A tart�ly tetej�n mindk�t oldalon benzint�lt� ny�l�s tal�lhat�. A pil�ta jobb v�lla felett tal�lhat� ny�l�s a verseny k�zbeni ut�nt�lt�sre, a bal oldali versenyen k�v�l �zemanyagt�lt� berendez�sb�l val� tankol�sra szolg�l. N�h�ny esetben ezeket az ir�nyokat felcser�lik: a brazil, �s a kanadai nagyd�jon ugyanis a csapatok gar�zsai az aut�k bal oldal�n helyezkednek el. A benzintart�ly h�ts� fel�n k�t ny�l�s tal�lhat�. Az als� ny�l�sban a mechanikus �zemanyag szivatty� dolgozik, melynek feladata hogy felsz�vja az �zemanyagot a gy�jt�cs�v�n kereszt�l, �s megfelel� nyom�ssal tov�bb�tsa azt a motorhoz. A fel�l elhelyezked� ny�l�s a benzinbefecskendez�kh�z vezet� cs�vet foglalja mag�ban. Ennek a cs�nek egy �nelz�r�, t�r�keny csapja van, mely baleset eset�n megsz�nteti a benzinell�t�st, megakad�lyozva ezzel az �zemanyag ki�ml�s�t. " A tank alakja akkor lenne ide�lis, ha lapos �s tereb�lyes lenne, ez seg�tene alacsonyan tartani az aut� s�lypontj�t. A benzin �sszegy�jt�se szempontj�b�l viszont el�ny�sebb a magas �s keskeny forma. A tart�ly tervez�se, teh�t mindig kompromisszumot k�vetel."

Korunk tart�lyai az FT5-k�nt ismert anyagb�l, kevl�r, �s gumi kever�k�b�l k�sz�lnek, ahol a kevl�r a merevs�get garant�lja, a gumi pedig a kevl�r sz�vetszerkezet�nek ridegs�g�t cs�kkenti. A rendk�v�l bonyolult alkzat k�vetkezt�ben a tart�lyt lehetetlen ebb�l az anyagb�l egy darabban megform�lni, a k�l�nb�z� r�szegys�gek kett�, vagy ann�l t�bb fel�let�nek �sszeilleszt�s�vel �rik el a k�v�nt hat�st. A tankot �gy hozz�vet�leg 30 darabb�l all�tj�k �ssze, amit j�l l�that�v� tesz az illeszt�sekn�l alkalmazott bord�zatok sz�ma. Egy �vtizeddel ezel�tt csup�n 5 panelt haszn�ltak.