Alain Prost

Alain Marie Pascal Prost 1955. febru�r 24-�n sz�letett a franciaorsz�gi Saint Chamond-ban. �desapja, Andr� egyszer� ember volt - b�torasztalosk�nt kereste a csal�d kenyer�t. Alainnek egy�bk�nt sz�letett egy �ccse is, Daniel - aki azonban 32 �ves kor�ban r�kban meghalt.

Alaint korai gyermekkor�ban nem foglalkoztatta az aut�versenyz�s, ink�bb futballkarrierr�l �lmodott. M�r 15 esztend�s volt, amikor �desapja elvitte az 1970-es Monac�i Nagyd�jra, melyet az osztr�k Jochen Rindt (Lotus-Ford) nyert. �tban hazafel� a C�te d"Azur-on meg�lltak egy sz�rakoztat� k�zpontn�l (kaszin�k, b�rok stb.), ahol gokartozni is lehetett. A Grand Prix friss �lm�nyeivel fej�ben Alain �lt a lehet�s�ggel: kipr�b�lta �s nagyon megtetszett neki a dolog. Amikor haza�rtek Saint Chamond-ba a csal�d felkereste a lek�zelebbi gokart-p�ly�t, amelyre a k�zeli Rive de Glier-ben tal�ltak r�. 1970 k�s� nyar�n az alacsony termet� fi�cska beiratkozott az ottani gokart klubba. Saj�t g�ppel j�tt �s 700 frankot fizetett a klubtags�gi k�rty��rt. Az els� �vben nem volt kiemelked� - akkor m�g ink�bb csak sz�rakoz�snak fogta fel az eg�szet �s nem vette t�l komolyan a dolgot. Azt�n sz�p lassan elm�ly�lt benne. Nemcsak a versenyz�sben, de a m�szaki r�szletekben is - egy �v m�lva m�r gokartja motorjait is maga �p�tette.

1973-ban k�lcs�n k�rt 1300 frankot �s v�s�rolt bel�le egy Vacquand-alv�zat, amely a kor egyik legjobbj�nak sz�m�tott. �s az eredm�nyei ugr�sszer�en elkezdtek javulni. Megnyerte a francia junior gokartbajnoks�got, �gy term�szetesen ott volt az Oldenzaalban (Hollandia) rendezett junior vil�gbajnoks�gon is. Legnagyobb ellenfele egy Nigel Clegg nev� angol fi� volt, aki azonban k�t �vvel fiatalabb volt Prostn�l - �s tal�n ebb�l ered�en f�l�nkebb is. Clegg �ltal�ban pole poz�ci�b�l indult futamaiban, de a versenyt sosem tudta megnyerni - azokat mindig Prost nyerte, akire rendk�v�l agressz�v vezet�si st�lus volt ekkoriban jellemz�. Miut�n megnyerte az els� selejtez�t, a m�sodikban sem kegyelmezett Cleggnek: egyszer�en ki�t�tte a p�ly�r�l �s ism�t nyert. Ak�rcsak a harmadik selejtez�ben. Azt�n a d�nt� k�t futam�t is Prost nyerte: �tsz�r indult ezen a vil�gbajnoks�gon �s mind az �t alkalommal nyert! Ez term�szetesen az �sszetett junior vil�gbajnoki c�met jelentette Alain sz�m�ra.

Prost elindult a francia feln�tt bajnoks�gon is - ahol m�sodik lett - �s a feln�tt vil�gbajnoks�gon is a belgiumi Nivelles-ben. Ut�bbin a nem kiemeltek kateg�ri�j�ban indult, ahol v�g�l a tizennegyedik helyen v�gzett.

1974-ben ism�t megnyerte a francia feln�tt bajnoks�got. A csapatok Eur�pa-bajnoks�ga n�gy helysz�nen zajlott: a sv�jci Wholenben, Nivelles-ben, a franciaorsz�gi Thivervalban �s az olaszorsz�gi Fal�ban. Alain legjobb helyez�se a wholeni els� futamban szerzett negyedik hely volt. A gokart vil�gbajnoks�got a portug�liai Estorilban rendezt�k, ahol Prost kilencedik volt a selejtez�k ut�n, azt�n nem v�gzett az els� t�zben a d�nt�ben.

1975 tavasz�n ell�togatott az Alzar D�j elnevez�s� versenyre P�rizs mell�, ami azut�n botr�nyosan v�gz�d�tt sz�m�ra. Prost vezetett, amikor k�t k�rrel a d�nt� verseny v�ge el�tt Francois Goldstein - aki kora legnagyobb gokartos �sza volt �s akkor m�r h�rom vil�gbajnoki c�mmel rendelkezett - utol�rte, megel�zte �s ezzel negyedszer is megszerezte a vil�gbajnoki c�met. Prost azonban nehezen viselte a veres�get �s amikor Goldstein a levezet� k�rben kezet ny�jtott neki, � h�tulr�l d�h�dten elkezdte tolni vet�lyt�rs�t, eltolta a p�lya legt�volabbi pontj�ra, majd amikor meg�lltak �s kisz�lltak bemosott neki egyet. Az ok az volt, hogy Goldstein egy kicsit megtasz�totta el�z�s k�zben �s Prost ezt sportszer�tlennek �rezte. Val�j�ban azonban az ilyesmi teljesen term�szetes a gokartban. �vekkel k�s�bb - 1991-ben egy telev�zi�s interj�ban - Alain az esetre visszaeml�kezve azt �ll�totta, hogy az�rt gurult m�regbe, mert Goldstein egy belga csapatt�rsa kil�kte �t �s Goldstein csak ut�na tudta megel�zni. Ez azonban Goldstein �s m�s szemtan�k szerint sem volt igaz. Nem volt semmif�le csapatt�rs, aki ilyen m�don seg�tette volna Goldsteint.

Prost licenc�t az eset miatt egy id�re bevont�k, de az Eur�pa- �s a vil�gbajnoks�gra visszakapta azt, �m egyik esem�nyen sem �rt el jelent�sebb eredm�nyt.

Winfield Versenyz�k�pz� Iskola �s Forma-Renault - az ugr�deszk�k

Ezut�n besorozt�k a seregbe, hogy let�ltse k�telez� katonai szolg�lat�t. K�zben - miut�n gokartosk�nt �szt�nd�jat szerzett - beiratkozott a Winfield Versenyz�k�pz� Iskol�ba - annak is Paul Ricard-i tagozat�ra (a m�sik tagozat Magny-Cours-ban volt). Itt oktat�i szerint eleinte nem produk�lt semmi kiemelked�t a t�bbiekhez k�pest - hacsak azt nem, hogy mindig a saj�t feje ut�n ment �s ha jobbnak tal�lt egy maga �ltal felfedezett kanyarv�teli technik�t, mint amit tan�rai mutattak, akkor nem �tallott azt haszn�lni. A k�rid�k alapj�n ilyenkor �ltal�ban igaza is volt...

Ennek ellen�re az iskola egyik vezet�je, Simon de Latour igaz�n csak akkor figyelt fel r�, amikor egy alkalommal es�ben kellett menni �s brili�ns technik�t �rult el.

Az oktat�s ebben az iskol�ban t�bb h�napon kereszt�l zajlik. El�sz�r elm�letben, majd gyakorlatban. Azt�n j�nnek a v�logat� versenyek. A legjobb pedig megkapja a Pilote Elf c�met, ami �tlevelet jelent a Forma-Renault sorozatba - a szam�rl�tra k�vetkez� fok�ra. Az �szi k�z�pd�nt�re a k�tsz�z di�kb�l m�r csak h�sz maradt - a t�bbiek elsz�r�dtak az el�d�nt�kben. A d�nt�be k�z�l�k is m�r csak �t versenyz� juthatott. A k�z�pd�nt� h�sz r�sztvev�j�t k�t csoportra osztott�k �s Prost - mert term�szetesen eljutott id�ig - az els� csoportban kapott helyet. Alain azonban elk�sett, �gy n�lk�le zajlott le a verseny. Azt mondta, hogy defektet kapott, �gy megengedt�k neki, hogy a k�vetkez� napon esed�kes k�z�pd�nt�ben fusson. A defekt-sztori azonban val�j�ban nem volt igaz. Prost csak az�rt tal�lta ki, hogy ne kelljen az els� futamban futnia �s �gy megn�zhesse mag�nak, hogy melyik aut� a legjobb. Elvileg az aut�k term�szetesen egyform�k voltak, de a technikai sportokban val�j�ban nincs k�t egyforma g�p. Alain �gy tal�lta, hogy a n�gyes sz�m� aut� a leggyorsabb �s m�snap ezt is v�lasztotta...

Ennek ellen�re a k�z�pd�nt�ben csak harmadik volt, de ez el�g volt ahhoz, hogy beker�lj�n az �t�s d�nt�be.

A versenyz� iskol�val p�rhuzamosan katonai szolg�lat�t is t�lt�tte, �m a d�nt�re m�r elhaszn�lta az �sszes elt�voz�s�t. Mivel � volt az egyik parancsnok �rnoka, egyszer�en hamis�tott mag�nak egy elt�voz�si c�dul�t. Nem bukott le - de az is lehet, hogy egyszer�en szemet h�nytak felettesei a csal�s f�l�tt...

A d�nt�re 1975. okt�ber 25-�n ker�lt sor. Ez volt a "z�r�vizsga". Az esem�ny f�ny�t emelend� megjelent Ken Tyrrell, a Forma-1-es csapatf�n�k, Didier Pironi �s Patrick Tambay, akik kor�bban szint�n itt v�geztek �s akik ekkor m�r a legjobb �ton voltak a Forma-1 fel�, s�t elj�tt Jean-Marie Balestre is, a FISA (Federation Internationale du Sport Automobilie) eln�ke. A d�nt� nem val�s�gos versenyt jelentett, hanem ink�bb egy "id�m�r� edz�st": minden versenyz�nek t�z k�rre volt lehet�s�ge - ebb�l az els� n�gy k�r bemeleg�t� k�r volt, majd k�vetkezett �t gyorsk�r, amit m�rtek �s v�g�l egy levezet�. Mivel kor�bban Prost megnyerte a verseny f�pr�b�j�t, v�laszthatott, hogy mikor akar indulni �s � �gy d�nt�tt, hogy utols�k�nt. Amikor mind a n�gy vet�lyt�rsa v�gzett, Michael Hugon �llt az �len 59,10 m�sodperces legjobb id�vel. A t�bbiek mind 60 m�sodpercen k�v�l voltak. Azt�n j�tt Prost �s mindenkit led�bbentett egy 58,80-as k�rid�vel! � volt a Pilote Elf c�m nyertese! A dolog az�rt is volt meglep�, mert kor�bban nem t�nt ennyire kiemelked�nek. De mint p�lyafut�sa sor�n mindig, most is akkor ny�jtotta a legjobbj�t, amikor az sz�m�tott. Ha nem siker�l megnyernie ezt a versenyt, akkor val�sz�n�leg itt be is fejez�d�tt volna aut�versenyz�i p�lyafut�sa, mert saj�t zsebb�l nem tudta volna finansz�rozni a Forma-Renault-t. A Pilote Elf c�m nyertesek�nt azonban automatikusan j�rt neki egy aut� a francia sorozatban.

Ez az aut� egy Martini-Renault MK12-es g�p volt. Alain kapott hozz� egy szerel�t (Jean-Pierre Nicholas) �s egy motorm�rn�k�t (Bernard Mange) is. Az 1976-os francia Forma-Renault bajnoks�g �prilis 4-�n indult Le Mans-ban �s Alain megnyerte els� igazi aut�verseny�t. Ut�na �prilis 18-�n Nogar�ban els� rajtkock�t szerzett, megfutotta a leggyorsabb k�rt �s ism�t nyert. Ezt m�jus 1-j�n Magny-Cours-ban is megism�telte.

Ezt k�vet�en megh�vt�k k�t Forma-Renault Eur�pa-bajnoki futamra is, amelyeken egy Lola-Renault-val �llt rajthoz. M�jus 9-�n Dijonban megszerezte az els� rajtkock�t Didier Pironi el�tt, azt�n visszaesett a kilencedik helyre a rajtn�l, de ism�t az �lre k�zd�tte mag�t a versenyen, majd olajsziv�rg�s miatt innen esett ki. M�jus 16-�n Zolderben szint�n kiesett, azt�n folytat�dott a francia Forma-Renault szezon sz�m�ra...

�s ebben a sorozatban abszol�t egyeduralkod� volt. Pole-t szerzett �s nyert Clermont Ferrand-ban �s Floembray-ben. Azt�n nyert Rouen-ben �s Paul Ricard-on, �jra pole �s gy�zelem Magny-Cours-ban �s Dijon-ban, majd diadal Nogar�ban, Albiban �s ism�t Paul Ricard-on. Ha az utols�, imolai versenyt is megnyerte volna, akkor elmondhatta volna mag�r�l, hogy a sorozat �sszes futam�t megnyerte abban az �vben! Ez v�g�l nem siker�lt - �ll�t�lag szabot�zs miatt, legal�bbis Prost ezt mondja. Ezzel egy�tt term�szetesen magasan � lett a francia Forma-Renault 1976-os bajnoka.

1977-ben m�r a teljes szezont a Forma-Renault Eur�pa-bajnoks�gban t�lt�tte - maradva a Martini-Renault aut�n�l. Az els� versenyen, m�rcius 27-�n Le Mans-ban a harmadik helyen v�gzett, de a k�vetkez�t, �prilis 11-�n Nogar�ban m�r megnyerte. Ut�na Hockenheimban �t�dik lett. Azt�n Magny-Cours-ban nagyot k�zd�tt Jean-Louis Bosquet-vel, akivel m�r a gokartban is �sszecsapott. Bosquet indult az �lr�l, de Prost lerajtolta. Az els� k�rben azonban Bosquet visszavette az els� helyet. K�s�bb megcs�szott �s ism�t Prost ker�lt az �lre. Amikor vet�lyt�rsa megpr�b�lta ism�t megel�zni Prostot, akkor �tk�ztek �s Bosquet kiesett. Prost m�sodik futamgy�zelm�t aratta az Eur�pa-bajnoks�gban. Azt�n m�sodik lett Monte-Carl�ban �s Pauban, majd pole poz�ci�t szerzett �s kiesett Zolderben, harmadik lett Clermont Ferrandban, pole-t �s gy�zelmet szerzett Rouenben, tizenharmadik lett Dijonban, pole-t szerzett �s gy�z�tt Nogar�ban, pole-t szerzett �s kiesett az �jabb Magny-Cours-i versenyen, azt�n �t�dik lett Paul Ricard-on, gy�z�tt Monz�ban �s Albiban, majd hetedik lett az �v utols� verseny�n, amelyet ism�t Paul Ricard-on tartottak. Az �v tizenhat futam�n hat alkalommal intett�k le Prostot els�k�nt �s ezzel megnyerte az Eur�pa-bajnoks�got is Bosquet el�tt.

�v k�zben megh�vt�k k�t Forma-2-es versenyre is, ahol olyan akkor m�r j�l ismert nev� ellenfelek ellen versenyezhetett, mint Keke Rosberg, Ren� Arnoux, Riccardo Patrese, Eddie Cheever vagy Didier Pironi. Prost erre a k�t versenyre egy Kauhsen-Renault-t kapott maga al�, amellyel j�lius 10-�n Nogar�ban a tizedik helyen v�gzett, okt�ber 2-�n Estorilban pedig feladni k�nyszer�lt a versenyt.

K�t �v a Forma-3-ban

Alain m�g a Forma-Renault-ban volt, amikor megismerkedett Hughes de Chaugnac-kal, aki Forma-3-as csapatf�n�kk�nt gyakran j�rt als�bb kateg�ri�k versenyeire tehets�gek ut�n kutatva. De Chaugnac �gy d�nt�tt, hogy 1978-ra leszerz�dteti Prostot csapat�ba. A Forma-3-ban Alain tov�bbra is egy Martini-Renault-t vezetett, �m a francia motorgy�r ekkor �jonc volt ebben a kateg�ri�ban, �gy id�re volt sz�ks�g a j� eredm�nyekhez.

A Forma-3-as Eur�pa-bajnoks�g, amelyen Prost r�szt vett, Zolderben kezd�d�tt �prilis 23-�n. Itt Prost a tizedik helyen v�gzett, azt�n negyedik lett Monac�ban.

Ekkor megh�v�st kapott egy Forma-2-es versenyre Pauba, ahol egy Opert-Chevron-Harttal indulhatott. A csapat el�z� �vi aut�j�t kapta meg, de ezzel is a negyedik helyen kvalifik�lta mag�t - el�r�bb, mint a verseny legnagyobb szt�rj�nak sz�m�t�, �s ugyanabban a csapatban fut� Rosberg. Igaz, Keke azt �ll�totta, hogy a Pau-i p�ly�n jobban fek�dt az el�z� �vi aut� - amely Prost alatt volt - de lehet, hogy ez csup�n kifog�s volt r�sz�r�l...

Alain versenye azonban nem sok�ig tartott. A felvezet� k�rben kiszor�tott�k a szeg�lyk�re, ahol megs�r�lt az aut�ja, �gy a futam els� k�r�t m�r nem tudta megtenni.

Azt�n folytat�dott a Forma-3-as szezon. A N�rburgringen motorhib�val ki�llt, Dijonban tizedik, Monz�ban tizennegyedik lett. Paul Ricard-on a harmadik helyen v�gzett - a gy�ztes egy bizonyos Nelson Piquet volt. Magny-Cours-ban motorhiba miatt feladta a versenyt, Doningtonban a hatodik helyen v�gzett. Silverstone-ban fantasztikus csat�ban megverte Teo Fabit �s megszerezte a harmadik helyet.

Szeptember 17-�n Jaram�ban learatta els� gy�zelm�t a szezonban. Az �lr�l indult, de a rajt ut�ni kavarod�sb�l a m�sodik rajtkock�b�l rajtol� Derek Warwick ker�lt ki gy�ztesen. A brit azt�n m�szaki hiba miatt visszaesett, �gy Prost� lett az els� hely �s azt v�gig meg is �rizte. Igaz, k�s�bb Warwick azt mondta, hogy Alain s�rga z�szl�n�l el�zte meg �s ez�rt ki kellett volna z�rni, de a versenyb�r�s�g nem �gy gondolta. Az �v utols� verseny�n, Vallelung�ban Prost motorhib�val ki�llt.

A bajnoks�gban a kilencedik helyen v�gzett �s a dilemma az volt, hogy feljebb l�pjen-e a szam�rl�tr�n a Forma-2-be, vagy maradjon m�g egy �vet a Forma-3-ban �s megpr�b�lja megnyerni a bajnoks�got. V�g�l ut�bbi mellett d�nt�tt �s ez bizonyult helyesnek.

Az 1979-es Forma-3-as Eur�pa-bajnoks�g Vallelung�ban kezd�d�tt m�rcius 18-�n. Prost m�sodik lett Piercarlo Ghinzani m�g�tt. �prilis 16-�n az �sterreichringen a rajtn�l nagy k�zdelemben legy�rte Slim Borguddot �s nyert. �prilis 23-�n Zolderben rajt-c�l gy�zelem k�vetkezett. M�jus 1-j�n Magny-Cours-ban a rajt ut�ni k�oszb�l � j�tt ki a legjobban, s ennek ism�t sima gy�zelem volt az eredm�nye. M�jus 20-�n Doningtonban es�versenyen a harmadik helyen v�gzett az �j-z�landi Brett Riley �s a brazil Chico Serra m�g�tt. Alain nagyon d�h�s volt a verseny v�g�n, mert feltartotta a lek�r�z�tt John Bright �s �gy �rezte, hogy ez egy jobb helyez�s�be ker�lt. A verseny ut�n csapatf�n�k�vel, de Chaugnac-kal egy�tt megl�togatt�k Brightot box�ban �s n�h�ny keresetlen sz�val mondt�k el neki v�lem�ny�ket a dologr�l.

Azt�n j�tt a monac�i verseny, amely az �v egyik legfontosabb Forma-3-as versenye volt. A Forma-3-as futamot a Forma-1-es Monac�i Nagyd�j bet�tfutamak�nt rendezt�k meg �s term�szetesen minden fiatal bizony�tani akart a Forma-1-es csapatf�n�k�k el�tt. Aki itt nyert az a k�vetkez� �vben rendszerint m�r Forma-1-es pil�ta volt...

Ennek megfelel�en term�szetesen Prost is mindent beleadott. �s most sem hagyta cserben az a k�pess�ge, hogy a fontos pillanatokban mindig legjobb teljes�tm�ny�t ny�jtsa: megszerezte a pole poz�ci�t, megfutotta a leggyorsabb k�rt �s k�nyelmesen nyerte a versenyt Oscar Pedersoli �s Chico Serra el�tt. Prost k�s�bb elmondta, hogy �gy �rzi sz�m�ra ezzel a monac�i diadallal ny�lt meg igaz�n a Forma-1 kapuja - noha azt el kell mondani, hogy a Renault Forma-1-es csapata akkor m�r figyelemmel k�s�rte p�lyafut�sa alakul�s�t, hiszen eg�sz addigi aut�versenyz�i karrierje sor�n Renault-kat vezetett (a Pau-i Forma-2-es vend�gszerepl�s kiv�tel�vel) �s az sem volt h�tr�ny, hogy francia.

A szezon Zandvoortban folytat�dott j�nius 4-�n, ahol ism�t "mesterh�rmassal" (pole, leggyorsabb k�r, futamgy�zelem) nyert. Monz�ban j�nius 24-�n vezet� helyr�l k�nyszer�lt ki�llni, mert egy Ghinzanival val� �tk�z�sben meglazult a kereke. Silverstone-ban j�lius 14-�n kiugrott a rajtn�l, b�ntet�st kapott �s csak a tizennegyedik helyen v�gzett. Knutsdorpban augusztus 5-�n a pole-b�l indult, de a rajtn�l visszaesett. Ut�na azonban ism�t az �lre k�zd�tte mag�t �s nyert. Mantorp Parkban augusztus 12-�n megszerezte a pole-t, �m motorhiba miatt ki�llni k�nyszer�lt a versenyen. Ennek ellen�re a verseny ut�n nem sokkal Prost Eur�pa-bajnok lett, mert a FISA elt�r�lte a Brands Hatch-i futamot a Forma-3-as versenynapt�rb�l.

Azonban Alain a h�tral�v� futamokon sem laz�tott: Jaram�ban szeptember 9-�n pole-t szerzett �s nagy f�l�nnyel nyert. Szeptember 15-�n egy a bajnoks�gba nem sz�m�t� futamon is rajt-c�l gy�zelmet aratott La Chatre-ben. Az Eur�pa-bajnoks�g utols� verseny�n, szeptember 22-�n Albiban megel�zte Philippe Alliot-t �s ism�t nyert.

Forma-1-es deb�t�l�s a McLarenn�l!

Miut�n f�l�nyesen nyerte a Forma-3-as Eur�pa-bajnoks�got �s megnyerte Monac�t is, term�szetes volt, hogy 1979 �sz�n t�bb Forma-1-es csapat is meg akarta mag�nak n�zni k�zelebbr�l. Prost �ll�t�sa szerint ak�r m�r az 1979-es Amerikai Nagyd�jon deb�t�lhatott volna Watkins Glenben, amikor Teddy Mayer, a McLaren akkori csapatf�n�ke felaj�nlotta, hogy t�rzspil�t�ik, az �r John Watson �s a francia Patrick Tambay mellett versenybe �ll�tanak egy harmadik aut�t sz�m�ra is. Prost azt mondja, hogy erre v�g�l az�rt nem ker�lt sor, mert nem akart tesztel�s n�lk�l r�gt�n a k�zep�be v�gni a dolgoknak, �m Mayer m�sk�nt eml�kezett: � azt mondta, hogy egy�ltal�n nem volt ilyen aj�nlat r�sz�r�l �s Prost val�sz�n�leg f�lre�rtett valamit.

Ak�rhogyan is, v�g�l m�gis a McLarenn�l kezdte el Forma-1-es p�lyafut�s�t. Tambay �gy d�nt�tt, hogy Amerik�ba megy versenyezni, �gy helye meg�resedett. A McLarennek k�t jel�ltje volt: az amerikai Kevin Cogan �s Prost. Tesztel�sre h�vt�k �ket Watkins Glenbe, ahol Watson fel�ll�tott nekik egy alapid�t, amihez m�rhett�k magukat. Prost m�r n�h�ny k�r ut�n gyorsabb volt enn�l, �gy nem is lehetett k�rd�ses, hogy kit szerz�dtetnek. A meg�llapod�s egy �vre sz�lt - plusz egy �v opci�.

Alain Prost 1980. janu�r 13-�n futotta els� Forma-1-es verseny�t az Argentin Nagyd�jon. Tudni kell, hogy a McLaren (Ford motorral felszerelve) ekkoriban lesz�ll� �gban l�v� csapat volt. Utolj�ra 1976-ban nyertek vil�gbajnoks�got az angol James Hunt r�v�n �s a m�lyrep�l�s az�ta tartott. Az el�z� �vben, 1979-ben Watson 15 pontot szerzett �s a kilencedik helyen v�gzett a pil�t�k verseny�ben, m�g Tambay egy�ltal�n nem szerzett pontot. Alain azonban 1980- els� verseny�n a hatodik sorb�l indult �s �lete els� Forma-1-es verseny�n r�gt�n pontot szerzett, ugyanis hatodik lett! S�t, a k�vetkez� versenyen janu�r 27-�n Interlagosban �t�dik lett �s �jabb k�t pontot �rt neve mell�!

Azt�n D�l-Afrik�ban Kyalamiban balszerencs�je volt: el�bb a szabadedz�sen szenvedett balesetet �s felrepedt a l�ba, majd az id�m�r� edz�sen rep�lt ki �s elt�rt a csukl�ja. Emaitt mind ezt a versenyt, mind a k�vetkez�t (Long Beach) ki kellett hagynia. Az Amerikai Nagyd�jon az angol Stephen South helyettes�tette, aki nem is kvalifik�lta mag�t a versenyre...

Alain Zolderben t�rt vissza m�jus 4-�n. Az id�m�r� edz�sen mindk�t McLaren a mez�ny h�ts� r�sz�be kvalifik�lta mag�t - Prost Watson el�tt -, majd Alain a 29. k�rben f�khiba miatt feladni k�nyszer�lt a versenyt. Csapatt�rsa, Watson 12 k�r�s(!) h�tr�nnyal �rt c�lba a futamgy�ztes Didier Pironihoz (Ligier-Ford) k�pest.

Monac�ban Prost a tizedik helyr�l v�ghatott a versenynek, mik�zben Watson nem kvalifik�lta mag�t. A versenyen azt�n Derek Daily (Tyrrell-Ford) egy el�z�si k�s�rlet k�zben levitte a h�ts� sz�rny�t, �gy Alain feladta a versenyt. A k�vetkez� versenyt, a spanyolorsz�gi Jaram�ban egy sportpolitikai k�t�lh�z�s miatt bajnoks�gon k�v�linek nyilv�n�tott�k.

Az�n j�nius 29-�n Paul Ricard-on folytat�dott a szezon, ahol Prost az id�m�r� edz�sen hetedik lett, a versenyen azonban m�szaki hiba miatt kiesett. J�lius 13-�n Brands Hatch-ben ism�t a hetedik helyen kvalifik�lta mag�t, majd hatodik lett a versenyen. Augusztus 10-�n N�metorsz�gban tizenegyedik lett, egy h�ttel k�s�bb Ausztri�ban pedig hetedik.

Ezt k�vet�en feles�g�l vette gyermekkori szerelm�t, Anne-Marie-t. Az �let azonban nem �llt meg. S�t, a McLaren augusztus 30-�n Zandvoortban egy �j aut�t vetett be: az M30B-t az eddig haszn�lt M29B helyett. �m a g�p nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket: Alain csak a tizennyolcadik helyre kvalifik�lta mag�t vele, m�g Watson a r�gi aut�ban a kilencedikre. A versenyen Prost az�rt csak felk�zd�tte mag�t a hatodik helyre (csapatt�rsa hetedik lett). Szeptember 14-�n Imol�ban Prost az utols� helyen kvalifik�lta mag�t az �j aut�val, m�g Watson a rajtr�cs k�zep�r�l indulhatott a r�givel. Az �r a versenyen kiesett, Alain pedig a hetedik helyig k�zd�tte fel mag�t.

A Kanadai Nagyd�jon ism�t Watson volt a gyorsabb a k�t McLaren k�z�l: a r�gi aut�val a hetedik helyre kvalifik�lta mag�t, m�g Prost a tizenkettedikre az �jjal. A versenyen Alain �tk�z�tt Riccardo Patres�vel (Arrows-Ford) �s kiesett.

A McLarenn�l ekkoriban komoly �talakul�sok zajlottak a h�tt�rben a sikeresebb j�v� �rdek�ben. A f� szponzor, a Marlboro egyre t�relmetlenebb volt �s leszerz�dtettek vezet�nek egy Ron Dennis nev� fiatal angolt, aki addig a Forma-2-ben dolgozott. Dennis hozott mag�val egy m�rn�k�t is, bizonyos John Barnardot. �k N�gyes Projekt n�ven kidolgoztak egy �j koncepci�t (innen sz�rmazik a McLaren aut�k nev�ben a mai napig is az MP4 jelz�s - Marlboro Projekt 4), de ezt Prost m�r nem v�rta meg...

Dennis �s Barnard neve ekkor m�g ismeretlen volt a Forma-1 vil�g�ban, s nem lehetett tudni, hogy vajon k�pesek-e �jra felemelni a csapatot. Prostot azonban megk�rny�kezte a Renault, amely egy�rtelm�en jobb aut�val rendelkezett ebben az id�szakban a McLarenn�l �s m�g jobbal kecsegtetett 1981-re. A McLarenn�l Alain - amint � maga mondta - elvesztette a bizalm�t az aut�ban, mert az olyan sokszor lerobbant �s cserben hagyta. Teh�t v�ltani akart �s elhat�roz�s�t csak meger�s�tette, ami 1980 utols� verseny�n, Watkins Glenben t�rt�nt: ott a szombat reggeli szabadedz�sen Prost a felf�ggeszt�s hib�ja miatt nagyot bukott, ami miatt k�rh�zba is kellett vinni. A kivizsg�l�s v�g�l meg�llap�totta, hogy nem esett komolyabb baja, de Prost nem volt hajland� indulni az aut�val a versenyen.

A McLaren ugyan m�g egy �v opci�val rendelkezett Prostra, �m Alain semmi sz�n alatt nem volt hajland� az 1981-es �vet n�luk t�lteni - azt mondta, hogy ha k�nyszer�teni akarj�k, akkor ink�bb visszavonul. �s a McLaren nem tehetett semmit, k�nytelen volt elengedni. A f�ma szerint innent�l tartj�k �gy, hogy a Forma-1-es szerz�d�sek nem �rnek t�l sokat...

Alain deb�t�l� �v�ben �sszesen 5 pontot szerzett �s a tizen�t�dik helyen v�gzett Emerson Fittipaldival (Fittipaldi-Ford) holtversenyben (csapatt�rsa, Watson 6 pontot gy�jt�tt). 1981-ben azonban egy �j vil�g v�rta: egy olyan aut�, amelynek - ellent�tben a McLarennel - turb� motorja volt �s amivel futamokat lehetett nyerni..

1981 �s 1982 - Prost �s a Renault

A Renault-n�l Prost honfit�rsa, Ren� Arnoux csapatt�rsa lett, aki ekkoriban - noha vil�gbajnoki c�me nem volt - nagy�gy�nak sz�m�tott. A "k�t dud�s egy cs�rd�ban effektus" ennek megfelel�en nem tette k�nny�v� kapcsolatukat.

Az �v els� verseny�t az amerikai Long Beach-en rendezt�k, ahol Andrea de Cesaris (McLaren-Ford) kil�kte Alaint. Arnoux c�lba �rt, de nem szerzett pontot. A Brazil Nagyd�jon Prost az �t�dik rajtkock�b�l indult (Arnoux a nyolcadikb�l), majd a versenyen a nyolcadik helyen hajtott, amikor �tk�z�tt Didier Pironival (Ferrari) �s kiesett. Argent�n�ban azt�n v�gre befejezte a versenyt �s harmadik lett. Ezt azonban egy n�gy versenyen kereszt�l tart� balszerencse sorozat k�vette: kiesett Imol�ban, Zolderben, Monte-Carl�ban �s Jaram�ban is.

J�lius 5-�n Dijonban ker�lt megrendez�sre a Francia Nagyd�j. A Renault bizony�tani akart haza p�ly�n �s bizony�tott is: Arnoux megszerezte a pole poz�ci�t, Prost pedig a harmadik helyr�l indult John Watson (McLaren-Ford) m�g�l. A rajtot azt�n Arnoux elrontotta �s Nelson Piquet (Brabham-Ford) t�rt az �lre, �t Prost k�vette. A verseny alatt hirtelen eleredt az es�, ami miatt f�lbeszak�tott�k a futamot. Amikor �jra ind�tott�k a versenyt Prost az �lre v�gott �s v�g�l �sszes�t�sben 2,29 m�sodperces el�nnyel nyert Watson el�tt. P�lyafut�sa tizenkilencedik futam�n Alain learatta els� futamgy�zelm�t, r�ad�sul ezt hazai k�z�ns�g el�tt tette! A franci�k �j szuperszt�rja megsz�letett!

Prost ezzel a lend�lettel folytatta az �vet: Nagy-Britanni�ban sok�ig vezetett, de azt�n kiesett, N�metorsz�gban m�sodik lett �s Ausztri�ban is vezetett miel�tt kiesett. Ut�na - egy remek �tk�zet ut�n Alan Jones-szal (Williams-Ford) - nyert Hollandi�ban, majd Olaszorsz�gban is. Kiesett Kanad�ban �s m�sodik lett az �v utols� verseny�n, Las Vegasban.

Az 1981-es szezonban Prost �sszesen 43 pontot �s h�rom futamgy�zelmet szerzett �s ezzel az �t�dik helyen v�gzett - �m mind�ssze h�t ponttal elmaradva a vil�gbajnok Piquet-t�l. Ha a szezon els� fel�ben nem lett volna annyi kies�se...

1982-t Prost kiv�l�an kezdte: noha Arnoux indult az �lr�l az els� versenyen D�l-Afrik�ban, Alain nyert, m�ghozz� remek versenyz�ssel: amikor a 44. k�rben kapott egy defektet �s a ker�kcsere miatt visszaesett a nyolcadik helyre, elk�peszt� hajt�vad�szatot ind�tott �s miut�n el�re k�zd�tte mag�t, nem engedte ki t�bb� a kez�b�l a futamgy�zelmet. Braz�li�ban �jra nyert. De ezt k�vet�en egy gyeng�bb sz�ria k�vetkezett: kies�s Las Vegasban, Imol�ban �s Zolderben. Ut�bbi versenyt a n�pszer� Gilles Villeneuve (Ferrari) hal�la �rny�kolta be, aki csapatt�rsa, Pironi idej�t igyekezett �pp megd�nteni az id�m�r� edz�sen, amikor kics�szott �s teste tehetetlen�l rep�lt ki a kocsib�l.

Monac�ban �s Detroitban Prost nem v�gzett a pontszerz�k k�z�tt - noha ut�bbi helyen a pole �s a leggyorsabb k�r is az �v� volt. Kanad�ban �jabb hal�leset t�rt�nt a rajtn�l, az �ldozat: Ricardo Paletti (Osella-Ford). Alain nem fejezte be a versenyt. A k�vetkez�t Hollandi�ban sem. Brands Hatch-ben azt�n hatodik lett.

Franciaorsz�gban, Paul Ricard-on felsz�nre t�rt a m�lyben megh�z�d� fesz�lts�g a k�t Renault-pil�ta k�z�tt. Arnoux indult az �lr�l �s v�gig meg�rizte, s�t n�velte el�ny�t a m�sodik helyen �ll� Prosttal szemben. �s itt kezd�d�tt a probl�ma, ugyanis a verseny k�zben a csapat t�bbsz�r felsz�l�totta, hogy adja �t hely�t a vil�gbajnoks�gban jobban �ll� Prostnak. Arnoux nem adta, hanem megnyerte a versenyt Prost el�tt. A csapatf�n�k, Jean Sage d�h�s volt, mert szerinte Ren� ezzel egy meg�llapod�st rugott fel. Sage szerint ugyanis kor�bban Arnoux aj�nlotta fel, hogy ilyen esetben hajland� seg�teni csapatt�rs�t. Ren� ezt a mai napig tagadja. Azt mondja, hogy a csapatvezet�s k�rte meg, de � mag�t�l nem aj�nlott fel semmit �s abban a helyzetben nem is �rezte volna hely�nval�nak, hogy a kettes sz�m� pil�ta szerep�be k�nyszer�tse mag�t, hiszen csak a szezon k�zep�n j�rtak �s Prost am�gy sem tartozott a legsz�kebb es�lyesek k�r�be. Prost - noha nem � k�rte a csapatsorrendet - rosszall�s�t fejezte ki Arnoux "l�zad�sa" miatt, amivel nem szerzett mag�nak j� pontokat a n�pszer�s�gi versenyben. Arnoux �gy �rezte, hogy a csapatvezet�s teljesen Prost mellett �ll az �gyben - �s egy�bk�nt is - ez�rt �gy d�nt�tt, hogy 1982 v�g�n elhagyja a Renault-t.

Hockenheimban a szombat d�lel�tti szabadedz�s es�ben zajlott, a l�t�si viszonyok katasztrof�lisak voltak. Prost az egyik k�r�ben �ppen Derek Daly (Williams-Ford) aut�j�t el�zte, amikor h�tulr�l teljes g�zzal bel�szaladt Pironi. Mint ut�bb kider�lt honfit�rsa l�tta Daly aut�j�t, de azt nem, hogy mellette is van egy aut�, azt hitte ott szabad a p�lya �s el akart menni a Williams mellett...

Pironi aut�ja felrep�lt a leveg�be �s amikor f�ldet �rt egyszer�en kett� t�rt. Pironi s�lyos s�r�l�seket szenvedett, s ez az eset der�kba t�rte Forma-1-es p�lyafut�s�t (pedig igen j�k voltak az es�lyei az 1982-es vil�gbajnoki c�mre). Prost ugyan karcol�s n�lk�l meg�szta, de ett�l fogva tartott az es�versenyekt�l. Kritikusai gyakran a szem�re vetett�k, hogy "gy�v�n" viselkedik vizes p�ly�n, de nem ezek a kritikusok �lt�k meg Pironi buk�s�t testk�zelb�l...

A versenyen Alain kiesett. Ausztri�ban nem szerzett pontot, Sv�jcban megszerezte a pole-t, megfutotta a leggyorsabb k�rt �s azt�n m�sodik lett Keke Rosberg (Williams-Ford) m�g�tt. Monz�ban Arnoux nyert, Alain pedig kiesett. Az utols� versenyen, Las Vegasban Prost� volt a pole, majd a versenyen a negyedik helyen v�gzett Mich�le Alboreto (Tyrrell-Ford), Watson �s Eddie Cheever (Ligier-Matra) m�g�tt.

Az 1982-es �vet Prost v�g�l a negyedik helyen z�rta 34 ponttal �s k�t futamgy�zelemmel. Mind�ssze t�z ponttal maradt el a vil�gbajnok Rosbergt�l �s �ttel a pontegyenl�s�ggel v�gz� Pironi �s Watson m�g�tt. (Pironi balesete miatt m�r nem volt jelen az utols� �t versenyen.) Az 1982-es esztend� sok tekintetben k�l�nleges �v volt: egyr�szr�l sajnos trag�di�k �rny�kolt�k be (Gilles Villeneuve, Ricardo Paletti, Didier Pironi), m�sr�szr�l viszont rendk�v�l v�ltozatos, sz�nes �s tal�n minden id�k egyik legkiegyens�lyozottabb szezonja volt, hiszen nem volt olyan versenyz�, aki k�t futamn�l t�bbet nyert volna (�s �sszesen tizenegyen nyertek versenyt!) - de Rosbergnek p�ld�ul egy gy�zelem is el�g volt a vil�gbajnoki c�mhez.

K�t pontra a VB-c�mt�l a Renault-val - 1983

Alain november 7-�n Ausztr�li�ban egy Ralt-Ford vol�nj�n�l megnyert egy vil�gbajnoks�gon k�v�li futamot, azt�n visszat�rt Forma-1-es Renault-ja tesztel�s�hez. �j csapatt�rsa az amerikai Eddie Cheever lett. Mivel Cheever �ltal�ban j�val lassabb volt Prostn�l, egy id� ut�n elkezdett gyanakodni, hogy Alain jobb aut�t kap n�la. Ez azonban a csapatvezet�s bevall�sa szerint sosem volt �gy.

Az 1983-as szezon m�rcius 13-�n kezd�d�tt Braz�li�ban. Prost itt hetedik lett, azt�n Long Beach-en tizenegyedik. A hazai p�lya ism�t j� hat�ssal volt r�: megnyerte a Francia Nagyd�jat. Imol�ban m�sodik lett Patrick Tambay (Ferrari) m�g�tt, Monac�ban harmadik Rosberg �s Nelson Piquet (Brabham-BMW) m�g�tt. Azt�n �jra nyert Spa-ban �s ezzel �tvette a vezet�st a vil�gbajnoks�gban Piquet-t�l: neki 28 pontja volt, a brazilnak 24.

Detroitban nyolcadik lett, Montrealban �t�dik, Silverstone-ban nyert, negyedik lett N�metorsz�gban, azt�n �jra nyert Ausztri�ban. El�nye m�r tizenn�gy pont volt Piquet-vel szemben. Hollandi�ban a vil�gbajnoks�g k�t �llovasa a rajtt�l kezdve egym�snak fesz�lt: el�l Piquet, m�g�tte Prost. Azt�n ez a klasszikus csata, klasszikus balesetbe torkollott: �tk�ztek �s mindketten kiestek. Prost elismerte, hogy az � hib�ja volt.

Monz�ban motorhiba miatt kiesett, mik�zben Piquet nyert. Ren� Arnoux (Ferrari) a m�sodik helyen v�gzett �s most a vil�gbajnoks�g m�sodik hely�n is � �llt Prost m�g�tt. A tifosik heves v�rm�rs�klete k�zismert �s ez�ttal is saj�tos m�don "�lltak ki" pil�t�juk, Arnoux mellett - akir�l mindenki tudta, hogy nem kedveli Prostot. Alain hal�los fenyeget�seket kapott a Monza el�tt, �gyhogy a verseny h�tv�g�j�re a francia eln�k test�reit rendelt�k mell�...

Prostnak ekkoriban egy�bir�nt m�s gondjai is voltak. H�zass�ga egy id�re v�ls�gba ker�lt, mert viszonya volt valakivel �s ez ki is tud�dott. Ez is r�nyomta b�lyeg�t hangulat�ra a sorsd�nt� versenyeken.

Brands Hatch-ben Piquet gy�z�tt, Prost m�sodik lett �s az utols� verseny el�tt a barzil m�r csak k�t pontra volt lemaradva t�le. Kyalamiban rendezt�k 1983 utols� futam�t. M�g h�rom versenyz�nek volt es�lye a vil�gbajnoki c�mre: Prostnak, Piquet-nek �s Arnoux-nak. A Renault el�re ivott a medve b�r�re: �ll�t�lag eg�sz oldalas hirdet�seknek foglaltak le helyet a m�snapi francia lapokban, amelyben majd vil�gbajnoki c�m�ket �nnepelhetik.

A hangulatot tal�n kicsit leh�t�tte a szombati id�m�r� edz�s, amelyen Prost csak a tizedik helyet szerezte meg, mik�zben Piquet az �lr�l, Arnoux pedig a negyedik helyr�l v�ghatott neki a versenynek. Ekkor az�rt m�g rem�nykedhettek a franci�k, de ez�ttal nem hozott nagy fordulatot a verseny. Piquet a rajt ut�n is az �len maradt �s kontroll�lta a versenyt. Ezzel szemben Prost csak a harmadik helyig tudta felverekedni mag�t, azt�n k�t k�r m�lva motorhiba miatt ki�llt. V�get �rt sz�m�ra az �lom - legal�bbis 1983-ra. Ekkor m�r Arnoux sem volt versenyben, �gy Piquet k�nyelmesen aut�k�zva m�g azt is megengedhette mag�nak, hogy csapatt�rs�nak, Riccardo Patres�nek aj�nd�kozza a gy�zelmet �s azt sem b�nta, hogy Andrea de Cesaris (Alfa Romeo) is el�tte v�gzett. Nelson k�tszeres vil�gbajnok volt.

Alain 57 pontot gy�jt�tt, ami mind�ssze 2 ponttal volt kevesebb, mint ami a vil�gbajnoki c�mhez kellett volna. Nyert n�gy versenyt is - ami eggyel t�bb volt, mint amennyit Piquet aratott 1983-ban.

Az �v utols� versenye ut�n egy h�ttel v�ratlan dolog t�rt�nt: a Renault elbocs�totta Prostot. Alain egyik hib�ja eg�sz p�lyafut�sa sor�n az volt, hogy nagyon sokat panaszkodott nyilv�nosan csapataira. �gy t�nik ezt a Renault nehezen viselte �s �gy d�nt�ttek, hogy ink�bb megv�lnak t�le. Prostnak ez term�szetesen nem esett j�l, �m ut�bb szerencs�s fordulatnak bizonyult. Miut�n a Renault k�z�lte vele a h�rt, Alain felkereste a Marlbor�t �s megk�rte �ket, hogy szerezzenek neki egy cockpitet a Ferrarin�l. A maranell�i csapatn�l ugyan nem tudtak sz�m�ra helyet felszabad�tani, de a McLaren sz�vesen fogadta fel John Watson hely�re, az id�k�zben a visszavonults�g�b�l visszat�rt Niki Lauda mell�.

A McLaren ekkorra Ron Dennis vezet�s�vel rohamos fejl�d�snek indult: m�r volt turb� motorjuk (Porsche) �s most m�r k�t �lpil�t�juk is. Lauda k�pviselte a tapasztalatot, Prost volt a felt�rekv� fiatal. Remek kombin�ci�! Az id�m�r� edz�seken �ltal�ban az ifj� dinamika gy�z�tt: Prost gyorsabb volt Laud�n�l. A versenyeken azonban kiegyns�lyozottak voltak az er�viszonyok.

Alain lelkivil�g�nak nagyon j�t tett, hogy megnyerte az 1984-es szezon els� verseny�t Braz�li�ban. Ut�na m�sodik lett Kyalamiban Lauda m�g�tt, Zolderben mindk�t McLaren-versenyz� kiesett, Imol�ban ism�t Prost nyert.

M�jus 12-�n az �j N�rburgring megnyit�ja alkalm�b�l rendeztek egy g�laversenyt, ahol a megh�vott pil�t�k ugyanolyan aut�val - egy Mercedes 190 E-vel - �lltak rajthoz. Prost csak a 15. helyen v�gzett, �m csak az�rt ennyire h�tul, mert az els� k�rben �tk�z�tt egy rendk�v�l ambici�zus Forma-1-es �jonccal, bizonyos Ayrton Senn�val, aki meg is nyerte ezt a futamot. Persze ennek a versenynek �s az ott t�rt�nteknek akkor m�g senki sem tulajdon�tott igaz�n nagy jelent�s�get...

A Forma-1-es szezon Franciaorsz�gban folytat�dott, ahol Alain csak a hetedik helyen v�gzett, mik�zben Lauda nyert. Azt�n j�tt az 1984-es �v tal�n legbotr�nyosabb futama - �s a botr�ny egyik f�szerepl�je Alain volt:

A Monac�i Nagyd�j es�verseny volt. Alain Pironi balesete �ta gy�l�lte az es�versenyeket, de az�rt derekasan pr�b�lta meg�rizni els� hely�t, amelyet az id�m�r� edz�sen szerzett meg (pole). Ennek ellen�re egy id� ut�n megel�zte Nigel Mansell (Lotus-Renault), de azt�n az angol r� is fizetett a mer�sz temp�ra: mind�ssze n�h�ny k�rt t�lt�tt az �len, miel�tt kics�szott volna. Prost ism�t az �len volt, de nem � volt a verseny szt�rja, hanem Senna (Toleman-Hart), aki a hetedik helyr�l indult �s rettenetes k�r�lm�nyek k�z�tt �gy v�gta �t mag�t a mez�ny�n, mintha az a vil�g legterm�szetesebb dolga lett volna. A 20. k�rben a brazil m�r m�sodik volt, de m�g majd 34 m�sodperccel maradt el Prostt�l. Tizenegy k�r m�lva azonban m�r csak 7,4 m�sodperc volt a k�l�nbs�g. Nem volt k�ts�ges, hogy el�bb-ut�bb � is �s a m�g�tte hajt� n�met Stefan Bellock (Tyrrell) is be�ri �s megel�zi Prostot. Ekkor azonban a versenyigazgat�, az egykori Forma-1-es pil�ta, Jacky Ickx el�vette a piros z�szl�t �s az id�j�r�si k�r�lm�nyekre hivatkozva lenintette a versenyt. Prost nyert teh�t Senna el�tt, de Ickx d�nt�s�nek jogoss�g�t sokan megk�rd�jelezt�k ugyanis a versenyen kor�bban uralkodtak rosszabb id�j�r�si k�r�lm�nyek is, mint a leint�s pillanat�ban. Ickx a mai napig �ll�tja, hogy semmif�le h�ts� sz�nd�k nem vez�relte �s neki mindegy volt, hogy Prost nyer vagy Senna - � csak azt figyelte, hogy mennyien cs�sznak ki, p�rd�lnek meg �s t�rt�netesen a 31. k�rben gondolta �gy, hogy ideje v�get vetni a roncsderbinek. Ennyi �s nem t�bb. A Forma-1-es k�zv�lem�ny term�szetesen er�sen megoszlik a dolog kapcs�n. T�ny azonban, hogy mivel a futamot id� el�tt intett�k le, mindenki csak a helyez�s��rt eredetileg j�r� pontsz�mok fel�t kapta - �gy Prost 4,5 pontot a gy�zelem�rt - �s ez Alain-nek v�g�l majd nagyon sokba fog ker�lni...

Montrealban Nelson Piquet (Brabham-BMW) nyert Lauda �s Prost el�tt. Detroitban Alain �t�dik lett a p�ly�n, majd negyedik a z�ld asztaln�l, miut�n Martin Brundle-t (Tyrrell-Ford) ut�lag m�szaki szab�lytalans�g miatt diszkvalifik�lt�k el�le. Dallasban kiesett, ak�rcsak Brands Hatch-ben, ahol Lauda nyert. Ekkor m�r vil�gosan l�tszott, hogy a vil�gbajnoks�g a k�t McLaren-pil�ta k�z�tt fog eld�lni.

Hockenheimban Prost nyert Lauda el�tt, Ausztri�ban - hazai p�ly�j�n - Lauda nyert, Alain kiesett. Zandvoortban Prost nyert Lauda el�tt, azt�n Monz�ban Lauda nyert, m�g Alain kiesett. K�t versennyel a vil�gbajnoks�g v�ge el�tt Lauda vezetett 63 ponttal, Prostnak pedig 52,5 pontja volt. M�g semmi nem d�lt el! A k�vetkez� versenyen, a N�rburgringen eld�lhetett volna, �m ehelyett szorosabb lett az �ll�s: Prost nyert, Lauda viszont megp�rd�lt �s csak a negyedik helyen �rt c�lba. Niki m�r csak 66-62,5 ar�nyban vezetett az utols� verseny el�tt. �m ez m�g mindig azt jelentette, hogy Estorilban Laud�nak el�g volt a m�sodik hely a vil�gbajnoki c�mhez.

Prost helyzete nagyon j�nak t�nt az id�m�r� edz�s ut�n: � a m�sodik rajtkock�b�l indulhatott, m�g Lauda a tizenegyedikb�l! Alain remek�l vezetett a versenyen, nyert �s t�bbet nem is tehetett volna a vil�gbajnoki c�m�rt ezen a napon, �m pechj�re Lauda p�lyafut�sa egyik legjobb teljes�tm�ny�vel felk�zd�tte mag�t a sz�m�ra sz�ks�ges m�sodik helyre �s ezzel megszerezte harmadik vil�gbajnoki c�m�t. A v�gs� �ll�s: 72 pont Laud�nak, 71,5 Prostnak - minden id�k legszorosabb vil�gbajnoks�g�ban! Ha ott Monac�ban csak a m�sodik helyen intik le Prostot, de teljes pontsz�mmal... De a sportban - mint tudjuk - nincs "ha".

Lauda a verseny ut�n azzal vigasztalta a k�nnyeivel k�szk�d� Alain-t, hogy meggy�z�d�se: 1985 Prost �ve lesz. A tehets�ge - ez m�r vil�gosan l�tszott - megvolt a vil�gbajnoki c�mhez, 1984-ben Lauda csup�n nagyobb tapasztalat�val gy�zte le. Arra mindenk�ppen j� volt a Niki mellett t�lt�tt szezon, hogy megtanulja hogyan kell higgadtan, taktikusan versenyezni �s a lehet� legkevesebb kock�ztat�ssal a lehet� legjobb eredm�nyeket el�rni.

Az els� vil�gbajnoki c�m! - 1985

Az 1985-�s McLaren-Porsche - tervez�je, John Barnard bevall�sa szerint - nem volt olyan j�, mint az 1984-es. De az�rt m�g mindig el�g j� volt ahhoz, hogy a vil�gbajnoki c�m�rt lehessen vele k�zdeni. Abban az id�ben sarkalatos pontja volt a Forma-1-es versenyz�snek az �zemanyaggal val� takar�koskod�s (mivel szab�lyozt�k, hogy egy futamon maximum mennyit lehet felhaszn�lni) �s a gumik �v�sa. Prost mindk�t ter�leten kiv�l� volt.

Alain remek�l kezdte a szezont, amikor megnyerte a Brazil Nagyd�jat Mich�le Alboreto (Ferrari) �s Elio de Angelis (Lotus-Renault) el�tt. Azt�n kiesett Portug�li�ban, diszkvalifik�lt�k Imol�ban, majd �jra nyert Monac�ban Alboreto el�tt. Montrealban harmadik lett Alboreto �s Stefan Johansson (Ferrari) m�g�tt. Azt�n Detroitban kiesett, Paul Ricard-on harmadik lett Nelson Piquet (Brabham-BMW) �s Keke Rosberg (Williams-Honda) m�g�tt. Angli�ban nyert Alboreto el�tt, azt�n N�metorsz�gban ford�tott volt a helyzet: Alboreto gy�z�tt, Prost a m�sodik helyen v�gzett. Ausztri�ban �jra Prost� volt a gy�zelem Ayrton Senna (Lotus-Renault) �s Alboreto el�tt. Hollandi�ban Lauda gy�z�tt, Prost lett a m�sodik. Nikinek ez volt az els� gy�zelme egy olyan szezonban, amelyet m�r rendk�v�l motiv�latlanul "k�szk�d�tt" v�gig - Zandvoortig mind�ssze �t pontja volt, mik�zben csapatt�rsa, Prost vezette a vil�gbajnoks�got. Az osztr�k legenda ekkorra m�r eld�nt�tte, hogy az �v v�g�n visszavonul �s idej�t teljesen l�git�rsas�g�ra, a Lauda Air-re sz�nja. Fejben tal�n m�r ink�bb ott j�rt, mint a versenyp�ly�kon...

Prost ann�l ink�bb koncentr�lt: Monz�ban �jra nyert - mik�zben legnagyobb vet�lyt�rsa, Alboreto kiesett. Spa-ban - szok�s szerint - esett az es�, ez�rt Alain nem volt hajland� t�bbet kock�ztatni, mint amire felt�tlen�l sz�ks�ge volt: Senna nyert Nigel Mansell (Williams-Honda) el�tt, Prost pedig harmadik lett. � nem r�vid t�vra (a verseny), hanem hossz� t�vra (a vil�gbajnoks�g) gondolkodott �s mivel Alboreto kiesett, a fontos most a c�lba�r�s volt �s hogy n�h�ny ponttal n�velje el�ny�t vet�lyt�rs�val szemben.

Brands Hatch-ben az Eur�pa Nagyd�jon Alboreto ism�t ki�llt (motorhiba miatt). Alain a negyedik helyen �rt c�lba �s ez el�g is volt sz�m�ra ahhoz, hogy el�ny�t behozhatatlanra n�velje a vil�gbajnoks�gban! V�gre beteljes�lt az �lom �s vil�gbajnok volt! A verseny ut�n az�rt m�g eleresztett egy fricsk�t a Renault fel�, amikor sz�nd�kosan kihangs�lyozta, hogy angol kasztnival �s n�met motorral nyert - nem pedig franci�val. Ut�lag n�zve igazi szerencse volt, hogy a Renault 1983 v�g�n kitette: 1985-ben a francia csapat legjobb pil�t�ja, Patrick Tambay a vil�gbajnoks�g tizenegyedik hely�n v�gzett 11 ponttal. Ezzel szemben Alain a McLarenn�l vil�gbajnok volt 73 ponttal �s �t futamgy�zelemmel...

Miut�n Brands Hatch-ben bes�p�rte a vil�gbajnoki c�met, m�g h�tra volt k�t futam az �vb�l: Kyalamiban harmadik lett, Adelaide-ben pedig kiesett - de ennek m�r nem sok jelent�s�ge vol.

C�mv�d�s a Williams-Hond�k ellen - 1986

Miut�n Lauda visszavonult, 1986-ra Keke Rosberg lett Prost csapatt�rsa. Rosberg ezt a szezont levezet� �vnek sz�nta - m�r tudta, hogy a v�g�n vissza fog vonulni, �m - amint mondta - szeretett volna el�tte a Williams mellett m�g egy cs�csist�ll�t kipr�b�lni. A finn viszonya nem volt rossznak mondhat� Alainnel, de az�rt konfliktusok itt is voltak: f�leg amiatt, mert Keke �gy �rezte, hogy az � v�lem�ny�re �s ig�nyeire kev�sb� figyelnek oda a m�rn�k�k. Ennek tulajdon�totta azt is, hogy mik�zben Prost a vil�gbajnoki c�m�rt k�zd�tt, addig neki legjobb helyez�se az �v sor�n monac�i m�sodik helye volt, egy�bk�nt pedig rengeteg alkalommal kiesett, mik�zben Prostnak alig volt m�szaki hib�ja. Ugyanakkor azt Rosberg is elismerte, hogy Prost gyorsabb �s �gyesebb volt n�la. Ha pedig �gy volt, akkor valahol term�szetes is, hogy a m�rn�k�k ink�bb r� figyeltek. Ez mindig is �gy volt a Forma-1 t�rt�nete sor�n - �s ebb�l mindig is sok konfliktus �s vita sz�rmazott...

Az �v els� verseny�t Braz�li�ban Nelson Piquet (Williams-Honda) nyerte Aryton Senna (Lotus-Renault) el�tt. Mindk�t McLaren kiesett. Spanyolorsz�gban Prost Senna �s Nigel Mansell (Williams-Honda) m�g�tt lett harmadik. Imol�ban Prost nyert Piquet �s az ifj� Gerhard Berger (Benetton-BMW) el�tt. Azt�n Monac�ban t�k�letes h�tv�g�t tudhatott maga m�g�tt: pole, leggyorsabb k�r, gy�zelem. Belgiumban Mansell nyert, Alain csak a hatodik helyen v�gzett. Kanad�ban m�sodik volt Mansell m�g�tt. A Williams-Hond�k egy�rtelm�en a szezon leggyorsabb aut�inak t�ntek. Prostnak minden taktikai �rz�k�re �s a h�res kiegyens�lyozott versenyz�s�re volt sz�ks�ge ahhoz, hogy versenyben maradhasson vel�k.

Detroitban Senna nyert Jacques Laffite (Ligier-Renault) el�tt, Prost a harmadik helyen v�gzett. Azt�n Franciaorsz�gban m�sodik volt Mansell m�g�tt, majd harmadik Angli�ban Mansell �s Piquet m�g�tt. Ebben a pillanatban �gy t�nt, hogy 1986 Mansell �ve lesz. Vagy Piquet-�, aki a k�vetkez� k�t versenyen visszav�gott csapatt�rs�nak �s nyert. Prost mind N�metorsz�gban (hatodik hely), mind az �j Hungaroringen (kies�s) csak mell�kszerepl� volt.

Azt�n Ausztri�ban visszahozta rem�nyeit, amikor nyert, mik�zben egyik Williams sem �rt c�lba. Monz�ban kiesett - Piquet nyert Mansell el�tt. Portug�li�ban m�sodik lett Mansell m�g�tt, azut�n Mexik�ban �jra m�sodik volt - ez�ttal Berger m�g�tt. A d�nt�s Adelaide-re maradt, ahol m�g h�rom pil�t�nak volt es�lye a vil�gbajnoki c�mre: Mansellnek, Piquet-nek �s Prostnak.

Rosberg - aki utols� verseny�t futotta - a verseny el�tt �g�retet tett Prostnak, hogy amennyiben teheti, seg�teni fogja �t a csapat�rdeket szem el�tt tartva. Azonban erre nem volt alkalma. A rajtt�l Mansell j�tt el a legjobban, �t Senna �s Piquet k�vette. A hetedik k�rben m�r m�s volt a sorrend: Rosberg az �lre t�rt, Prost pedig megel�zte Senn�t �s ezzel a negyedik volt. A k�t McLaren-pil�ta k�z�tt Piquet �s Mansell aut�zott. Prost ezut�n megel�zte Nigelt, majd amikor a 23. k�rben Piquet megp�rd�lt �s visszaesett a negyedik helyre, Alain m�r m�sodik volt Rosberg m�g�tt. Ekkor azonban defektet kapott a jobb els� gumija �s - noha nem tervezett boxki�ll�st - ki kellett �llnia. A ker�kcsere 17 m�sodpercig tartott �s a negyedik helyre tudott vissza�llni Rosberg, Mansell �s Piquet m�g�. Rosberg el�nye 30 m�sodperc volt a k�t Williams el�tt, de �gy d�nt�tt, hogy bev�ltja �g�ret�t Prostnak �s el kezdett lass�tani, hogy seg�teni tudjon csapatt�rs�nak. Ez a seg�ts�g azonban sosem �rkezett meg a francia pil�ta sz�m�ra: Rosberg a 63. k�rben defekt miatt kiesett. �gy t�nt a Goodyear az el�zetes sz�m�tgat�sokkal ellent�tben nem b�rja ki a teljes versenyt�vot: �s nemcsak a k�t McLaren-, hanem a k�t Williams-pil�ta is ilyen gumikkal rendelkezett...

Piquet k�zben az �lre t�rt, s Prost is megel�zte Mansell-t, akinek azonban m�g a harmadik hely is el�g lett volna a vil�gbajnoki c�mhez. De ezt val�ban csak felt�teles m�dban mondhatjuk, ugyanis a Goodyear t�ved�s�nek k�vetkezm�nye �t is utol�rte: majdnem 300 km/h-s sebess�gn�l defektet kapott �s kiesett. M�r csak Piquet �s Prost volt versenyben a vil�gbajnoki es�lyesek k�z�l. A brazil �llt az �len, de mivel gumijai neki is elkoptak �s defekttel fenyegettek, k�nytelen volt beiktatni egy boxki�ll�st. Prost ker�lt az �lre �s innent�l kezdve nem engedte ki kez�b�l a gy�zelmet �s a vil�gbajnoki c�met. Az �zemanyagmutat� negat�v tartom�nyban volt, amikor c�lba �rt - Prost kock�ztatott, de bej�tt. �sszesen 72 pontott szerzett �s n�gy futamot nyert az �v sor�n. Piquet ugyan �t gy�zelmet aratott, de k�t ponttal elmaradva Prostt�l a m�sodik helyre szorult. Mansell h�tr�nya h�rom pont volt a vil�gbajnokhoz k�pest.

M�sodik vil�gbajnoki c�m�vel Prost egyben sportt�rt�nelmet is �rt: addig ugyanis mind�ssze h�rom versenyz� volt a Forma-1 t�rt�net�ben, aki vil�gbajnoki c�m�t a k�vetkez� �vben meg tudta v�deni: Alberto Ascari (1952, 1953), Juan Manuel Fangio (1954, 1955, 1956, 1957) �s Jack Brabham (1959, 1960). Imm�r Alain Prost is ott volt ebben a sorban.

Williams-dominancia 1987-ben

1987-re a sv�d Stefan Johanssont kapta csapatt�rsul, aki azonban nem volt egy kateg�ri�ban vele. A McLaren pedig m�r nem volt egy kateg�ri�ban a Williams-Hond�kkal, amelyek taroltak ebben az �vben...

Prost ezzel egy�tt gy�zelemmel nyitotta az �vet Braz�li�ban, azt�n az imolai kies�s ut�n �jabb gy�zelem j�tt Belgiumban. Ezt k�vet�en azonban egyre ink�bb mell�kszerepbe k�nyszer�lt Piquet �s Mansell csat�j�nak �rny�k�ban. Monac�ban kilencedik lett, Amerik�ban �s Franciaorsz�gban harmadik, azt�n Angli�ban �s N�metorsz�gban kiesett. Magyarorsz�gon �jra harmadik volt, Ausztri�ban hatodik, Monz�ban mind�ssze tizen�t�dik. Portug�li�ban v�gre �jra nyerni tudott, Spanyolorsz�gban m�sodik volt Mansell m�g�tt. Ez volt utols� pontszerz�se az �vben. Mexik�ban kiesett, Jap�nban hetedik lett, Ausztr�li�ban �jra kiesett. �sszesen 46 pontot gy�jt�tt az 1987-es esztend�ben, h�rom futamot nyert �s negyedik lett Piquet, Mansell �s Ayrton Senna (Lotus-Honda) m�g�tt.

Az 1987-es Olasz Nagyd�jon bejelentett�k, hogy a McLaren Ayrton Senn�t szerz�dtette le 1988-ra Prost mell�. Senna saj�t tehets�g�n k�v�l m�g valamit mag�val hozott, amit a McLaren nagyon akart: a Hond�t, melynek embereivel remek kapcsolatot alak�tott ki a Lotusn�l. Ekkor m�g mindketten udvarisasan nyilatkoztak egym�sr�l �s nem lehetett tudni, hogy a Forma-1-es t�rt�nelem egyik legviharosabb csapatt�rsi viszony�nak n�znek el�be.

1988: Senna-Prost: 1-0

Az 1988-as szezon Prost gy�zelm�vel kezd�d�tt Braz�li�ban, ahol Senn�t kiz�rt�k mert a megism�telt rajt ut�n �t�lt a tartal�k aut�j�ba, ami tilos. Imol�ban Senna nyert Prost el�tt. Monac�ban is a brazil vezetett, de egy pillanatra kihagyott a figyelme, a korl�tnak �tk�z�tt �s kiesett. Prost nyert. A verseny ut�ni g�l�n Ron Dennis azt tal�lta mondani, hogy bizony�ra Senna aut�j�val volt valami baj, mert a brazil nem hib�zhatott. Prost �gy �rezte, hogy ezzel a menteget�ssel a csapatf�n�k Senna oldal�ra �llt �s s�rt�nek tal�lta mindezt saj�t mag�ra n�zve...

Mexik�ban Prost nyert Senna el�tt s ezzel a fesz�lts�g fokoz�dott kettej�k k�z�tt, hiszen Senna nem tudta egyk�nnyen elfogadni a veres�get. A vil�gbajnoks�g egy�bk�nt is csak kettej�kr�l sz�lt, hiszen a McLaren-Honda ebben az �veben verhetetlennek bizonyult. A k�vetkez� futamok is ennek megfelel�en alakultak: Kanad�ban Senna nyert, Prost m�sodik lett; az Egyes�lt �llamokban ugyanez ism�tl�d�tt; azt�n Franciaorsz�gban Prost visszav�gott �s nyert Senna el�tt.

A Brit Nagyd�jat Senna nyerte, Prost pedig a 25. k�rben ki�llt az es�versenyen. �jra a Pironi-f�le baleset eml�ke k�s�rtett �s Prost nem volt hajland� kock�ztatni, m�g ha ezzel mag�ra is vonta a m�dia egy r�sz�nek megvet�s�t. Azoknak az �js�g�r�knak a megvet�s�t, akik sosem �ltek Forma-1-es versenyaut�ban ilyen id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt...

N�metorsz�gban, Magyarorsz�gon �s Belgiumban Senna nyert Prost el�tt. Monz�ban Prostnak a rajtt�l kezdve gondjai voltak az aut�j�val �s sejtette, hogy nem fog v�gig�rni. Ennek ellen�re igyekezett a maximumot kihozni a helyeztb�l: nyom�s alatt tartotta Senn�t, hogy a brazil ne tudjon takar�koskodni az �zemanyaggal �s m�g a c�l el�tt elfogyjon. V�g�l erre nem lett sz�ks�g, hiszen Senna �tk�z�tt a lek�r�z�tt Jean-Louis Schlesserrel (Williams-Judd) �s kiesett. Prost pedig a m�r el�re megsejtett m�szaki hiba miatt esett ki. Mivel a k�t McLaren nem �rt c�lba ez volt az �v egyetlen versenye, amikor nem a wokingiak �nnepelhettek gy�zelmet, hanem Gerhard Berger r�v�n a Ferrari.

Estorilban el�sz�r ker�ltek igaz�n felsz�nre a m�lyben h�z�d� fesz�lt�sgek Prost �s Senna k�z�tt. M�r a rajtn�l kem�ny csat�t v�vtak egym�ssal, melyb�l Senna ker�lt ki gy�ztesen. A brazil haladt el�l, Prost k�vette. Az els� k�r v�g�n, miut�n �jra befordultak a c�legyenesbe Senna balra h�z�dott, Prost pedig megl�tta a k�n�lkoz� r�st jobb oldalon. Beb�jt a brazil mell�. Amikor ezt Senna megl�tta, elkezdte jobbra h�zni az aut�j�t �gy, hogy a 250 km/h sebess�gn�l majdnem a boxutca fal�hoz szor�totta Prostot. Azt�n az els� kanyarban a bel�l l�v� Prost volt az, aki "r�legyezett" a k�v�lr�l bekanyarodni k�sz�l� Senn�ra, �gy a francia fordult els�k�nt �s megszerezte a vezet�st, majd megnyerte a versenyt. Senna v�g�l hatodik lett.

Prost nagyon megr�k�ny�d�tt azon a minden �ron val� gy�zni akar�son, amelyet Senn�ban megl�tott, amikor a brazil majdnem a falhoz nyomta - nemcsak saj�t �let�ket, de a boxutc�ban l�v�k�t is kock�ra t�ve egy pillanatra. Alain kijelentette, hogy neki ilyen �ron nem kell a vil�gbajnoki c�m, s ha Senn�nak ez ennyire fontos, h�t legyen az �v�...

Spanyolorsz�gban azonban ism�t Prost nyert, mik�zben Senna negyedik lett. Azt�n elj�tt a Jap�n Nagyd�j, ahol, noha Prost vezetett �t ponttal, Senn�nak volt es�lye megnyerni a vil�gbajnoks�got az akkori pontrendszer miatt, amely csak a legjobb tizenegy eredm�nyt sz�m�totta be a v�geredm�nybe. A brazil indult a pole-b�l, de leragadt a rajtr�cson, �gy csak tizenharmadikk�nt fordult be az els� kanyarba. Prost vezetett. Ez azonban Senna napja volt. K�nnyed�n v�gta mag�t kereszt�l a mez�ny�n �s a 27. k�rben m�r Prost m�g�tt volt. Azt�n a c�legyenesben egyszer csak kiv�gott a francia sz�l�rny�k�b�l �s megel�zte. Senna v�gig meg�rizte a vezet�st, Prost m�sodik lett, s ezzel eld�lt a vil�gbajnoks�g Ayrton jav�ra.

H�tra volt m�g az Ausztr�l Nagyd�j Adelaide-ben, ahol Prost nyert Senna el�tt. Alain sz�m�ra egy�rtelm�en h�tr�nyos volt a "11-legjobb-eredm�ny" pontsz�m�t�si m�dszer, hiszen ha minden eredm�ny besz�m�tott volna, akkor f�l�nyesen - tizenegy pontos el�nnyel (�sszesen 105 ponttal) - � nyerte volna az 1988-as vil�gbajnoks�got... �gy azonban h�rom ponttal (�sszesen 87 pontja volt) elmaradt csapatt�rs�t�l...Prost gratul�lt neki, hiszen ekkoriban m�g viszonylag norm�lis volt viszonyuk Senn�val - kiv�ve az estorili esetet �s azt, hogy Prost egyre ink�bb kezdett gyanakodni, hogy Senna jobb motort kap a Hond�t�l, mint � (Ayrton tizenh�rom pole-t szerzett az �vben, m�g Prost csak h�rmat).

Ezek a probl�m�k ekkor azonban m�g csak a felsz�n alatt h�z�dtak. A vihar 1989-ben t�rt ki...

Prost visszav�g - 1989

Az �v els� verseny�t, n�mi meglepet�sre Nigel Mansell (Ferrari) nyerte, m�g Prost a m�sodik, Senna pedig - egy �tk�z�s ut�n - a tizenegyedik helyen �rt c�lba.

Az 1989-es imolai verseny k�t dologr�l marad eml�kezetes. Az egyik Berger hatalmas buk�sa a Tamburello-kanyarban, amelyet azonban viszonylag k�nnyed�n meg�szott. A m�sik pedig a "v�g kezdete" Prost �s Senna kapcsolat�ban. A futamon a k�ls� szeml�l� semmit sem sejthetett. Csup�n annyi t�rt�nt, hogy Prost - a m�sodik rajt ut�n - ugyan lerajtolta a pole-b�l indul� Senn�t, de azt�n a brazil visszael�zte a franci�t a Tosa-kanyarban, elh�zott t�le �s megnyerte a versenyt. Hogy nem volt ennyire egyszer� az �gy azt jelezte, hogy Prost nem jelent meg a verseny ut�ni sajt�t�j�koztat�n. Mint ut�bb kider�lt Alain d�h�s volt Senn�ra, mert szerinte a brazil felr�gta azt a meg�llapod�sukat, hogy nem t�madj�k egym�st az els� kanyarban. Ayrton azonban teljesen m�sk�nt �rtelmezte ezt a meg�llapod�st, mint csapatt�rsa. �gy v�lte, hogy az csak �s kiz�r�lag az els� kanyarra vonatkozott, � pedig m�r a kanyar el�tt Prost el�tt volt...

Prost nem volt hajland� elfogadni ezt a magyar�zatott �s olyannyira becsapva �rezte mag�t, hogy visszavonul�ssal fenyeget�z�tt - mint oly gyakran ha valami nem tetszett neki. Ron Dennis igyekezett b�keb�r�k�nt fell�pni pil�t�i k�z�tt �s r�vette Senn�t, hogy k�rjen bocs�natot Prostt�l. A brazil ezt meg is tette egy tesztel�sen, de k�s�bb elmondta, hogy nem meggy�z�d�sb�l, csup�n a b�kess�g kedv��rt. V�lem�ny�t azonban tov�bbra is fenntartotta az esetr�l. Mint ahogy Prost is ragaszkodott a saj�t n�zet�hez �s ennek egy francia lapban meglehet�sen kem�ny szavakkal adott hangot, amikor "nem becs�letes embernek" nevezte Senn�t. Val�sz�n�leg innent�l v�ltak visszaford�thatatlann� a kettej�k k�z�tt zajl� negat�v folyamatok �s szinte kezelhetetlenn� kapcsolatuk. Mindketten kijelentett�k, hogy a felt�tlen�l sz�ks�ges �rintkez�sen k�v�l nem k�v�nnak sz�ba �llni a m�sikkal...

Monac�ban Senna nyert Prost el�tt, majd Mexik�ban is a brazil� volt a futamgy�zelem, mik�zben Prost az �t�dik helyen v�gzett. Az Egyes�lt �llamok Nagyd�j�t Prost nyerte, Senna kiesett. Kanad�ban mindk�t McLaren kiesett, Thierry Boutsen (Williams-Renault) nyert. A Francia Nagyd�jat Prost nyerte a pole poz�ci�b�l, Angli�ban pedig szerencs�je volt, amikor Senna �t k�rrel a verseny v�ge el�tt kiesett el�le �gy � nyerni tudott. N�metorsz�gban ennek ellenkez�je t�rt�nt: ott Prost vezetett szinte v�gig, amikor h�rom k�rrel a futam v�ge el�tt m�szaki gondjai t�madtak, lelassult, Senna pedig elment mellette. Alain a m�sodik helyet az�rt m�g megmentette. A Magyar Nagyd�j Nigel Mansell (Ferrari) nagy versenye volt. Senna m�sodik lett, Prost negyedik. A Spa-i vizes p�lya Ayrtonnak kedvezett �s nyert Prost el�tt.

Mire a mez�ny Monz�ba �rt, Prost �gy �rezte, hogy helyzete a csapatban tarthatatlann� v�lt. Meggy�z�d�se volt, hogy � �s Senna nem azonos b�n�sm�dban r�szes�lnek, s ezt a gyan�j�t csak al�t�masztotta, amikor csapatt�rsa k�t m�sodperccel(!) gyorsabb volt n�la az Olasz Nagyd�j id�m�r� edz�s�n. Prost elismerte, hogy Senna egy k�r�n gyorsabb n�la, de nem ennyivel! �vekkel k�s�bb egy inrej�ban Alain azt mondta, hogy ebben az id�szakban Senn�nak k�t aut�ja volt h�sz szerel�vel, neki pedig egy n�gy-�t emberrel. A McLaren ugyan vehemensen c�folta, hogy b�rmelyik versenyz�j�kkel kiv�telezn�nek a m�sik k�r�ra, �m Prost �ll�t�sa szerint k�s�bb a Honda eln�ke egy n�gyszemk�zti besz�lget�s sor�n elismerte neki, hogy megalapozott volt a gyan�ja - a Honda val�ban jobb motort sz�ll�tott Senn�nak. A vezet� a jap�n munkam�dszerrel indokolta a dolgot �s azzal, hogy a jap�nok Senn�ban l�tt�k meg a "szamur�jt", ami k�zelebb �llt az � mentalit�sukhoz, mint Prost sz�m�t� higgadts�ga.

Alain ekkor m�r r�g elhat�rozta, hogy m�sik csapathoz megy. S�t, az Olasz Nagyd�jon m�r zseb�ben volt a Ferrari-szerz�d�s 1990-re.

A versenyen Prostnak szerencs�je volt, ugyanis a 44. k�rben Senna ki�llni k�nyszer�lt az �lr�l motorhiba miatt, �gy � nyert. A verseny v�g�n t�ntet�leg leadta tr�fe�j�t a dobog�r�l a tifosik t�meg�nek. Ez egy fricska volt a McLaren csapat fel�, amelyr�l �gy gondolta, hogy cserben hagyta �t �s amelynek vezet�je, Ron Dennis most nagyon d�h�s volt, hiszen a tr�fe�kat csapata tulajdon�nak tekintette �s nem a pil�t�k tulajdon�nak, amivel szabadon rendelkezhetnek.

Portug�li�ban Senna �ssze�tk�z�tt Mansellel, Prost pedig a m�sodik helyen v�gzett Berger m�g�tt. Spanyolorsz�gban Senna nyert, Prost harmadik lett.

K�t verseny volt m�g h�tra a szezonb�l �s Prostnak 81 pontja volt (ebb�l a "11 legjobb eredm�ny" szab�lya miatt 76 sz�m�tott), mik�zben Senn�nak 60. Ez azt jelentette, hogy a brazilnak mindenk�ppen meg kellett nyernie az utols� el�tti versenyt, a Jap�n Nagyd�jat ahhoz, hogy m�g es�lye legyen Adelaide-ben a maga jav�ra ford�tania a vil�gbajnoki k�zdelmet.

Suzuka el�tt Prost arr�l besz�lt, hogy Senna taktik�ja a megf�leml�t�sen alapul, s azon, hogy tudja a legt�bben ink�bb f�lre�llnak el�le, minthogy megkock�ztassanak egy �tk�z�st, amikor nagy elsz�nts�ggal �s agressz��val meg�rkezik a vet�lyt�rs m�g�, mell�. Prost kijelentette, hogy addig � is mindig megnyitotta Senna el�tt a "kaput", �m Suzuk�ban nem fogja. Ink�bb v�llalja a kock�zatot...

Senna indult az �lr�l, �m Prost jobban kapta el a rajtot �s az �lre v�gott. A francia remek�l tartotta a brazilt, aki 46 k�r�n kereszt�l nem tal�lt fog�st rajta. Azt�n a 47. k�rben a c�legyenesben m�gis elsz�nta mag�t az el�z�sre. Prost kiss� balra h�z�dott, Senna pedig a p�lya jobb sz�l�n pr�b�lkozott elmenni mellette. Prost el�r�bb volt Senn�n�l, amikor az egyenest k�vet� jobbkanyarba �rtek. Prost �g�ret�hez h�ven nem nyitott "kaput" Senna el�tt, viszont a brazil sem engedett. �ssze�tk�ztek �s mindketten kigurultak a p�ly�r�l. Prost nem tudott tov�bb menni, Senna azonban k�rte a p�lyamunk�sokat, hogy tolj�k meg, akik ezt meg is tett�k �s a sik�nt lev�gva t�rt vissza a p�ly�ra. A brazil v�gigment �s nyert is, �m a versenyb�r�s�g ut�lag diszkvalifik�lta. Ezzel Prost volt a vil�gbajnok!

Senna teljes m�rt�kben hitt igaz�ban, amikor sportpolitikai h�ts� sz�nd�kot sejtett a dologban �s ennek hangot is adott (Jean-Marie Balestre, a FISA eln�ke Prost honfit�rsa volt).

A McLaren csapat meg�vta az eredm�nyt, mint mondt�k nem az�rt, mert Senn�t favoriz�ln�k volna Prosttal szemben, csup�n a "tiszt�nl�t�s kedv��rt". Az �v�st v�g�l elutas�tott�k, s�t Senna egy versenyr�l val� eltilt�st kapott hat h�napra felf�ggesztve plusz p�nzb�ntet�st.

Az �v utols� verseny�nek Adelaide-ben m�r nem volt t�tje. Prost a zuhog� es�ben nem volt hajland� �let�t kock�ztatni �s egy k�r ut�n ki�llt. Boutsen nyert Alessandro Nannini (Benetton-Ford) �s Riccardo Patrese (Williams-Renault) el�tt. Senna kiesett.

Prost h�romszoros vil�gbajnokk�nt imm�r egy eg�szen elit klub tagja volt 1989 v�g�n, �m ennek akkor nem igaz�n tudott �r�lni. S�t, �gy fogalmazott, hogy az az esztend� p�lyafut�sa legrosszabb �ve volt. A Ferrarin�l szeretett volna felejteni...

�jabb botr�nyos suzukai v�gj�t�k - 1990

A Ferrari 1979 �ta nem nyert egy�ni vil�gbajnoki c�met �s Prostot nem titkoltan az�rt szerz�dtett�k, hogy megt�rje a jeget. Csapatt�rsa Nigel Mansell lett, aki szint�n a kor nagy�gy�i k�z� tartozott, noha - ekkor m�g - nem volt vil�gbajnoki c�me. Prost k�s�bb azt mondta r�la, hogy b�r a p�ly�n nagyon gyors volt, az aut� fejleszt�s�b�l tesztpil�tak�nt nem igaz�n vette ki r�sz�t, mert nem volt j� inform�ci�k ny�jt�s�ban az aut�r�l.

Az 1990-es esztend� Phoenix-ben kezd�d�tt. A verseny el�tt Prost kezet ny�jtott Senn�nak a b�k�l�s �rdek�ben, a brazil azonban ezt visszautas�totta. A futamon Alain aut�j�b�l olaj kezdett sziv�rogni �s fel kellett adnia a versenyt. Senna nyert az ifj� Jean Alesi (Tyrrell-Ford) el�tt. Braz�li�ban Alain gy�zni tudott Gerhard Berger (McLaren-Honda) �s Senna el�tt. Imol�ban negyedik volt Riccardo Patrese (Williams-Renault), Berger �s Alessandro Nannini (Benetton-Ford) m�g�tt. Monac�ban kiesett, Kanad�ban �t�dik lett. Mexik�ban nyert �s ezzel egy h�rom versenyen kereszt�l tart� sorozat vette kezdet�t, ugyanis nyert hazai p�ly�n, Franciaorsz�gban �s Angli�ban is. N�metorsz�gban negyedik lett, Magyarorsz�gon kiesett, Belgiumban a m�sodik helyen v�gzett.

Monz�ban egy �js�g�r� feltette a k�rd�st Prostnak �s Senn�nak, hogy mikor b�