F1: kezdetek 1950-1955

A Forma-1-es vil�gbajnoks�g els� �veiben az olasz gy�rak domin�ltak, egyed�l a Mercedesnek termett m�g bab�r mellett�k, a pil�t�k k�z�l pedig ketten, Juan Manuel Fangio �s Alberto Ascari emelkedtek ki, �k ketten �t �v alatt n�gy vb-c�met nyertek.

Alf�k vil�gbajnoks�ga

1950-ben a Nemzetk�zi Autosport Sz�vets�g az FIA a gyorsas�gi motoros vb mint�j�ra ki�rta az aut�sok Forma-1-es vil�gbajnoks�g�t. (A vil�gbajnoki c�met, pontosabban a "vil�g legjobb aut�versenyz�je" titulust kor�bban is kiosztott�k, de ezt nem meghat�rozott versenyeken el�rt eredm�nyek alapj�n, hanem az �ves teljes�tm�ny figyelembev�tel�vel �llap�tott�k meg.) Az els� Forma-1-es vb Anglia, Sv�jc, Monac�, Belgium, Franciaorsz�g �s Olaszorsz�g Nagyd�j�t foglalta mag�ba, de beletartozott az Indianapolisban rendezett 500 m�rf�ldes verseny is.

Az els� F1-es futamra 1950. m�jus 13-�n Silverstone-ban ker�lt sor. Az egykori katonai rept�rre sz�z�tvenezer n�z� zar�ndokolt ki, hogy saj�t szem�vel l�ssa a vb els� verseny�t. A n�z�k k�z�tt volt a kir�lyi csal�d is, VI Gy�rgy kir�ly, mag�val vitte feles�g�t �s Elisabeth valamint Margaret hercegn�t is. A rajtr�cson 21 aut� sorakozott fel, az �len a n�gy Alfa Romeo. Az els� h�rom helyen h�rom Alfa Romeo �rt c�lba, Farina, Fagoli, Parnell sorrendben. Az Alf�k f�l�ny�re jellemz�, hogy a negyedik Giraud-Cabantous k�t k�r�s h�tr�nnyal hozta be a c�lba a Talbot Lag�t.

A vil�gbajnoks�g els� �veiben a kor legjobb versenyaut�ja, az Alfa Romeo Tipo 158-as verhetetlen volt, kiv�ltk�pp ha azt Juan Manuel Fangio vezetette. Hogy m�gsem az argentin nyerte az els� vil�gbajnoks�got, az egy technikai mal�r�n �s a szint�n kiv�l� versenyz�, ugyancsak alf�s Giuseppe 'Nino' Farin�n m�lt. Fangio az utols� versenyre, az Olasz Nagyd�jra n�gy pontos el�nnyel utazott, csakhogy a futamon elp�rtolt mell�le a szerencse, el�bb saj�t g�p�nek a dugatty�ja t�r�tt el, majd amikor �t�lt Taruffi aut�j�ba (akkoriban a szab�lyok megengedt�k a pil�tacser�t), annak az egyik szelepje ment t�nkre. Farina megnyerte a futamot �s ezzel az els� Forma-1-es vil�gbajnoks�got. A k�vetkez� esztend�ben komoly kih�v�ja akadt az Alf�knak. A Ferrari versenyg�pe, amely az els� szezonba csak a sz�rnyait bontogatta, mostanra be�rett. Az Angol Nagyd�jon, Silverstone-ban megt�rt a j�g: Froilan Gonzalez szinte lemosta a p�ly�r�l az Alf�kat �s megszerezte a Ferrari els� Forma-1-es siker�t. Enzo Ferrari egyik szeme s�rt, a m�sik nevetett. 1938-ban, amikor az Alfa Romeo versenyigazgat�ja volt, az � keze alatt fejlesztett�k ki a m�sf�l literes kompresszoros versenyg�pet, amely szinte egyeduralkod� volt a Forma-1-es vb els� k�t szezonj�ban.

Most el�sz�r fordult el� a vil�gbajnoks�g kezdete �ta, hogy nem egy Alfa Romeo nyerte meg a versenyt �s ez mintha nem lett volna el�g: a Ferrari megt�ltosodott �s a k�vetkez� k�t futam is az �gaskod� lovacsk�k zs�km�nya lett. Mindk�t sikert Alberto Ascari �rte el, aki sz�m�ra ezzel a vil�gbajnoki c�m is el�rhet� k�zels�gbe ker�lt. Az utols� futamra a spanyolorsz�gi Pedralbes p�ly�j�n ker�lt sor. A Ferrari m�rn�k�k azzal sz�moltak, hogy a l�nyegesen nagyobb fogyaszt�s� Alf�knak t�bbsz�r kell kij�nni tankolni az 500 kilom�teres t�von, mik�zben a Ferrarik egy tankol�ssal tervezt�k megtenni a t�vot. Csakhogy elsz�molt�k magukat. Ascari�kat rossz abroncsokon k�ldt�k versenybe �s a teli benzintank okozta s�lyt�bblet miatt darabokban foszlott a maranell�i csapat aut�ir�l a gumi. Ascari hi�ba �llt a verseny elej�n az �lre, m�r a kilencedik k�rben ki kellett j�nnie kereket cser�lni, mik�zben Fangio az �len sz�guldott �s sim�n meg is nyerte a spanyol futamot, �s a vil�gbajnoks�got is.

Ascari �s a Ferrari �vei

Ezek ut�n vill�mcsap�sk�nt hatott a h�r: az Alfa Romeo visszavonul. Ez pedig majdhogynem v�gzetes lett a vil�gbajnoks�g szempontj�b�l. A Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g �ltal szervezett sorozat felett felr�mlett a megsz�n�s r�me. L�tva a neh�z helyzetet, az FIA �gy gondolta, ad n�mi id�t az ist�ll�knak, hogy legyen idej�k az 1954-t�l �letbe l�p� szab�lyoknak megfelel� versenyg�peket tervezni. 1952-53-ban �tmenetileg Forma-2-es aut�kkal lehetett rajthoz �llni. Akiknek eddig csak nagy versenyg�p�k volt, most vakarhatt�k a fej�ket. A Ferrarit nem �rt�k v�ratlanul az �j szab�lyok, az � "ist�ll�jukban" m�r toporz�kolt a kisebbik "lovacska", Forma-2-es futamokra sz�nt versenyg�p.

"Ha Alberto a rajn�l az �lre �ll, ut�na m�r nagyon-nagyon neh�z �t megel�zni. Megkock�ztatom, majdnem lehetetlen" - mondta b�szk�n Enzo Ferrari akkoriban. Ascari a vil�gbajnoks�g kezdete �ta a maranell�i csapat versenyz�je volt �s 1952-ben az Alfa visszavonul�sa ut�na a vb toronymagas es�lyes�nek sz�m�tott, r�ad�sul Fangio balesetet szenvedett �s egy teljes �v k�nyszerpihen�t kellett tartania. A "j�llakott napk�zis" kin�zet� Ascari h�t futamb�l hatot megnyert �s h�rom futammal a vil�gbajnoks�g v�ge el�tt, a N�rnburgringen bes�p�rte a bajnoki c�met. 1953-ban a Ferrari �s Ascari lekop�rozta az el�z� �vi menetrendet, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy "csak" �t versenyt nyert a nyolcb�l.

Tarolnak az ez�stnyilak

1954-ben ism�t �j formula l�pett �rv�nybe, az F1-es aut�kat most m�r 2,5 literes motorokkal kellett �p�teni. Erre az id�nyre k�t �j csapat a Lancia �s a Mercedes is besz�llt a vil�gbajnoks�gba. A stuttgartiak nem b�ztak semmit a v�letlenre: a n�met m�rn�k�k m�r j� ideje fejlesztett�k az �j ez�stnyilat, amely �ramvonalas karossz�ri�t �s benzinbefecskendez�ses motort kapott. Alfred Neubauer csapatvezet� mindenk�ppen Fangi�t szerette volna megszerezni a Mercedes sz�m�ra, ez�rt arra is hajland� volt, hogy stuttgarti l�togat�sakor az argentinnak a legjobb sz�llod�ban f�rd�szob�s lakoszt�ly foglaltasson. Ez pedig abban az id�ben igazi luxusnak sz�m�tott. Az ez�stny�l nem k�sz�lt el az id�nykezdetre, ez�rt Fangio az els� k�t versenyt a Maserati sz�neiben nyerte, de a harmadik versenyen, Franciaorsz�gban m�r a Mercedesszel diadalmaskodott. N�gy �vvel a vil�gbajnoks�g indul�sa ut�n megt�rt�nt az els� hal�los baleset is. A h�rhedt n�rnburgringi versenyp�ly�n Onofr� Marimon elvesztette uralm�t Maseratija felett �s a tehets�ges versenyz�t a roncsok k�z�l holtan szabad�tott�k ki a ment�k. Az 54'-es vil�gbajnoks�got Fangio f�l�nyese nyerte, csak�gy mint a k�vetkez�t. 1955 egy�bk�nt gy�szos �v volt az aut�sport sz�m�ra. A mez�ny elvesztette els� k�tszeres vil�gbajnok�t, Alberto Ascarit, aki Monac�ban t�l�lt egy nagy es�st, amikor Lanc�ja a tengerbe zuhant, de n�gy nappal k�s�bb nem volt ilyen szerencs�s. N�z�k�nt ment ki a monzai versenyp�ly�ra, �s az edz�s ut�n elk�rte Castelloti sportkocsij�t, hogy tegyen n�h�ny k�rt. A harmadik fordul�b�l azonban nem t�rt vissza. Ascari kirep�lt az aut�b�l �s n�h�ny perccel k�s�bb meghalt. A k�tszeres vil�gbajnok olasz versenyz� rendk�v�l babon�s volt, tal�n az�rt, mert �desapja is egy aut�versenyen vesztette �let�t 1925-ben �s att�l f�lt, hogy az � gyermekei is �rv�n maradnak. Ascari h�rom nappal �lt t�bbet �desapj�n�l. Mindketten 36 �vesen vesztett�k �let�ket.

Le Mans-i trag�dia Az eg�sz aut�sportot megr�zta Alberto Ascari hal�la, a Lancia visszavonta a versenyaut�it a Forma-1-b�l. Sokak szerint, ha Ascari �letben marad, akkor kor�ntsem biztos, hogy Fangio �t vil�gbajnoki c�met tudott volna nyerni. Az �v sor�n t�rt�nt egy m�sik trag�dia is, b�r nem Forma-1-es versenyen, de hat�ssal lett a vil�gbajnoki sorozatra is. Az 1955-�s 24 �r�s Le Mans-i versenyen az aut�sport t�rt�net�nek legs�lyosabb balesete k�vetkezett be. A k�s�bbi vil�gbajnok Mike Hawthorn az utols� pillanatban d�nt�tt, �gy hogy kij�n a boxba. Hirtelen jobbra r�ntotta a korm�nyt, honfit�rsa Macklin, aki 250-es temp�val j�tt m�g�tte, f�kezett, megpr�b�lt kit�rni, de kirep�lt a p�ly�r�l. A m�g�tt�k halad� Pierre Levegh m�r nem tudta elker�lni a balesetet. Aut�j�val a lel�t�ba rohant, a Mercedes bombak�nt csap�dott a f�ldbe, majd felrobbant. Levegh-en k�v�l 81 n�z� vesztette �let�t. Egy h�ttel a Le Mans-i trag�dia ut�n m�g lefutott�k a Holland Nagyd�jat, de a Francia, a N�met �s a Spanyol Grand Prix-t lemondt�k a rendez�k. A baleset hat�s�ra Sv�jcban betiltott�k az aut�versenyeket, amely a mai napig tilos az alpesi orsz�gban. Fangio ugyan megnyerte a vil�gbajnoks�got, de a Mercedes m�r kor�bban bejelentette: kivonul az aut�sportb�l, �gy a Forma-1-b�l is.

Technika az 50-es �vekben: Az �tvenes �vekben a Forma-1-es aut�k nem sokban k�l�nb�ztek a h�bor� el�tti versenyg�pekt�l. Nagyon sok�ig csak a motorokkal voltak elfoglalva a m�rn�k�k. A kocsi merevs�g�r�l a cs�v�z gondoskodott, amelyet f�mlemezekkel bor�tottak be. Ebbe �p�tett�k be a motort, amely a versenyz� el�tt foglalt helyet. Az Alfa Romeo p�ld�ul egy tizenn�gy �ves versenyg�ppel nyerte az els� k�t vil�gbajnoks�got, ez id� alatt tulajdonk�ppen csak az aut� motorj�t fejlesztett�k. Az Alf�k m�sf�l literes, nyolchengeres felt�lt�s er�forr�sai kezdeti 275 l�er�s teljes�tm�nye 1951-re el�rte a 415 LE-t. Az �jdons�lt angol m�rka, a BRM 16 hengeres hajt�m�ve m�g ezt is t�lsz�rnyalta! 525 LE-re volt k�pes, de a tervek szerint el�rte volna a 615 l�er�s teljes�tm�nyt is. Az angol m�rka aut�ival csak egyetlen baj volt, rendk�v�l megb�zhatatlanok voltak. Az �j szab�lyok hat�s�ra 1952-53-ban jelent�sen visszaesett a motorok teljes�tm�nye. A Ferrari k�tliteres er�forr�sa "csak" 190 l�er�t tudott, de az aut� kisebb s�ly�nak k�sz�nhet�en sebess�gben alig maradt el az els� �vek nagy monstrumait�l. A Maseratit m�g a Ferrari is lepip�lta, n�gyhengeres atmoszf�rikus motorjukb�l 200 l�er�t hoztak ki. 1954-t�l a Mercedes nyolchengeres soros motorjai jelentett�k az etalont. Az ez�stnyilakban olyan �jdons�gok jelentek meg, mint a benzinbefecskendez�s �s a k�nyszer-szelepvez�rl�s. A motorok nagy teljes�tm�ny�t k�l�nleges �zemanyagokkal �rt�k el. 1958-ig ugyanis b�rmilyen �zemanyagot lehetett a Forma-1-es versenyaut�kba tankolni. A Mercedes �ltal haszn�lt kever�k receptje a k�vetkez� volt: 45 % benzol, 25 % metilalkohol, 23 % kerozin, 3 % aceton �s 2 % nitrobenzol illetve 2 % valami, amelynek titk�t h�tpecs�tes titokk�nt �rizt�k. A k�l�nleges kever�k annyira agressz�v volt, hogy a versenyek ut�n norm�l utcai benzinnel kellett �tmosni a motorok alkatr�szeit, nehogy a f�met sz�tmarja a k�l�nleges "kotyval�k". Az �tvenes �vek k�zep�t�l a f�kek ter�n is jelent�s v�ltoz�s k�vetkezett be. A k�nnyebb �s jobb hat�sfok� t�rcsaf�kek kiszor�tott�k az eddigi dobf�keket. A mindig is konzervat�v Enzo Ferrari csak 1958-ban, szinte utols�k�nt engedte aut�ira felszerelni a t�rcsaf�keket.

Indy 500

1950-t�l t�z �ven kereszt�l az Indianapolisi 500 m�rf�ldes verseny is r�sze volt a Forma-1-es vil�gbajnoks�gnak. Ezen a versenyen viszont teljesen m�s technikai szab�lyzat volt �rv�nyben, mint a t�bbi futamon, de az FIA mindenk�ppen a vil�gbajnoks�g elnevez�st akarta haszn�lni, ez�rt kellett egy futam Eur�p�n k�v�l. Felvett�k teh�t az Indy 500-at a programba, amely soha nem viselte az Egyes�lt �llamok Nagyd�ja elnevez�st. Az ov�l p�ly�s sz�guld�s, "Indianapolis 500" - elnevez�ssel szerepelt a napt�rban. A vb szempontj�b�l semmilyen jelent�s�ge nem volt a futamnak, a tengerent�li versenyz�k ugyanis nem j�ttek �t Eur�p�ba, az itteniek pedig - egy-k�t kiv�tellel - soha nem indultak el az Indy 500-on.