F1 t�rt�nelem

1950. m�jus 13. - Az elsõ F1-es futam

Ezen a napon tartott�k az elsõ Forma 1-es vil�gbajnoki futamot, a brit silverstone-i p�ly�n.Giuseppe Farinaaz �lrõl indult �s gyõz�tt Luigi Fagioli�s a hazai Reg Parnell elõtt, miut�n a 2.helyen halad� Fangio ki�llni k�nyszer�lt motorhiba miatt.

Farina teh�t megszerezte elsõ pole-j�t �s futamgyõzelm�t. �lete elsõ GP-j�n m�g Baghettinek siker�lt nyernie az 1961-es Francia Nagyd�jon (soha t�bbet nem gyõz�tt), m�g rajta k�v�l Mario Andretti, Carlos Reutemann �s Jacques Villeneuve indulhatott az elsõ rajtr�csr�l deb�t�l�sakor.

1954. j�nius 20. - Belga Nagyd�j 1954

Juan Manuel Fangio indult az elsõ rajtkock�b�l, Froilan Gonzalez a m�sodikb�l, de a sorrend a rajtn�l megv�ltozott. Roberto Miere Maseratija kigyulladt, az argentin kisebb �g�si s�r�l�seket szenvedett.

Az 1. k�r v�g�n F Gonzalez aut�ja megadta mag�t, Giusuppe Farina ker�lt az �lre, aki szint�n megelõzte Fangi�t. Onofre Marimon �tk�z�tt valakivel ez�rt a boxba hajtott, majd nemsokkal k�sõbb motorja f�st�lt el.

Fangio elment Farina mellett, de az olasz visszaelõz�tt, mert Fangio sisakj�n elt�r�rr valami. 15 k�r ut�n m�gis feladni k�nyszer�lt a versenyt Farina. Mike Hawthorn-t beh�vt�k a dep�ba, hogy adja �t Ferrarij�t Gonzaleznek, de a kipufog�csõvel nem volt minden rednben, ez�rt Gonzalez visszament oda.

Fangio nyert, Maurice Trintignant 2. lett., Stirling Moss feltûn�st keltõ 3. helyet szerzett. 4. lett a Hawthorn-Gonzalez p�ros, 5. Andre Pilette (ezek voltak elsõ F1-es pontjai), a 6. B Bira lett.

1970. m�jus 10. - Brabham az utols� kanyarban hib�zott - Monaco Nagyd�ja.

Az �lrõl indul� Jackie Stewart ell�pett a mezõnytõl, m�g�tte Amon, Brabham, Ickx �s Beltoise volt a sorrend. Beltoise n�h�ny k�r m�lt�n megelõzte Ickxet, aki alig ezut�n a fut�mû meghib�sod�sa miatt kiesett.Brabham megelõzte Amont aut�j�t, Stewart motorja meg elromlott �s a brit kiesett - Brabham az �lre �llt. Hulme v�lt�ja rendetlenkedni kezdett �s visszaesett Rindt �s Siffert m�g�. Siffert k�sõbb szint�n feladta versenyt mûszaki hiba miatt. Amon h�ts� felf�ggeszt�se elt�r�tt, õ is ki�llt. Rindt utol�rte Brabhamet �s az utols� k�rnek fej-fej mellett v�gtak neki.
Brabham hib�zott a Rascasse kanyarban, k�sõn f�kezett. Rindt megnyerte a versenyt! Pescarolo 3.lett, Hulme, G Hill �s P Rodriguez elõtt.

1975. j�lius 19. - Piros z�szl� mentette meg a mezõnyt

Lass�t�t �p�tettek a Woodcote kanyarba, ez volt a fõ v�ltoz�s az 1975-�s Brit Nagyd�j helysz�n�n, Silverstone-ban. Lauda magabiztosan vezette ekkor a vil�gbajnoks�got...

Meglepet�sre ker�lt sor szombaton: Tom Pryce volt a leggyorsabb, �s ez�ltal �let�ben elõsz�r elfoglalhatta a pole-t Shadowj�val. A startn�l ugyan Carlos Pace el�je ker�lt a 2. rajtkock�b�l, de ettõl m�g nem volt szomor� a brit. Niki Lauda �s Clay Regazzoni is helyet cser�ltek a rajtn�l (az olasz foglalhatta el a 3. helyet), James Hunt felj�tt az 5. poz�ci�ba. Ronnie Peterson motorja igen kor�n elf�st�lt.

Jody Schekter megelõzte Huntot, majd elõr�bb j�tt Emerson Fittipaldi is: elviharzott Mario Andretti �s Hunt mellett. A 10. k�rben Regazzoni megelõzte Pryce-t, h�rom k�r m�lva pedig Pace-t. A 17. fordul�ban Pryce is lehagyta Pace Brabhamj�t.

El�rkezett a 19. k�r �s a nemk�v�nt esõ. Regazzoni a Club kanyarban �sszet�rte h�ts� vezetõsz�rny�t, ez�rt a boxba k�nyszer�lt. Andretti kihaszn�lta az alkalmat �s vill�mgyorsan megelõzte Laud�t �s Pace-t. Ez m�r a vezetõ helyet jelentette sz�m�ra, mert Pryce ki�llt mûszaki hiba miatt.

Schekter behajtott esõgumik�rt, Lauda meg m�g egyszer a dep�ba k�nyszer�lt, Pace ism�t az �len haladhatott. T�bben sz�raz p�ly�ra val� gumikkal pr�b�ltak szerencs�t, mint p�ld�ul Pace, Fittipaldi, Hunt �s Jochen Mass. Schekter �s a m�g�tte halad� Jean-Pierre Jarier k�nnyen befogta õket, de mivel elkezdett sz�radni az aszfalt, mindketten �jra szervizeltek.

Hunt motorja kezdte felmondani a szolg�latot, a 43. k�rben elment mellette Fittipaldi, k�sõbb pedig Pace �s Schekter.

Ekkor k�vetkezett az �jabb adag z�por, amitõl teljesen megbolondult a mezõny: Jareier elsz�llt a Woodcote-ban kezd�sk�nt. A t�bbi pedig m�r t�rt�nelem: Pace, Schekter, Hunt �s m�g sokan m�sok kics�sztak a Club-ban, John Watson �s Patrick Depailler a Stowe-ban fejezte be a futamot. Meglengett�k a piros z�szl�t, mind�ssze hat aut� volt a p�ly�n!

A szab�lyok �rtelm�ben a k�t k�rrel kor�bbi sorrendet kellett figyelembe venni, �gy Fittipaldi m�g�tt az al�bbi sorrend sz�letett: Pace, Schekter, Hunt, Mike Donohue �s Vittorio Brambilla. Brambilla volt Fittipaldi mellett a pontszerzõk k�z�tt az egyetlen, aki t�nylegesen p�ly�n volt.


1978. j�nius 17. - Lauda gyõzelemre vezette a "Ventil�tort"

Brabham BT46B modellje igazi szenz�ci�s k�l�nlegess�g volt: a h�tulj�ra egy ventil�tort szereltek, amitõl alaposan megnõtt a j�rmû leszor�t�ereje, tov�bb� seg�tette a motor hût�s�t is. A kontsrukci� a Sv�d Nagyd�jon deb�t�lt.

Mario Andretti indult az �lrõl, mell� a 3. helyrõl rajtol� Niki Lauda j�tt fel, John Watsont megelõzve. A britet lehagyta a k�r v�g�re Ricardo Patrese �s Ronnie Peterson is.

Peterson kif�kezte Patrese Arrows�t is, de kapott egy defektet, majd a 20. k�rben a g�zped�l meghib�sod�sa miatt kiesett Watson.Alan Jones felj�tt 4.-nek Reutemann megelõz�s�vel. 38.k�r: Lauda az �lre �ll! Andretti hib�zott �s ez a vezetõ hely�be ker�lt. Andretti motorja a 47.k�rben megfõtt, �gy az amerikai ki�llt.

Jones meglepet�sre maga m�g�tt hagyta Petersont is, de mûszaki hiba miatt p�r k�r m�lva kiesett. Patrese 2., Peterson 3., Laffite 4., volt ekkor. Csakhogy Laffite kocsij�b�l elfogyott az �zemanyag.

Lauda gyõz�tt, Patrese �s Peterson j�tt be m�g�tte. A 4. Tambay, az 5. Regazzoni, a 6. Emerson Fittipaldilett.

Brabham Ventil�tor�t nemsokkal k�sõbb betiltott�k, de a Sv�d Nagyd�j eredm�ny�t meghagyt�k.

1986. augusztus 10. - Az elsõ Magyar Nagyd�j

Bernie Ecclestone be akart kukkantani a vasf�g�ny m�g� kis aut�s birodalm�val, a v�laszt�sa pedig Magyarorsz�gra esett. Az elsõ futamra rengetegen v�ltottak jegyet, noha a p�lya m�g nem volt az igazi. Eleinte a V�rosliget neve tûnt fel mint lehets�ges helysz�n, v�g�l r�tal�ltak Mogyor�dra. Fõ c�l a biztons�g volt a meg�p�t�s�n�l.

A 2. helyrõl indul� Ayrton Senna megelõzte Nelson Piquet-t, aki 3.-nak esett vissza, mert Nigel Mansell is lehagyta õt. A brazil hamar visszaelõzte a britet. A Lol�val indul� Patrick Tambay is remek rajtot vett, megtr�f�lta Alain Prostot, de a mclarenes franci�nak is siker�lt visszav�gnia. Alan Jones �gyszint�n Tambay el� ker�lt.

Prost Mansellt, Piquet Senn�t verte meg csat�ban a 11. illetve a 12. k�rben. Prostnak elektronikai probl�m�i t�madtak, a boxba menek�lt, de �pp akkor j�tt volna a csapatt�rs Keke Rosberg is: a finnek meg�ll�s n�lk�l tov�bb kellett hajtania. Johnny Dumfries egy�bk�nt 4. volt a Lotus-sal ekkor, m�g�tte Gerhard Berger haladt.

Piquet �s Senna helyet cser�lt az �len a boxki�ll�sok sor�n, de Piquet sokkal gyorsabb volt �s szenz�ci�s manõverrel kif�kezte Senn�t a c�legyenes v�g�n - m�sodik pr�b�lkoz�s�ra. Mansell bej�tt 3.-nak, Stefan Johansson 4.-nek a Ferrarival. Dumfries 5. lett, Martin Brundle pedig 6. a Tyrellj�vel.


1991. j�nius 2. - Mansell a kock�s z�szl� elõtt esett ki!

Az 1991-es Kanadai Nagyd�j �r�kre eml�kezetes marad, Nigel Mansell ugyanis 68 k�rnyi magabiztos vezet�s ut�n a c�legyenesbe fordulva lefullasztotta kocsija motorj�t.

A Patrese-� volt a pole, mellõle Mansell indulhatott. Senn�nak a 3. rajtkocka jutott. Mansellnek igyekeznie kellett, mert Senna �sszetettbeli elõnye 34 pontos (a McLarenes minden futmamot megnyert addig) volt, a brit r�ad�sul m�g csak egyszer �rt c�lba.

A rajtn�l nem volt gond, Mansell sim�n Patrese el� ker�lt. Berger kicsivel k�sõbb kiesett elektronikai hiba folyt�n, majd a 25. k�rben Senna csatlakozott hozz� (gener�tora hib�sodott meg). Jean Alesi �s Alain Prost is hamar feladta a futamot. Patrese defektet kapott, �gy a boxb�l visszajõve csak a 4. helyen tal�lta mag�t - Piquet �s Modena ker�lt el�je.

Az utols� k�rben azt�n az �nneplõ Mansell elk�vette a hib�t, hogy t�l alacsony fordulatsz�mra kapcsolt, amitõl a motor kiakadt. Piquet megszerezte utols� gyõzelm�t, Modena �lete legjobb teljes�tm�nyek�nt 2., Patrese 3. lett. De Cesaris 4.-k�nt, Gachot 5.-k�nt futott be. Mansell 6. lett, mert a m�g�tte be�rõk k�rt kaptak Piquet-tõl.

1998. augusztus 30. - A legnagyobb t�megbaleset

Gyakran van esõ Spa k�rny�k�n, ahogy az ottani futamok bõvelkednek izgalmakban �s nagy es�sekben is. De az 1998-as Belga Nagyd�j k�l�n�sen eml�kezetesre sikeredett...

Az elsõ rajtn�l Jacques Villeneuve ugrott fel a 2. helyre, Mika Hakkinen m�g�. A rosszul rajtol� David Coulthard viszont megcs�szott az Eau Rouge fel� vezetõ lejtõn, �s a falnak csap�dott. A k�dben senki nem l�tott semmit, a m�g�tte �rkezõ aut�k egym�sba rohantak. P�rg�s-forg�sok, csap�d�sok k�vetkeztek, no meg a piros z�szl�. Mind�ssze 7 aut� maradt �ps�gben a 22-bõl. T�bben nem is �lltak rajthoz az ism�tl�sn�l, mert nem volt tartal�kaut�juk.

A k�vetkezõ ind�t�sn�l Damon Hill v�gott az �lre, Michael Schumacher pedig kiforgatta Hakkinent, aki kiesett. A n�met Hill nyom�ba eredt �s meg is elõzte a 7. k�rben a sik�nban. A csapatt�rs Eddie Irvine-nak nehezebben ment, k�tszer ment falnak, fel is adta a futamot. A 25. k�rben a magabiztosan vezetõ Schumacher utol�rte a lass� Coulthardot. Vadul t�madta a lek�r�z�sn�l �s belehajtott. V�ge volt a verseny�nek. A boxban �trohant a sk�thoz verekdni egy kicsit, de a szerelõk megakad�lyozt�k.

Innentõl kezdve a Jordan Honda sikersztorija volt a sz�guldoz�s. B�r Giancarlo Fisichella m�g leamortiz�lta aut�j�t Shinji Nakano�n, Hill megszerezte a csapat elsõ gyõzelm�t, r�ad�sul m�g�tte Ralf Schumacher j�tt be a m�sik s�rga l�dar�zzsal. Jean Alesi 3. volt. A t�bbi pontot sz�tosztotta egym�s k�z�tt Frentzen (4.), Diniz (5.) �s Trulli (6.).

2000. j�lius 2. - Coulthard bemutatott Schumachernek

Franciaorsz�gba l�togatott a mezõny, a McLarenek pedig fargani akartak M Schumacherrel szemebni h�tr�nyukb�l.

David Coulthard szerezte meg az elsõ rajthelyet, de a piros l�mp�k elalv�sa ut�n p�r pillanattal m�r csak 3. volt: a k�t Ferrari alaposan megetette, Michael Schumacher az �lre v�gott, Rubens Barrichello 2.-nak j�tt fel.

Coulthard persze nem adta f�l, a 21. k�rben megelõzte Barrichell�t a visszaford�t�n�l. A boxki�ll�sok ut�n Mika Hakkinen j�tt fel a 3.helyre, Barrichello el�, a k�t Ez�stny�l pedig kezdte megk�zel�teni az �len halad� M Schumachert.

Ricardo Zonta �s Gaston Mazzacane k�zben megismerkedett a j� francia gumifallal, a k�t Prost Peugeot megpr�gette egym�st, Alexander Wurz is kics�szott.

Coulthard utol�rte Schumit, aki elsõre nem adta mag�t, a sk�t heves �k�lr�z�sba �s k�z�psõujj-mutogat�sba kezdett. P�r k�r m�lva m�giscsak sikerrel j�rt Coulthard, ahogy Hakkinen is elment a k�sõn f�kezõ M Schumacher mellett a hajtûkanyarban. A n�met Ferrarija ezt�n elf�st�lt. Coulthard nyert Hakkinen �s Barrichello elõtt, a 4. Jacques Villeneuve, az 5. Ralf Schumacher, a 6.Jarno Trulli lett.