F1 történelem

1950. május 13. - Az elsõ F1-es futam

Ezen a napon tartották az elsõ Forma 1-es világbajnoki futamot, a brit silverstone-i pályán.Giuseppe Farinaaz élrõl indult és gyõzött Luigi Fagioliés a hazai Reg Parnell elõtt, miután a 2.helyen haladó Fangio kiállni kényszerült motorhiba miatt.

Farina tehát megszerezte elsõ pole-ját és futamgyõzelmét. Élete elsõ GP-jén még Baghettinek sikerült nyernie az 1961-es Francia Nagydíjon (soha többet nem gyõzött), míg rajta kívül Mario Andretti, Carlos Reutemann és Jacques Villeneuve indulhatott az elsõ rajtrácsról debütálásakor.

1954. június 20. - Belga Nagydíj 1954

Juan Manuel Fangio indult az elsõ rajtkockából, Froilan Gonzalez a másodikból, de a sorrend a rajtnál megváltozott. Roberto Miere Maseratija kigyulladt, az argentin kisebb égési sérüléseket szenvedett.

Az 1. kör végén F Gonzalez autója megadta magát, Giusuppe Farina került az élre, aki szintén megelõzte Fangiót. Onofre Marimon ütközött valakivel ezért a boxba hajtott, majd nemsokkal késõbb motorja füstölt el.

Fangio elment Farina mellett, de az olasz visszaelõzött, mert Fangio sisakján eltörörr valami. 15 kör után mégis feladni kényszerült a versenyt Farina. Mike Hawthorn-t behívták a depóba, hogy adja át Ferrariját Gonzaleznek, de a kipufogócsõvel nem volt minden rednben, ezért Gonzalez visszament oda.

Fangio nyert, Maurice Trintignant 2. lett., Stirling Moss feltûnést keltõ 3. helyet szerzett. 4. lett a Hawthorn-Gonzalez páros, 5. Andre Pilette (ezek voltak elsõ F1-es pontjai), a 6. B Bira lett.

1970. május 10. - Brabham az utolsó kanyarban hibázott - Monaco Nagydíja.

Az élrõl induló Jackie Stewart ellépett a mezõnytõl, mögötte Amon, Brabham, Ickx és Beltoise volt a sorrend. Beltoise néhány kör múltán megelõzte Ickxet, aki alig ezután a futómû meghibásodása miatt kiesett.Brabham megelõzte Amont autóját, Stewart motorja meg elromlott és a brit kiesett - Brabham az élre állt. Hulme váltója rendetlenkedni kezdett és visszaesett Rindt és Siffert mögé. Siffert késõbb szintén feladta versenyt mûszaki hiba miatt. Amon hátsó felfüggesztése eltörött, õ is kiállt. Rindt utolérte Brabhamet és az utolsó körnek fej-fej mellett vágtak neki.
Brabham hibázott a Rascasse kanyarban, késõn fékezett. Rindt megnyerte a versenyt! Pescarolo 3.lett, Hulme, G Hill és P Rodriguez elõtt.

1975. július 19. - Piros zászló mentette meg a mezõnyt

Lassítót építettek a Woodcote kanyarba, ez volt a fõ változás az 1975-ös Brit Nagydíj helyszínén, Silverstone-ban. Lauda magabiztosan vezette ekkor a világbajnokságot...

Meglepetésre került sor szombaton: Tom Pryce volt a leggyorsabb, és ezáltal életében elõször elfoglalhatta a pole-t Shadowjával. A startnál ugyan Carlos Pace eléje került a 2. rajtkockából, de ettõl még nem volt szomorú a brit. Niki Lauda és Clay Regazzoni is helyet cseréltek a rajtnál (az olasz foglalhatta el a 3. helyet), James Hunt feljött az 5. pozícióba. Ronnie Peterson motorja igen korán elfüstölt.

Jody Schekter megelõzte Huntot, majd elõrébb jött Emerson Fittipaldi is: elviharzott Mario Andretti és Hunt mellett. A 10. körben Regazzoni megelõzte Pryce-t, három kör múlva pedig Pace-t. A 17. fordulóban Pryce is lehagyta Pace Brabhamjét.

Elérkezett a 19. kör és a nemkívánt esõ. Regazzoni a Club kanyarban összetörte hátsó vezetõszárnyát, ezért a boxba kényszerült. Andretti kihasználta az alkalmat és villámgyorsan megelõzte Laudát és Pace-t. Ez már a vezetõ helyet jelentette számára, mert Pryce kiállt mûszaki hiba miatt.

Schekter behajtott esõgumikért, Lauda meg még egyszer a depóba kényszerült, Pace ismét az élen haladhatott. Többen száraz pályára való gumikkal próbáltak szerencsét, mint például Pace, Fittipaldi, Hunt és Jochen Mass. Schekter és a mögötte haladó Jean-Pierre Jarier könnyen befogta õket, de mivel elkezdett száradni az aszfalt, mindketten újra szervizeltek.

Hunt motorja kezdte felmondani a szolgálatot, a 43. körben elment mellette Fittipaldi, késõbb pedig Pace és Schekter.

Ekkor következett az újabb adag zápor, amitõl teljesen megbolondult a mezõny: Jareier elszállt a Woodcote-ban kezdésként. A többi pedig már történelem: Pace, Schekter, Hunt és még sokan mások kicsúsztak a Club-ban, John Watson és Patrick Depailler a Stowe-ban fejezte be a futamot. Meglengették a piros zászlót, mindössze hat autó volt a pályán!

A szabályok értelmében a két körrel korábbi sorrendet kellett figyelembe venni, így Fittipaldi mögött az alábbi sorrend született: Pace, Schekter, Hunt, Mike Donohue és Vittorio Brambilla. Brambilla volt Fittipaldi mellett a pontszerzõk között az egyetlen, aki ténylegesen pályán volt.


1978. június 17. - Lauda gyõzelemre vezette a "Ventilátort"

Brabham BT46B modellje igazi szenzációs különlegesség volt: a hátuljára egy ventilátort szereltek, amitõl alaposan megnõtt a jármû leszorítóereje, továbbá segítette a motor hûtését is. A kontsrukció a Svéd Nagydíjon debütált.

Mario Andretti indult az élrõl, mellé a 3. helyrõl rajtoló Niki Lauda jött fel, John Watsont megelõzve. A britet lehagyta a kör végére Ricardo Patrese és Ronnie Peterson is.

Peterson kifékezte Patrese Arrowsát is, de kapott egy defektet, majd a 20. körben a gázpedál meghibásodása miatt kiesett Watson.Alan Jones feljött 4.-nek Reutemann megelõzésével. 38.kör: Lauda az élre áll! Andretti hibázott és ez a vezetõ helyébe került. Andretti motorja a 47.körben megfõtt, így az amerikai kiállt.

Jones meglepetésre maga mögött hagyta Petersont is, de mûszaki hiba miatt pár kör múlva kiesett. Patrese 2., Peterson 3., Laffite 4., volt ekkor. Csakhogy Laffite kocsijából elfogyott az üzemanyag.

Lauda gyõzött, Patrese és Peterson jött be mögötte. A 4. Tambay, az 5. Regazzoni, a 6. Emerson Fittipaldilett.

Brabham Ventilátorát nemsokkal késõbb betiltották, de a Svéd Nagydíj eredményét meghagyták.

1986. augusztus 10. - Az elsõ Magyar Nagydíj

Bernie Ecclestone be akart kukkantani a vasfügöny mögé kis autós birodalmával, a választása pedig Magyarországra esett. Az elsõ futamra rengetegen váltottak jegyet, noha a pálya még nem volt az igazi. Eleinte a Városliget neve tûnt fel mint lehetséges helyszín, végül rátaláltak Mogyoródra. Fõ cél a biztonság volt a megépítésénél.

A 2. helyrõl induló Ayrton Senna megelõzte Nelson Piquet-t, aki 3.-nak esett vissza, mert Nigel Mansell is lehagyta õt. A brazil hamar visszaelõzte a britet. A Lolával induló Patrick Tambay is remek rajtot vett, megtréfálta Alain Prostot, de a mclarenes franciának is sikerült visszavágnia. Alan Jones úgyszintén Tambay elé került.

Prost Mansellt, Piquet Sennát verte meg csatában a 11. illetve a 12. körben. Prostnak elektronikai problémái támadtak, a boxba menekült, de épp akkor jött volna a csapattárs Keke Rosberg is: a finnek megállás nélkül tovább kellett hajtania. Johnny Dumfries egyébként 4. volt a Lotus-sal ekkor, mögötte Gerhard Berger haladt.

Piquet és Senna helyet cserélt az élen a boxkiállások során, de Piquet sokkal gyorsabb volt és szenzációs manõverrel kifékezte Sennát a célegyenes végén - második próbálkozására. Mansell bejött 3.-nak, Stefan Johansson 4.-nek a Ferrarival. Dumfries 5. lett, Martin Brundle pedig 6. a Tyrelljével.


1991. június 2. - Mansell a kockás zászló elõtt esett ki!

Az 1991-es Kanadai Nagydíj örökre emlékezetes marad, Nigel Mansell ugyanis 68 környi magabiztos vezetés után a célegyenesbe fordulva lefullasztotta kocsija motorját.

A Patrese-é volt a pole, mellõle Mansell indulhatott. Sennának a 3. rajtkocka jutott. Mansellnek igyekeznie kellett, mert Senna összetettbeli elõnye 34 pontos (a McLarenes minden futmamot megnyert addig) volt, a brit ráadásul még csak egyszer ért célba.

A rajtnál nem volt gond, Mansell simán Patrese elé került. Berger kicsivel késõbb kiesett elektronikai hiba folytán, majd a 25. körben Senna csatlakozott hozzá (generátora hibásodott meg). Jean Alesi és Alain Prost is hamar feladta a futamot. Patrese defektet kapott, így a boxból visszajõve csak a 4. helyen találta magát - Piquet és Modena került eléje.

Az utolsó körben aztán az ünneplõ Mansell elkövette a hibát, hogy túl alacsony fordulatszámra kapcsolt, amitõl a motor kiakadt. Piquet megszerezte utolsó gyõzelmét, Modena élete legjobb teljesítményeként 2., Patrese 3. lett. De Cesaris 4.-ként, Gachot 5.-ként futott be. Mansell 6. lett, mert a mögötte beérõk kört kaptak Piquet-tõl.

1998. augusztus 30. - A legnagyobb tömegbaleset

Gyakran van esõ Spa környékén, ahogy az ottani futamok bõvelkednek izgalmakban és nagy esésekben is. De az 1998-as Belga Nagydíj különösen emlékezetesre sikeredett...

Az elsõ rajtnál Jacques Villeneuve ugrott fel a 2. helyre, Mika Hakkinen mögé. A rosszul rajtoló David Coulthard viszont megcsúszott az Eau Rouge felé vezetõ lejtõn, és a falnak csapódott. A ködben senki nem látott semmit, a mögötte érkezõ autók egymásba rohantak. Pörgés-forgások, csapódások következtek, no meg a piros zászló. Mindössze 7 autó maradt épségben a 22-bõl. Többen nem is álltak rajthoz az ismétlésnél, mert nem volt tartalékautójuk.

A következõ indításnál Damon Hill vágott az élre, Michael Schumacher pedig kiforgatta Hakkinent, aki kiesett. A német Hill nyomába eredt és meg is elõzte a 7. körben a sikánban. A csapattárs Eddie Irvine-nak nehezebben ment, kétszer ment falnak, fel is adta a futamot. A 25. körben a magabiztosan vezetõ Schumacher utolérte a lassú Coulthardot. Vadul támadta a lekörözésnél és belehajtott. Vége volt a versenyének. A boxban átrohant a skóthoz verekdni egy kicsit, de a szerelõk megakadályozták.

Innentõl kezdve a Jordan Honda sikersztorija volt a száguldozás. Bár Giancarlo Fisichella még leamortizálta autóját Shinji Nakanoén, Hill megszerezte a csapat elsõ gyõzelmét, ráadásul mögötte Ralf Schumacher jött be a másik sárga lódarázzsal. Jean Alesi 3. volt. A többi pontot szétosztotta egymás között Frentzen (4.), Diniz (5.) és Trulli (6.).

2000. július 2. - Coulthard bemutatott Schumachernek

Franciaországba látogatott a mezõny, a McLarenek pedig fargani akartak M Schumacherrel szemebni hátrányukból.

David Coulthard szerezte meg az elsõ rajthelyet, de a piros lámpák elalvása után pár pillanattal már csak 3. volt: a két Ferrari alaposan megetette, Michael Schumacher az élre vágott, Rubens Barrichello 2.-nak jött fel.

Coulthard persze nem adta föl, a 21. körben megelõzte Barrichellót a visszafordítónál. A boxkiállások után Mika Hakkinen jött fel a 3.helyre, Barrichello elé, a két Ezüstnyíl pedig kezdte megközelíteni az élen haladó M Schumachert.

Ricardo Zonta és Gaston Mazzacane közben megismerkedett a jó francia gumifallal, a két Prost Peugeot megprögette egymást, Alexander Wurz is kicsúszott.

Coulthard utolérte Schumit, aki elsõre nem adta magát, a skót heves ökölrázásba és középsõujj-mutogatásba kezdett. Pár kör múlva mégiscsak sikerrel járt Coulthard, ahogy Hakkinen is elment a késõn fékezõ M Schumacher mellett a hajtûkanyarban. A német Ferrarija eztán elfüstölt. Coulthard nyert Hakkinen és Barrichello elõtt, a 4. Jacques Villeneuve, az 5. Ralf Schumacher, a 6.Jarno Trulli lett.