Mario Andretti

Mario Gabriele Andretti ikertestv�r�vel, Ald�val egy�tt 1940. febru�r 28-�n sz�letett az olaszorsz�gi Monton�ban. A k�t fi�nak van egy n�v�re is, Anna Maria. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n �gy t�nt, hogy v�rosukat Jugoszl�vi�hoz csatolj�k, ez�rt Andretti�k a kommunizmus el�l menek�lve megpr�b�ltak az Egyes�lt �llamokba emigr�lni. El�sz�r csak egy toszkanai menek�ltt�borig jutottak, ahol h�t �vet t�lt�ttek, m�gnem azt�n1955-ben v�g�l fogadta �ket Amerika. A csal�d tagjai megkapt�k az �llampolg�rs�got, �gy Mario mint amerikai aut�versenyz� vonult be k�s�bb a sportt�rt�nelembe.

Mari�t aut�versenyz�ssel kapcsolatos els� �lm�nyei m�gis Olaszorsz�ghoz k�tik - pontosabban egy olasz legend�hoz, Alberto Ascarihoz. Az Andretti-ikreket leny�g�zt�k a Ferrari-pil�ta k�pess�gei �s sikerei: Mario �s Aldo p�ldak�pk�nt tekintett r� �s 1954-ben �l�ben is elmentek megn�zni Monz�ba, a Forma-1-es Olasz Nagyd�jra. 1959-ben, 19 �vesen, a fi�k maguk is elkezdtek versenyezni - imm�r �j otthonukban az amerikai Nazarethben (Pennsylvania). Mario olyannyira tehets�gesnek bizonyult, hogy �lete els� aut�verseny�t Nazarethben egy 1948-as Hudson Hornet Sportsman Stock Car vol�nj�n�l az amat�r Sportsman kateg�ri�ban r�gt�n meg is nyerte! A k�vetkez� h�rom �vben tov�bbi 20 versenyt nyert ugyanebben az oszt�lyban. K�zben testv�re, Aldo egy baleset miatt abbahagyta a versenyz�st.

Mario azonban folytatta. 1962. m�rcius 3-�n a New Jersey �llambeli Teaneck-ben nyert egy 100 k�r�s TQ Midget versenyt. 1963. m�jus elsej�n kisebb fajta szenz�ci�t okozott azzal, hogy ugyanazon a napon h�rom Midget versenyt nyert meg, k�t k�l�nb�z� helysz�nen: egyet Flemingtonban (New Jersey) �s kett�t Hatfieldben (Pennsylvania).

1964-ben csatlakozott az Egyes�lt �llamok aut�klubj�hoz, s elindult az USAC sprintaut� bajnoks�gban, melyben a harmadik helyen v�gzett. A cs�cspontot Salemben (Indiana) aratott gy�zelme jelentette. 1964. �prilis 19-�n Trentonban (New Jersey) r�szt vett els� IndyCar verseny�n, amely egyben els� professzion�lis futam�t jelentette. A 100 m�rf�ldes viadalon a tizenhatodik helyr�l indult �s a tizenegyedik helyen v�gzett.

Ezt tov�bbi IndyCar versenyek k�vett�k, majd 1965-ben learatta els� diadal�t is profik�nt, amikor megnyerte a Hoosier Grad Prix-t (szint�n IndyCar). Ebben az �vben elindult a h�res Indy 500-on is, ahol a harmadik helyen v�gzett �s ezzel az �v �jonca lett. M�g abban a szezonban megnyerte els� IndyCar bajnoki c�m�t is - a nemzeti bajnoks�got (az IndyCar-b�l csak 1979-ben szervez�d�tt mai ut�dj�hoz, a ChampCar-hoz hasonl� nemzetk�zi sorozat). A k�vetkez� �vben, 1966-ban megszerezte a pole poz�ci�t az Indy 500-on, nyert nyolc IndyCar versenyt �s �jra � volt az IndyCar nemzeti bajnoks�g gy�ztese.

1967-ben Andretti r�szt vett �s nyert a Daytona 500 NASCAR versenyen, �jra pole-b�l indult az Indy 500-on, nyert a 12 �r�s Sebringi megb�zhat�s�gi versenyen, m�sodik lett az IndyCar nemzeti bajnoks�gban �s az �v Aut�versenyz�j�v� v�lasztott�k Amerik�ban.

1968-ban egy Ford Mustanggal r�szt vett gyorsul�si versenyeken, nyert nyolc IndyCar versenyt �s m�sodik lett a nemzeti bajnoks�gban. Az Egyes�lt �llamok egyik legnagyobb aut�versenyz� csillagak�nt okt�ber 6-�n val�ra v�lt gyermekkori �lma �s deb�t�lhatott a Forma-1-ben a Lotus-Ford sz�neiben. �s ezt nem is ak�rhogyan tette: r�gt�n pole poz�ci�t szerzett! Sajnos a versenyen nem tudott bizony�tani, ugyanis nem �rt c�lba.

1969-ben tov�bbi h�rom Forma-1-es versenyen vehetett r�szt a Lotus-Forddal - D�l-Afrika, N�metorsz�g �s Watkins Glen - de egyik alkalommal sem �rt c�lba. Az eur�pai �tt�r�sre teh�t m�g v�rni kellett, �m Amerik�ban folytatta addigi remekl�s�t. 1969-ben v�gre meg tudta nyerni az Indy 500-at, az IndyCar nemzeti bajnoks�gban pedig m�r harmadik gy�zelm�t szerezte. �sszesen �t pole pozci�t szerzett �s kilencszer nyert a szezon sor�n.

1970-ben ism�t elindult �t Forma-1-es versenyen - ez�ttal a March-Forddal. D�l-Afrik�ban kiesett, de azt�n a spanyolorsz�gi Jaram�ban megszerezte els� pontjait: harmadik lett csapatt�rsa, Jackie Stewart �s Bruce McLaren (McLaren-Ford) m�g�tt. Nagy-Britanni�ban, N�metorsz�gban �s Ausztri�ban nem szerett pontot. 4 pontj�val a tizen�t�dik helyen v�gzett az �v v�gi �sszes�t�sben. M�g ebben az �vben ism�t megnyerte a Sebringi 12 �r�s versenyt.

1971-ben m�r az egyik Ferrariban l�tjuk viszont a Forma-1-ben, amikor is r�gt�n megnyeri az �v els� verseny�t D�l-Afrik�ban Jackie Stewart (Tyrrell-Ford) el�tt! Spanyolorsz�gban nem fejezte be a versenyt, Monac�ban nem kvalifik�lta mag�t, majd �jra kiesett Hollandi�ban. K�t versenyt kihagyott, majd mikor N�metorsz�gban visszat�rt, a negyedik helyen v�gzett. Azt�n �jabb k�tversenyes kihagy�s k�vetkezett, majd Kanad�ban befejezte a futamot, de nem szerzett pontot. Watkins Glenben nem �llt rajthoz. Noha �sszesen hat versenyen vett r�szt, az 1971-es �v v�gi �sszes�t�sben 12 ponttal �s egy futamgy�zelemmel a nyolcadik helyen v�gzett.

1972-ben m�g mindig csak "mell�k�ll�s�" szerepl�je a Forma-1-es vil�gbajnoks�gnak. Ism�t a Ferrarival ez�ttal �t versenyen indult, n�gy pontot szerzett, s ez a tizenkettedik helyre volt j� a vil�gbajnoks�gban.

Ebben az �vben jelent�sebb szerepl�je volt a hossz�t�v� versenyeknek: egy Ferrari 312P-vel a belga Jacky Ickx-szel p�rban megnyerte a Daytona-i 6 �r�s versenyt, a Sebringi 12 �r�s versenyt, az 1000 km-es BAOC versenyt Brands Hatch-ben �s a Watkins Glen-i 6 �r�s viadalt.

Az 1973-as szezonban nem indult Forma-1-es versenyen, csak USAC futamokon az Egyes�lt �llamokban. 1974-ben megnyerte az USAC nemzeti salakp�ly�s bajnoks�got h�rom futamgy�zelemmel. K�zben r�szt vett az amerikai Forma-5000-es bajnoks�gban is, ahol mind "74-ben, mind "75-ben a m�sodik helyen v�gzett. A Forma-1-be az 1974-es szezon v�g�n t�rt vissza a kis Parnelli-Ford csapat sz�neiben �s az utols� k�t futamon vett r�szt: Kanad�ban c�lba �rt, de nem pontszerz� helyen, Watkins Glenben kiesett.

1975-ben a Forma-1-ben �s a Parnellivel folytatta majdnem az eg�sz szezonban (csak a Belga �s a Holland Nagyd�jat hagyta ki ez�ttal), �m pontot csak k�t futamon szerzett: Sv�dorsz�gban negyedik lett, Franciaorsz�gban �t�dik. 5 pontj�val a vil�gbajnoks�g tizennegyedik hely�n v�gzett.

Andretti 1976 els� k�t futam�t m�g mindig a Parnellivel teljes�tette (Braz�li�ban nem �rt c�lba, D�l-Afrik�ban egy pontot szerzett), majd Long Beach-t�l kezdve visszat�rt a Lotushoz. Az aut� azonban ekkoriban rendk�v�l megb�zhatatlan volt �s sorozatban j�ttek a kies�sek. 22 pontj�val v�g�l a vil�gbajnoks�g hatodik hely�n z�rt.

Forma-1-es f�nykora azonban m�g csak ezut�n k�vetkezett. 1977-ben a Lotus teljes�tm�nye m�g nem volt el�g kiegyens�lyozott, de az�rt �gy is kics�szott n�h�ny sz�p eredm�ny. Hogy m�sr�l ne besz�lj�nk Mario volt a "pole-kir�ly", hiszen h�tszer szerezte meg az els� rajtkock�t ebben az �vben. N�gyszer gy�zni is tudott �s �sszesen 47 ponttal a vil�gbajnoks�g harmadik hely�n v�gzett Lauda �s Jody Scheckter (Wolf-Ford) m�g�tt. Ezzel az eredm�nnyel m�r a Forma-1-ben is az �lversenyz�k k�z� sz�m�tott.

De ez m�g nem volt el�g! A k�vetkez� szezonban a Lotus a szezon m�sodik r�sz�ben domin�lt, �gy Mario legk�zelebbi vet�lyt�rsa a vil�gbajnoks�gban csapatt�rsa, a sv�d Ronnie Peterson volt. Andretti �sszesen kilencszer indult az �lr�l a szezon sor�n �s hat versenyt nyert. R�gt�n az els� futamon, Argent�n�ban gy�zelemmel nyitott (igaz, itt m�g a Lotus 78-al), azt�n negyedik lett Braz�li�ban. D�l-Afrik�ban nem szerzett pontot, Long Beach-en m�sodik lett Carlos Reutemann (Ferrari) m�g�tt, Monac�ban nem szerzett pontot. Belgiumban deb�t�lt az �j aut�, a forradalmi Lotus 79 �s ezzel Mario szinte legy�zhetetlenn� v�lt - m�r amennyiben c�lba �rt: nyert Zolderben �s Spanyolorsz�gban, Sv�dorsz�gban kiesett, Franciaorsz�gban nyert, Nagy-Britanni�ban kiesett, Hockenheimban nyert, Ausztri�ban kiesett, Hollandi�ban nyert.

Monz�ba �gy �rkezett a mez�ny, hogy Andretti 12 pontos el�nyben volt Petersonhoz k�pest. A rajtn�l Huntot h�tulr�l megl�kt�k, � pedig ennek hat�s�ra beleszaladt Peterson aut�j�ba. A sv�d aut�ja l�ngra lobbant, a versenyt piros z�szl�val azonnal leintett�k �s a p�lyab�r�k Hunt, Patrick Depailler (Tyrrell-Ford) �s Clay Regazzoni (Shadow-Ford) seg�ts�g�vel kiszabad�tott�k Petersont aut�j�b�l. A baleset rettenetesnek t�nt, de mindenki megnyugodott, amikor kider�lt, hogy Ronnie csup�n kisebb t�r�seket �s �g�si s�r�l�seket szenvedett a l�b�n.

Andretti is nyugodtan v�gott neki az �j rajtnak. Meg is nyerte a versenyt, de ut�bb visszamin�s�tett�k a hatodik helyre, mert meg�llap�tott�k, hogy kiugrott a rajtn�l. Sajnos a verseny ut�ni napon rossz h�r sokkolta a Forma-1 vil�g�t: Peterson a k�rh�zban meghalt. Ez megd�bbent� volt, hiszen nem t�ntek s�lyosnak a sv�d s�r�l�sei. Mint kider�lt v�rr�g�k okozta tromb�zis k�vetkezt�ben �sszeomlott a kering�si rendszere...

Mari�t term�szetesen �pp�gy les�jtotta a h�r, mint mindenki m�st - abban a pillanatban nem sz�m�tott, hogy Peterson hal�l�val matematikailag behozhatatlann� v�lt az el�nye �s imm�r Forma-1-es vil�gbajnok volt.

M�g k�t futam volt h�tra az �vb�l, �m Andretti sem Watkins Glenben, sem Montrealban nem szerzett pontot. 64 ponttal nyerte meg a vil�gbajnoki c�met �s � volt a Forma-1 t�rt�net�nek m�sodik (�s egyel�re utols�) amerikai vil�gbajnoka Phil Hill 1961-es sikere ut�n. Keser� p�rhuzam, hogy Hillt is csapatt�rsa - a n�met Wolfgang von Trips - hal�la avatta vil�gbajnokk�...

1979-ben a Lotus visszas�llyedt a k�z�pszer�s�gbe �s rengeteg gondot okozott a megb�zhatatlans�ga is. Andretti az eg�sz szezonban mind�ssze hatszor �rt c�lba �s 14 pontj�val tizedik lett holtversenyben k�t franci�val, Jean-Pierre Jarier-rel �s Didier Pironival (mindkett� Tyrrell-Ford). Csapatt�rsa, az argentin Carlos Reutemann 25 ponttal (amib�l 20 sz�m�tott) az �t�dik helyen v�gzett.

Ugyanebben az �vben Andrettinek nagyobb sikere volt a Bajnokok Nemzetk�zi Versenye (IROC) nev� sorozatban, amit megnyert.

1980-ban utols� szezonj�t t�lt�tte a Lotusn�l, de mind�ssze egyetlen pontot szerzett - a szezon utols� verseny�n, Watkins Glenben. Ezzel huszadik lett a vil�gbajnoks�gban. 1981-ben az Alfa Rome�hoz szerz�d�tt, de ez az �ve is a sikertelenebbek k�z� tartozott. Mind�ssze az els� versenyen, Long Beach-en szerzett pontot - igaz, akkor h�rmat is. Tizenhetedik helyen v�gzett �sszetettben. Az ekkor m�r 41 esztend�s Mari�nak ez volt utols� teljes Forma-1-es �ve, de 1982-ben m�g h�rom futam erej�ig visszat�rt: Long Beach-en egy Williams-Forddal kiesett, azt�n Monz�ban egy Ferrarival (a s�r�lt Pironi helyettesek�nt) megszerezte a pole-t �s a versenyen harmadik lett, majd az �v utols� futam�n Las Vegas-ban kiesett.

Ezzel lez�rult Andretti Forma-1-es p�lyafut�sa - 128 verseny, 12 futamgy�zelem, 180 pont - de m�g messze nem z�rult le aut�versenyz�i karrierje. A "80-as �vek elej�n visszat�rt az Egyes�lt �llamokba, hogy az IndyCar-ban versenyezzen.

Ekkor m�r fia, az 1962. okt�ber 5-�n sz�letett Michael is jav�ban versenyzett �s Mario vele, valamint a francia Philippe Alliot-val benevezett az 1983-as Le Mans-i 24 �r�s versenyre, ahol a harmadik helyet szerezt�k meg - egy nem-gy�ri aut�val �gy, hogy el�tt�k csak gy�ri g�pek v�geztek. Ugyanebben az �vben csatlakozott �jonnan alap�tott Newman/Haas Racing Team-hez az IndyCar-ban. (Michaelen k�v�l Mari�nak m�g k�t gyermeke van: Jeffrey 1964. �prilis 14-�n sz�letett, Barbara Dee 1969. j�lius 13-�n.)

Az IndyCar bajnoks�g 1979-ben szervez�d�tt meg �gy ahogyan azt (illetve ut�dj�t, a ChampCar-t) ma ismerj�k, �gy a hivatalos IndyCar-statisztik�kban Mario Andretti "csak" egyszeres bajnokk�nt szerepel, pedig 1984-ben - 44 �ves kor�ban(!) - a Newman/Haas-Lola-Ford vol�nj�n�l megnyert c�me val�j�ban m�r a negyedik volt! Ebben az �vben szerzett nyolc pole poz�ci�t, nyert hat versenyt �s 1969 �s 1978 ut�n ism�t megv�lasztott�k az �v Versenyz�j�v� Amerik�ban.

K�zben fia, Michael is az IndyCar-ban versenyzett, �gy ker�lhetett sor arra - el�sz�r a sorozat t�rt�net�ben - hogy 1986-ban a Phoenix-i versenyen apa �s fia foglalj�k el az els� sort az id�m�r� edz�s ut�n! Ezt azt�n m�g kilenc alkalommal megism�telt�k a "80-as �vek v�g�ig. Szint�n 1986-ban, Portlandban t�rt�nt meg, hogy Ap�k Napj�n Mario 0,07 m�sodperccel verte meg Michaelt a versenyen �s ezzel nyert. Ez volt a modern IndyCar versenyek valaha m�rt legszorosabb befut�ja! Ugyancsak ebben az �vben Michael pole-t szerzett a Pocono 500 versenyen, amit m�snap apja nyert meg. Ezen a h�tv�g�n Mario m�sik fia, Jeff az Indy Lights-ban jeleskedett �s nyerte meg az aktu�lis versenyt a pole poz�ci�b�l. Andretti�k imm�r tagadhatatlanul minden id�k egyik legsikeresebb aut�versenyz� dinaszti�j�v� v�ltak!

1987-ben az �j Chevrolet-motorral pole-t szerzett az Indy 500-on �s 170 k�r�n kereszt�l vezetett a 177 k�r�s viadalon, m�gnem azt�n motorhiba fosztotta meg a f�nyes gy�zelemt�l. Az IndyCar sorozatban nyolc pole-t szerzett ebben az �vben. K�t �vvel k�s�bb, 1989-ben a saj�t fia, Michael lett a csapatt�rsa. 1990-ben m�r n�gy(!) Andretti versenyzett az IndyCar-ban: Mario �s Michael mell� meg�rkezett Jeff, valamint Mario unoka�ccse John is.

1991-ben mind a n�gy Andretti elindult az Indy 500-on is. Az esem�nyen Jeffet v�lasztott�k az �v �jonc�v�. � m�r a harmadik csal�dtag volt - Mario (1965) �s Michael (1984) ut�n - aki ezt a c�met megkapta a h�res versenyen! Ebben az �vben Michael megnyerte az IndyCar sorozatot a Newman/Haas-Lola-Chevrolet-vel �s az �v Versenyz�je c�met is megkapta.

1992-ben az "�v Versenyz�je" c�m kor�bbi nyertesei �s 12 �js�g�r� szavazatai alapj�n Mario Andrettit megv�lasztott�k az "Negyedsz�zad Versenyz�j�v�". 1993-ban imm�r 35. profi versenyz�ssel elt�lt�tt �v�t kezdte �s az els� versenyz� lett az IndyCar t�rt�net�ben, aki n�gy �vtizeden kereszt�l tudott versenyeket nyerni! A Michigan 500-on - mik�zben hatvanhetedik pole poz�ci�j�t szerezte az IndyCar-ban - z�rt p�ly�s sebess�gi rekordot �ll�tott fel 375 km/h-s sebess�ggel.

Ebben az �vben - m�sodik Andrettik�nt - fia, Michael is bejutott a Forma-1-be. A McLaren csapatn�l versenyzett Ayrton Senna oldal�n, de t�volr�l sem bizonyult olyan tehets�gesnek (legal�bbis a Forma-1-ben nem), mint apja, Mario. Ron Dennis m�g az �v v�ge el�tt megel�gelte, hogy sok aut�j�t �sszet�rte �s az utols� k�t verseny el�tt elbocs�totta. Michael ezt k�vet�en visszat�rt az IndyCar-ba.

Mario 1994-ben utols� IndyCar szezonj�t futotta �s az amerikai sorozat k�z�ns�ge minden versenyen sz�vhezsz�l�an b�cs�ztatta. V�g�l 407 verseny, 67 pole poz�ci�, 52 futamgy�zelem �s 4 bajnoki c�m ut�n okt�ber 9-�n - 54 �vesen - k�sz�nt el att�l a sorozatt�l, amelyben a legsikeresebb volt.

A buk�sisakot azonban m�g mindig nem akasztotta a sz�gre! A Forma-1-es �s az IndyCar bajnoki c�m mellett egyetlen f� tr�fea hi�nyzott a gy�jtem�ny�b�l: a Le Mans-i 24 �r�s verseny gy�zelmi tr�fe�ja. Addig �sszesen h�t alkalommal indult a megb�zhat�s�gi versenyen, de nyerni sohasem siker�lt neki, �gy 1995-ben nyolcadj�ra is elindult. A m�sodik hely, amit akkor szerzett nem volt rossz, de Mario ezzel m�g mindig nem el�gedett meg: 2000-ben - 60 �vesen - ism�t rajthoz �llt a h�res versenyen, de c�lj�t megint nem siker�lt el�rnie. Az � eset�ben nem lehet biztosra venni azt sem, hogy ez volt az utols� pr�b�lkoz�sa...

Ma Mario �zletember �s boldog feje egy rendk�v�l sikeres aut�versenyz� csal�dnak. Fia, Michael a Forma-1-ben ugyan nem tudott befutni, �m az�ta az IndyCar (illetve annak jogut�dja: CART, ChampCar) t�rt�net�nek legsikeresebb versenyz�je a futamgy�zelmek sz�m�t tekintve. A gyermekeken k�v�l tal�n lassan hallhatunk majd az unok�kr�l is - Mario ugyanis �tsz�r�s nagyapa (Marco, Marissa, Lucca, Miranda, Isabella). Ami az �zleti �rdekelts�geket illeti: Mari�nak vannak benzink�tjai, aut�keresked�sei (Toyota �s Mitsubishi), aut�mos�i, s�t m�g bor�szata is.

Hobbija a rep�l�s, a h�mobiloz�s, a tenisz, a v�zis� �s a motorker�kp�roz�s. Kedvenc t�v�m�sora az �jszakai H�rek �s a Legyen �n is Milliomos. Zen�ben az oper�t kedveli. Kedvenc versenyp�ly�i Monte-Carlo, Kyalami �s Road America. Az IndyCar-ban el�rt eredm�nyei ellen�re 1978-as Forma-1-es vil�gbajnoki c�m�t tartja p�lyafut�sa legnagyobb siker�nek. Alberto Ascari mellett az angol Stirling Mosst csod�lja az aut�versenyz�k k�z�l. A versenyz�s vil�g�n k�v�l az olyan emberek ir�nt �rez tiszteletet, mint p�ld�ul az Egyes�lt �llamok eln�ke, George W. Bush, a v�delmi miniszter, Colin Powell, vagy az orosz eln�k, Vlagyimir Putyin. A m�v�szek k�z�l a szobr�sz, Elie Hazak �s az opera �nekes, Luciano Pavarotti tartozik a kedvencei k�z�. Nagyon szeret olvasni �s azt mondja, hogy vad�szpil�ta lett volna, ha nem siker�l aut�versenyz�v� v�lnia.

M�g Mario Andretti az eur�pai aut�sport rajong� sz�m�ra tal�n "csak" egy az egyszeres Forma-1-es vil�gbajnokok sor�ban, addig az Egyes�lt �llamokban - els�sorban az ottani sorozatokban el�rt sikerei miatt - minden id�k legjobb aut�versenyz�i k�zt tartj�k sz�mon! Val�ban: mik�zben mi, eur�paiak Fangi�kban, Clarkokban, Stewartokban, Laud�kban, Prostokban, Senn�kban �s Schumacherekben gondolkodunk, addig Amerik�ban t�bb f�rumon (pl. RACER magazin 2000, Associated Press 1999) Mario Andrettit v�lasztott�k az �vsz�zad Aut�versenyz�j�v�!