K�zdelmes �t a Forma-1-ig Nigel Ernest Mansell 1953. augusztus 8-�n sz�letett az angliai Birminghamben. Rajta k�v�l m�g h�rom gyermeke volt sz�leinek: egy fi�, Michael �s k�t l�ny, Gail �s Sandra. Nigel �desapja, Eric rep�l�m�rn�k volt, �m szabadidej�ben gokartversenyz�ssel foglalkozott �s nagy Forma-1 rajong� volt, �gy gyermekei is hamar "megfert�z�dtek" a benzing�zzel. K�z�l�k is legink�bb Nigel, akit az 1962-es Brit Nagyd�jon annyira leny�g�z�tt a futamgy�ztes Jim Clark teljes�tm�nye, hogy azon nyomban elhat�rozta, hogy � is aut�versenyz� lesz �s - ak�rcsak Clark - egy napon � is a Lotus korm�nykerek�t fogja tekerni a Forma-1-ben... Mansell�k m�r Upton-on-Severnben �ltek, amikor Nigel els� vezet�si �lm�nyeit szerezte a "60-as �vek elej�n egy bar�tja ki�regedett Austin 7-es�vel, amit a f�ldeken ny�st�ltek a kiskamaszok. 1965-ben, amikor Nigel 12 �ves volt r�vette �desapj�t, hogy v�sroljon meg neki egy �reg gokartot, amelyet egy f�ny�r� motorja hajtott. Eleinte csak a h�z k�r�l hajtotta a kis g�pet, �m 1968-ban ap�nak �s fi�nak az az �tlete t�madt, hogy benevezik Nigelt egy versenyre Shenningtonban, Midlandsben. Mansell �sszeeszk�b�lt gokartja nem volt arra alkalmas, hogy felvegye a versenyt a gy�ri j�rg�nyokkal, �gy ez az els� �lm�ny nem volt t�l kellemes sz�m�ra, hiszen nagy zak�val z�rult. K�s�bb azt�n egyre jobbak lettek az eredm�nyek, ahogy �j motor ker�lt a g�pbe, majd �j gokartot kapott. Els� gy�zelm�re 1969-ben ker�lt sor Turnhillben, Shropshire-ben �s ez egyben a nagy �tt�r�st is jelentette, mert innent�l fogva sorozatban j�ttek a sikerek: 1969 �s 1976 k�z�tt h�tszer lett Midlands bajnoka, 1970-ben �s 1971-ben Wales-i bajnok volt, 1972-ben �szaki-bajnok, majd 1973-ban r�vid p�ly�s brit bajnok. Nigel 16 �ves kor�ban azzal �llt �desapja el�, hogy hivat�sos aut�versenyz� szeretne lenni. Eric term�szetesen szeretett volna "tisztess�ges szakm�t" adni fia kez�be, �gy fia rosszall�sa ellen�re megk�vetelte t�le, hogy els� legyen a tanul�s. Nigel kij�rta h�t Solihull-i m�szaki egyetemet �s m�rn�k lett bel�le - ez pedig k�s�bb el�nyt jelentett sz�m�ra ahhoz, hogy meg�rtse a versenyaut�k "lelkivil�g�t" is �s ut�lag nagyon h�l�s volt apj�nak, hogy er�ltette a tanul�st. R�ad�sul egyetemi �vei alatt ismerkedett meg k�s�bbi feles�g�vel, Rosanne-nal is. Azonban ezalatt az id� alatt egyre t�volabb ker�lt r�gi v�gy�t�l, hogy aut�versenyz� legyen. A diploma megszerz�se ut�n a Lucas Aerospace-n�l helyezkedett el laborat�riumi technikusk�nt �s t�bbek k�z�tt �zemagyagot tesztelt. K�s�bb termel�si menedzser lett, majd �zletk�t� a l�gcsavaros rep�l�g�pek elad�si oszt�ly�n. De legbel�l sosem szak�tott �lm�val! 1976-ban �gy d�nt�tt, hogy ideje aut�ra v�ltani a gokartot. Igen �m, de az aut�versenyz�s rengeteg p�nzbe ker�l �s �desapja kerek perec kijelentette, hogy nem k�pes fi�t ezen hobbij�ban anyagilag t�mogatni. Nigelnek az volt a szerencs�je, hogy feles�ge nagyon meg�rt� �s �nfel�ldoz� volt! Rosanne k�zgazd�szk�nt helyezkedett el az egyetem ut�n �s mivel b�zott Nigel tehets�g�ben hajland� volt elt�rni, hogy gyakorlatilag �sszes kereset�ket arra tett�k f�lre, hogy abb�l Nigel azt�n tudjon v�s�rolni egy kiv�nhedt Forma-Ford aut�t, amivel rajthoz �llhatott Mallory Parkban egy versenyen. Mansell negyedik lett ezen a futamon, ami remek teljes�tm�ny volt azzal az "�cskavassal". �s enn�l csak m�g nagyszer�bb dolgok k�vetkeztek: 1976-ban Mansell �sszesen h�t Forma-Ford 1600-as versenyen indult �s ebb�l �t�t megnyert. 1977-ben is maradt a Forma-Ford 1600-ban, de m�r a teljes szezonra. Egy Javelin aut�ban kezdte a szezont, amelyet k�s�bb Crossle-re v�ltott. Ak�rhogyan is, rendk�v�l sikeres volt: �sszesen 27 versenyen 20 gy�zelem - m�g �gy is, hogy egy s�lyos baleset is be�rny�kolta az �v�t, amelyet j�niusban szenvedett Brands Hatch-ben �s amely ut�n az orvosok azt j�solt�k neki, hogy soha t�bb� nem fog tudni aut�kkal versenyezni. A nyaks�r�l�s �s a figyelmeztet�sek ellen�re �t h�t m�lva �jra versenyzett - m�g ha a szezon h�tral�v� r�sz�ben nyakmerev�t�t kellett is viselnie - �s megnyerte a bajnoks�got... A k�vetkez� logikus l�p�s a Forma-3 lett volna. Mansell az �v sor�n egy alkalommal m�r tesztelt is egy Forma-3-as Lol�t Snettertonban, �m ahhoz, hogy val�ban leh�zhasson egy szezont a bajnoks�gban p�nzre volt sz�ks�ge. �s ism�t Rosanne t�relm�re... Eladt�k a lak�sukat �s b�reltek egy m�sikat helyette. Az �gy felszabadult p�nzb�l azt�n Nigel bev�s�rolta mag�t a brit Forma-3 1978-as szezonj�nak �t verseny�re. Szenz�ci�s volt a felhozatal abban az �vben ifj� tehets�gekb�l a brit Forma-3-ban: Nelson Piquet, Alain Prost, Stefan Johansson - �s �t verseny erej�ig teh�t Nigel Mansell is. Silverstone-ban r�gt�n pole poz�ci�t szerzett, a versenyen pedig - ami es�verseny volt - m�sodik lett. Indult m�g Thruxtonban (hetedik hely), Brands Hatch-ben (hetedik), Oulton Parkban (hetedik) �s Donington Parkban (negyedik). Ekkor azonban elfogyott a p�nze, �gy ezzel be is fejez�d�tt az 1978-as szezon sz�m�ra. 1979-ben azt�n r�mosolygott a szerencse, amikor Dave Price Forma-3-as csapata tesztel�sre h�vta Twickenhambe. Nigel j� benyom�st tett a kis csapat vezet�ire, �gy leszerz�dtett�k Brett Riley csapatt�rs�ul. �rdekes m�don Riley valamivel gyorsabb volt Manselln�l, �m Nigel hihetetlen akaratereje seg�ts�g�vel ezt az akad�lyt is lek�zd�tte. A Dolomit-motorral felszerelt Forma-3-as aut� a gyeng�bbek k�z� tartozott, Mansell m�gis tudott vele nyerni egy versenyt Silverstone-ban. Az igazs�ghoz persze hozz�tartozik, hogy ehhez az is kellet, hogy egy sik�n lev�g�s��rt kiz�rt�k el�le Andrea de Cesarist. Ezzel egy�tt is �ri�si barv�r volt versenyt nyerni azzal az aut�val �s Nigel term�szetesen hat�rtalanul boldog volt els� Forma-3-as gy�zelme ut�n. Ezen k�v�l m�g k�tszer (Thruxtonban �s Doningtonban) a m�sodik helyen v�gzett abb�l a 19 futamb�l amelyen elindult, �m a sorsford�t�t m�gsem ezek jelentett�k, hanem egy hatodik hely a Forma-1-es Brit Nagyd�j bet�tfutamak�nt megrendezett Forma-3-as versenyen Silverstone-ban. Itt figyelt fel r� ugyanis a legend�s Lotus csapat m�g legend�sabb f�n�ke, Colin Chapman. M�ly benyom�st tett r� Nigel vezet�stechnik�ja �s az hogy egy meglehet�sen gyenge aut�val is remek�l k�zd�tt. �s persze az sem volt h�tr�ny, hogy angol. N�h�ny h�ttel k�s�bb Nigel v�ratlanul megh�v�st kapott Chapmant�l egy Paul Ricard-i tesztel�sre. Mansell "begy�gyszerezve" ment el, mert n�h�ny nappal kor�bban volt egy �tk�z�se De Cesarisszal az Oulton Park-i Forma-3-as versenyen, minek k�vetkezt�ben z�z�d�sokkal k�rh�zba is kellett sz�ll�tani. A Forma-1-es teszten Nigelen k�v�l m�s fiatal tehets�geket is megn�ztek - Elio de Angelist, Eddie Cheevert, Jan Lammerst �s Stephen South-t -, s v�g�l De Angelist versenyz�sre, Mansellt tesztpil�t�nak v�lasztott�k ki 1980-ra. Az 1980-as szezonban a tesztel�s mellett r�szt vett kilenc Forma-3-as futamon �s n�gy Forma-2-esen is (a Forma-3000 el�dje), de gy�zelmet nem siker�lt szereznie. Az �v cs�cspontja azonban az a h�rom Forma-1-es verseny volt sz�m�ra, amelyen a Lotus-Cosworth az � sz�m�ra is versenybe �ll�tott egy aut�t (akkoriban ez m�g megengedett volt) a k�t t�rzspil�ta, az 1978-as vil�gbajnok, Mario Andretti �s Elio de Angelis mellett.  Kezd� l�p�sek a "Sz�guld� Cirkuszban" - 1980 �s 1981 Nigel 1980. augusztus 17-�n deb�t�lt a Forma-1-ben az Osztr�k Nagyd�jon, az �sterreichringen. Nem volt a legszerencs�sebb deb�t�l�s ez: amikor Mansell aut�j�t a rajtr�cson megtankolt�k, az �zemanyag egy r�sze mell� ment - egyenesen a pil�ta�l�sbe -, s�t meg is gyulladt. A szerel�k ezt hamar eloltott�k, �m Nigel els� �s m�sodfok� �g�si s�r�l�seket szenvedett. Ennek ellen�re v�llalta a versenyt, s ki is tartott addig, am�g a 41. k�rben motorja fel nem mondta a szolg�latot. Pedig nagy f�jdalmai lehettek... Nigel k�t h�t m�lva a Holland Nagyd�jon �llhatott rajthoz, Zandvoortban, ahol a nyolcadik sorba kvalifik�lta mag�t, �m a verseny 16. k�r�ben f�kprobl�m�kkal kics�szott. A k�vetkez� futamon, az imolai Olasz Nagyd�jon balesetet szenvedett az edz�sen, �gy nem tudta mag�t kvalifik�lni a versenyre. 1981-ben m�r tizenh�rmon indulhatott el a tizen�t versenyb�l. Az els� futamon, a d�l-afrikai Kyalamiban el�sz�r �rt c�lba - a tizedik helyen. Az Egyes�lt �llamokban, Long Beach-en egy �tk�z�s k�vetkezt�ben kiesett, majd Braz�li�ban, Rio de Janeir�ban tizenegyedik lett. Buenos Airesben �jabb feladott verseny k�vetkezett (motorhiba), majd egy nagy siker a belgiumi Zolderben: az eredetileg 70 k�r�sre ki�rt es�versenyt az 54. k�rben piros z�szl�val leintett�k az id�j�r�si k�r�lm�nyek miatt �s ekkor Mansell a harmadik helyen �llt Carlos Reutemann (Williams) �s Jacques Laffite (Ligier) m�g�tt. Els� pontjait a Forma-1-ben teh�t r�gt�n egy dobog�s helyez�ssel szerezte! A monac�i id�m�r� edz�sen folytatta a remekl�st: a harmadik helyen kvalifik�lta mag�t - ez egyben legjobb id�m�r�se is volt a szezonban. A futamon azonban a felf�ggeszt�s meghib�sod�sa miatt kiesett. Ezut�n egy �jabb pontszerz� hely k�vetkezett a spanyolorsz�gi Jaram�ban, majd egy hetedik hely a Francia Nagyd�jon, Dijonban. Az �v legnagyobb csal�d�s�t minden bizonnyal a Brit Nagyd�j jelentette sz�m�ra, hiszen hazai p�ly�n nem tudta mag�t kvalifik�lni a versenyre. Ez azonban nem az � hib�ja volt: a Lotus egy technikai �j�t�ssal �llt el� a futam el�tt, az �gynevezett "iker-kocsiszekr�nnyel", amit azonban a FISA (Federation Internationale du Sport Automobile - a FIA el�dje) szab�lytalannak �t�lt, �gy r�viddel az id�m�r� edz�s el�tt kellett visszaalak�tani a kocsit �s m�r nem siker�lt j�l felk�sz�teni azt. A k�vetkez� �t versenyen - Hockenheimban, az �sterreichringen, Zandvoortban, Monz�ban �s Montrealban - Nigel sorozatban kiesett, majd az utols� versenyen, Las Vegasban negyedik helyet szerzett. Els� teljes szezonj�t Mansell teh�t a tizennegyedik helyen fejezte be 8 ponttal, m�g csapatt�rsa, Elio de Angelis nyolcadik lett tizenn�gy ponttal. Mansell volt azonban az, aki zolderi harmadik hely�vel a csapat legjobb eredm�ny�t sz�ll�totta az 1981-es szezonban. Lotus, De Angelis, Warr, Chapman - 1982 �s 1983 1982-re Chapman �j csapatmenedzsert szerz�dtetett a Lotushoz Peter Warr szem�ly�ben. Mansellnek nem siker�lt j� kapcsolatot kialak�tania Warr-ral �s az csak tov�bb rontott a dolgon, hogy Warr tehets�gesebbnek tartotta De Angelist. Chapman azonban ragaszkodott hozz�, hogy Mansell is kapja meg azt a b�n�sm�dott, mint amit De Angelis �s ez �gy is t�rt�nt. De Angelis ennek ellen�re sikeresebb volt n�la - t�bbek k�z�tt futamgy�zelmet szerzett Ausztri�ban - �s ez gyanakv�v� tette Mansellt. Nehezen fogadta el, hogy olasz csapatt�rsa val�ban gyorsabb, mint �. Nigelnek rossz �ve volt: mind�ssze k�tszer szerzett pontot: Braz�li�ban a harmadik helyen v�gzett, Monac�ban pedig a negyediken. Ezeken k�v�l n�gy alkalommal �rt m�g c�lba: Long Beach-en hetedik lett, Hockenheimban kilencedik, Dijonban nyolcadik �s Monz�ban hetedik. A Holland Nagyd�jon egy s�r�l�s miatt nem indult, az �sszes t�bbi versenyen kiesett. Ez �sszesen h�t pontot jelentett Mansell sz�m�ra - �s tizennegyedik helyet a vil�gbajnoks�gban. Ek�zben De Angelis nyert egy versenyt Ausztri�ban, j�val kiegyens�lyozottabb teljes�tm�nyt ny�jtott Nigeln�l �s �sszetettben a kilencedik helyen v�gzett 23 ponttal. A Lotus sz�m�ra nagy neh�zs�get jelentett, hogy hagyom�nyos Cosworth motorokkal kellett az �j turb�k ellen k�zdeni�k. R�ad�sul 1982. december 16-�n s�lyos trag�dia �rte a csapatot, amikor sz�vroham k�vetkezt�ben v�ratlanul meghalt a csapat alap�t�ja, Colin Champan. Az ist�ll� vezet�s�t Warr vette �t, aki t�rgyal�sokat kezdett a Renault-val turb�motorok sz�ll�t�s�r�l. A szezon els� nyolc verseny�n azonban m�g k�nytelenek voltak a Cosworth-n�l maradni. Ez az eredm�nyeken is megl�tszott: tizenkettedik hely Ri�ban �s Long Beach-en, majd diszkvalifik�l�s Paul Ricard-on, azt�n kies�s Imol�ban, Monte-Carl�ban �s Spa-Francorchamps-ban, s v�gre egy pontot �r� hatodik hely Detroitban, majd egy �jabb kies�s Montrealban - ez volt Mansell eredm�nylist�ja. De Angelis m�g rosszabbul j�rt: egyetlen pontot sem szerzett ez id� alatt. Azt�n Silverstone-t�l j�tt v�gre a turb� Renault motor, valamint egy �j aut�, amit a Warr �ltal szerz�dtetett �j f�m�rn�k, a francia G�rard Ducarouge �p�tett. Nigel azonban az id�m�r� edz�sen k�nytelen volt a r�gi Cosworth-ot haszn�lni, mert a Renault-val gondok voltak. Csak a 18. rajtkock�ba kvalifik�lta mag�t. A versenyre azonban �sszekapt�k az aut�j�t �s par�d�s versenyt futva - t�bbek k�z�tt l�tv�nyos man�verrel megel�zve Ren� Arnoux Ferrarij�t - a negyedik helyen v�gzett. De Angelis motorhib�val kiesett. Hockenheimban egy kies�s j�tt, az �sterreichringen egy �t�dik hely, Zandvoortban �jabb kies�s, Monz�ban nyolcadik hely �s azt�n az �v cs�cspontja Nigel sz�m�ra Brands Hatch-ben! A Lotus-Renault-k kit�n�ek voltak azon a p�ly�n: De Angelis a pole poz�ci�ba, Mansell a harmadik helyre kvalifik�lta mag�t! Mi t�bb, m�snap a versenyen is meg�rizte a harmadik helyet (De Angelis kiesett) �s a leggyorsabb k�rt is megfutotta. Ez a h�tv�ge mentette meg Nigel �ll�s�t a Lotusn�l, ugyanis Warr kor�bban m�r er�s k�s�rt�st �rzett arra, hogy 1984-re a hely�re egy brazil tehets�get - bizonyos Ayrton Senn�t - szerz�dtessen le. A szezon utols� futam�t Kyalamiban helyezetlenk�nt z�rta, de ekkor m�r biztos volt helye a csapatban a k�vetkez� szezonra is, s azt is elmondhatta mag�r�l, hogy ez�ttal De Angelis el�tt v�gzett a vil�gbajnoks�gban: 12. hely 10 ponttal (De Angelis 17. hely 2 ponttal). Oly k�zel - �s m�gis t�vol - az els� futamgy�zelem - 1984 1984 a Lotus els� teljes �ve volt a Reanult-val �s �rthet�en t�bbet v�rtak a szezont�l, mint amin 1983-ban el�rtek. Az els� versenyen, Ri�ban Mansell - a harmadik sor�bol indulva - a harmadik helyen aut�zva hib�t k�vetett el �s kiesett. D�l-Afrik�ban m�r a m�sodik sorba kvalifik�lta mag�t, s az �t�dik helyen aut�zott, amikor a turb�-vezet�k meghib�sod�sa miatt visszaesett a 22. helyre, majd kiesett. Zolderben az �d�dik helyr�l indult, majd kuplung probl�m�k miatt ki�llt a 16. k�rben. Imol�ban a kilencedik helyr�l indulhatott, miut�n k�t �tk�z�se is volt az id�m�r� edz�sek sor�n. A versenyen f�khiba miatt a m�sodik k�rben ki�llt. A Francia Nagyd�jon, Dijonban Mansell az �v egyik legjobb eredm�ny�t produk�lta - a harmadik sorb�l indulva, a versenyen nagyszer� csat�t v�vva a honfit�rssal �s bar�ttal, Derek Warwick-kal, v�g�l a harmdik lett - �m ez nem volt �r�mteli nap Nigel sz�m�ra. Otthon �desanyja temet�s�re kellett mennie... Mansell remek�l edzett Monac�ban - m�sodik rajthely Alain Prost (McLaren-Porsche) m�g�tt. A futamon zuhogott az es� �s Prost a 11. k�rben bel�tk�z�tt egy Brabhambe �s visszaesett (de nem esett ki). Mansell �let�ben el�sz�r vezetett Forma-1-es nagyd�jon! M�r nem sok volt h�tra a versenyb�l, amikor - tal�n a k�r�nk�nt 2 m�sodperccel gyorsabb Prost nyom�s�ra, aki ott aut�zott m�g�tte - hib�t k�vetett el �s nekiment a korl�tnak. Diadal helyett �jabb frusztr�l� h�tv�ge... Kanad�ban legal�bb pontot szerzett - hatodik hely. Ezt k�vet�en Detroitban �jabb �tk�z�s ut�n - Prosttal �s Nelson Piquet-vel (Brabham-BMW) - kies�s k�vetkezett. Hi�ba ind�tott�k �jra a versenyt, a 25. k�rben, Piquet m�g�tt a m�sodik helyen aut�zva elvesztette uralm�t az aut�ja f�l�tt, �gy a m�sodik lehet�s�ggel sem tudott �lni. A k�vetkez� versenyre maradtak az Egyes�lt �llamokban, de �tk�lt�ztek Dallasba. Mansell fantasztikus volt az id�m�r� edz�sen �s megszerezte p�lyafut�sa els� pole poz�ci�j�t! Csapatt�rsa, De Angelis indulhatott mell�le. A futamon t�madta Derek Warwick (Renault) �s De Angelis is, de nem b�rtak vele. S�t, Warwick a nagy igyekezetben maga hib�zott �s ken�d�tt fel a falra. Azt�n Keke Rosberg (Williams-Honda) t�madta. Mansell a nyom�s hat�s�ra �rint�t vett a falr�l �s t�nkrement a v�lt�ja. N�h�ny m�terrel a c�l el�tt �llt le az aut� �s ekkor ker�lt sor arra a h�res jelenetre, amikor a m�r am�gy is kimer�lt Nigel minden erej�t megfesz�tve betolta aut�j�t a c�lba, majd �sszeesett. Ez v�g�l is egy hatodik helyet �s egy pontot eredm�nyezett neki - a futamgy�zelem helyett, amihez pedig oly k�zel volt. R�ad�sul m�g be kellett zsebelnie csapatf�n�ke m�ltatlankod�s�t is: Warr egy�rtelm�en �t hib�ztatta �s egyre fogyott a t�relme... Nagy-Britanni�ban, hazai p�ly�n Nigel kiesett, majd a N�met Nagyd�jon szerzett egy negyedik helyet, azt�n Ausztri�ban �jra kiesett. Warrnak pedig v�gleg elfogyott a t�relme: a Holland Nagyd�jon, Zandvoortban bejelentette, hogy a Lotus 1985-re Ayrton Senn�t szerz�dtette le Mansell hely�re. Nigel egy pillanatra tal�n elveszettnek �rezte mag�t, azonban megfordult a szerencs�je: augusztus v�g�n szerz�d�st aj�nlott neki a Williams csapat - az a Williams csapat, amely 1980-ban �s 1982-ben vil�gbajnok volt. Annak hivatalos bejelent�s�re, hogy Mansell a Williamshez szerz�dik szeptember 10-�n ker�lt sor. Az akkori felfog�s szerint Mansell szerz�dtet�se nagy kock�zatv�llal�s volt Frank Williamst�l, hiszen Nigel h�re nem volt t�l j�: t�ls�gosan sok aut�t t�rt �ssze a Lotusn�l. Semmi esetre sem volt �ltal�nos v�lem�ny, hogy a j�v� egyik nagy szt�rj�r�l lehet sz�. Frank Williams azonban �gy nyilatkozott, hogy hisz honfit�rsa kitart�s�ban �s k�pess�geiben - k�l�nben nem szerz�dtette volna le. Valamit megl�tott benne, amit m�sok nem... De m�g nem �rt v�get 1984. Zandvoortban - rossz h�r ide vagy oda - Nigel a harmadik helyen v�gzett. Olaszorsz�gban �nhib�j�b�l (13. k�r - kisodr�d�s), a N�rburgringen motorhib�val (51. k�r) �llt ki. Portug�li�ban Nigel "d�nt�tt" a vil�gbajnoki c�m sors�r�l Prost �s Niki Lauda (szint�n McLaren-Porsche) k�z�tt - de nem �nsz�nt�b�l: Prost az els� sorb�l indult, Lauda a hatodikb�l. Ha Prost nyer, akkor Laud�nak m�sodiknak kell lennie, ahhoz, hogy � legyen a vil�gbajnok. �s Prost �tvette a vezet�st a kilencedik k�rben. Lauda viszont j�tt f�l. A 33. k�rben m�r a harmadik helyen �llt, viszont a m�sodik helyen aut�z� Mansell f�l perccel megel�zte. Ezt lehetetlen behozni. Nigel azonban n�h�ny k�rrel a verseny v�ge el�tt kics�szott. Micsoda dr�ma! Addigi p�lyafut�sa legjobb helyez�s�t dobta el mag�t�l, de ezzel most senki sem foglalkozott: Niki Lauda - a nagy "�reg" - a vil�gbajnok! Mansell kilencedik lett a VB-pontversenyben 13 ponttal (De Angelis haramdik 34 ponttal). Tal�n egy szebb �s szerencs�sebb j�v� �ll el�tte a Williams-Hond�n�l... �j kezdet a Williamsn�l - 1985 Keke Rosberg - aki 1982-ben vil�gbajnoks�got nyert a Williamsszel - nem �r�lt annak, hogy Mansell lesz az �j csapatt�rsa �s err�l besz�lt Frank Williamsnek is. Rosberg elmondta, hogy embereileg kedveli Nigelt, �m szakmailag nem tartja j� v�laszt�snak a Williams sz�m�ra. Ezzel egy�tt el kellett fogadnia, hogy m�gis csapatt�rsak lesznek... Az 1985-�s szezon els� verseny�n, Braz�li�ban Nigel az els� kanyarban �tk�z�tt Mich�le Alboret�val (Ferrari) �s kiesett. Portug�li�ban a boxutc�b�l kellett rajtolnia, mivel r�viddel a verseny rajtja el�tt megs�r�lt a g�zkar aut�j�ban. Mansell remek�l futott az es�versenyen �s v�g�l felj�tt az �t�dik helyre. A nap h�se azonban Senna volt, aki els� futamgy�zelm�t aratta. Imol�ban Nigel t�ves adatot kapott a fed�lzeti sz�m�t�g�pt�l, ami miatt le kellett lass�tania, �gy csak �t�dik lett. Monac�ban ugyan az els� sorb�l indulhatott (a pole-b�l indul� Senna mell�l), �m f�kprobl�m�k miatt v�g�l csak hetedik lett. Kanad�ban azt�n egy felt�n�smentes versenyen hatodik lett, azt�n Detroitban - megint a m�sodik helyr�l indulva Senna mell�l - hi�ba vezetett a 24. k�rig: hib�zott �s megint a gumifalban k�t�tt ki. Paul Ricard-on, Franciorsz�gban �ri�si balesetet szenvedett az id�m�r� edz�sen: kidurrant a h�ts� kereke, � pedig hatalmas sebess�ggel a betonfalba csap�dott - r�ad�sul az egyik kereke leszakadva �s visszapattanva m�g fejen is tal�lta �t - elvesztette az eszm�let�t. K�rh�zba sz�ll�tott�k �s agyr�zk�d�st �llap�tottak meg - term�szetesen a m�snapi versenyen nem indulhatott. A k�vetkez� versenyen, Silverstone-ban azonban m�r ott volt. Az id�m�r� edz�sen Keke Rosberg fel�ll�totta a Forma-1 addigi sebesess�gi rekordj�t. A m�snapi versenyen azonban egyik Williams-pil�ta sem �rt c�lba: Mansell az �t�dik helyen aut�zott, amikor t�nkrement a kuplungja. A szezon fel�n�l j�rtunk �s Nigelnek m�g mindig csak �t pontja volt - mik�zben Rosberg m�r szerzett egy futamgy�zelmet (Detroit), egy m�sodik (Paul Ricard) �s egy negyedik (Kanada) helyet. Frank Williams azonban tov�bbra is b�zott Mansellben �s Silverstone-ban bejelentette, hogy 1986-ra is meghosszabb�tja szerz�d�s�t. N�metorsz�gban Nigel szerzett egy pontot, Ausztri�ban nem fejezte be a versenyt, majd Hollandi�ban �jabb hatodik hely k�vetkezett. Olaszorsz�gban a k�t Williams volt a leggyorsabb: Rosberg vezetett, m�g�tte Mansell. Azonban Mansell motorja elkezdett kihagyni, �gy be kellett mennie a boxba jav�t�sra. Sok id�t vesztett, �gy hi�ba futotta meg a leggyorsabb k�rt, nem tudott pontszer� helyre felj�nni. Spa-ban Nigel a negyedik helyr�l indult. Spa-i "szok�snak" megfelel�en esett az es� a versenyen. Az els� k�r v�g�n Senna, Prost, Mansell volt a sorrend. A ker�kcser�k ut�n Mansell az �lre �llt, de Senna megel�zte. Azt�n Rosberg t�madta, de Nigel meg�rizte m�sodik hely�t a verseny v�g�ig. Ez volt addigi legjobb eredm�nye 71 futama sor�n. Brands Hatch-ben azt�n megt�rt a j�g! Az id�m�r� edz�sek alapj�n a harmadik helyr�l indulhatott. A rajtn�l egy pillanatra felj�tt a m�sodik helyre Senna m�g�, �m a brazil f�kez�sre k�nyszer�tette, �gy Rosberg �s Nelson Piquet (Brabham- BMW) is el tudott mellette menni. Azonban n�h�ny k�rrel k�s�bb a csata hev�ben Rosberg �s Piquet �tk�ztek �s kip�rd�ltek el�le. Rosberg egy "gener�l szerv�z" ut�n visszat�rt a p�ly�ra - egy k�r h�tr�nyban ugyan, de pont az els� hely�rt harcol� Senna �s Mansell el�. Senna jobb oldalon ment el a finn mellett. Mansell ekkor elk�peszt� szemf�less�ggel �gy d�nt�tt, hogy balr�l megy be csapatt�rsa mell�. �s m�k�d�tt! Egyszerre el�zte meg Senn�t �s k�r�zte le Rosberget! Innent�l pedig nem hib�zott: tartotta vezet� poz�ci�j�t �s learatta a futamgy�zelmet! 1985. okt�ber 6-�n - Forma-1-es p�lyafut�sa els� futamgy�zelm�t, r�ad�sul hazai k�z�ns�g el�tt! �s ha egy "�zlet" beindul... A d�l-afrikai Kyalami-ba politikai okokb�l nem ment el a Renault, a Ligier, a RAM �s a Zakspeed; Alan Jones (Lola-Hart) pedig betegs�g miatt maradt t�vol. Mansell nem k�v�nt politiz�lni, � egyszer�en versenyezni j�tt ide �s megszerezte a pole poz�ci�t. A versenyen Prost �s Rosberg is kem�nyen t�madta, �m � mindkettej�ket maga m�g�tt tudta tartani. V�g�l nyert Rosberg �s Prost el�tt! Az utols� versenyen, az ausztr�liai Adelaide-ben Nigel a m�sodik helyr�l indult, Senna m�g�l. A versenyen meg akarta el�zni a brazilt, �m �sszekoccantak - mindketten kiestek, Rosberg pedig nyert. Nigel a hatodik helyen v�gzett a vil�gbajnoks�gban 31 ponttal (csapatt�rsa, Rosberg harmadik lett 40 ponttal), a l�nyeg azonban az volt, hogy ebben az �vben v�gre r��rezhetett milyen futamot nyerni �s m�gis csak bizony�totta, hogy k�pes r�! Balszerencs�s verses�g Prostt�l - 1986 1986 rettenetes trag�di�val kezd�d�tt a Williams csapat sz�m�ra: Frank Williams �s egyik munkat�rsa, Peter Windsor egy Paul Ricard-i tesztel�sr�l tartott hazafel� egy b�relt aut�val. Williams vezetett �s elk�vetett egy hib�t. Az aut� t�bbsz�r egym�s ut�n megp�rd�lve landolt a mez�n. M�g Windsor karcol�sokkal meg�szta, addig Williams nagy �rat fizetett: nyakt�l lefel� megb�nult. M�r az is csoda volt, hogy egy�ltal�n �letben maradt s�lyos gerincs�r�l�se ellen�re. A csapat vezet�s�t Patrick Head vette �t �s term�szetesen mindenki rendk�v�l elsz�nt volt, hogy a k�rh�zban fekv� Frank Williams�rt megnyerik az els� - Braz�li�ban rendezett - versenyt. Nigel �j csapatt�rsa a brazil Nelson Piquet volt, miut�n Rosberg a McLaren-Porsch�hoz szerz�d�tt. Piquet ekkor k�tszeres vil�gbajnok volt (1981, 1983) �s ennek megfelel�en jobban csengett a neve, mint Mansell�. A Rio de Janeiro-i verseny a k�t barzil, Piquet �s Senna (Lotus-Renault) preszt�zscsat�j�t hozta. Az id�m�r� edz�sen Senna szerezte meg a pole-t, Piquet indult mell�le, Mansell pedig a harmadik rajtkock�ba szorult. Nigel az els� kanyarban nekikoccant Senn�nak �s kiesett. Senna versenyben maradt, �m elvesztette a vezet�st Piquet-vel szemben. Nelson k�nyelmesen nyert �s Frank Williamsnek aj�nlotta a gy�zelmet. A spanyolorsz�gi Jerez-ben ism�t Senna �s Piquet indult Mansell el�l. A versenyen azt�n Senna megel�zte Piquet-t �s Mansell is csapatt�rsa el� ker�lt. Mansell k�s�bb Senn�t is megel�zte, �m mellette meg elh�zott Prost. H�rom k�rrel a verseny v�ge el�tt Nigel - imm�r friss gumikkal egy ker�kcsere ut�n - visszael�zte egy franci�t, majd Senn�t is utol�rte. Az utols� m�tereken egy mindent eld�nt� el�z�sre sz�nta el mag�t. Mansell Senna mell� is �rt, �m 0,014 m�sodperces el�nnyel a sz�m�t�g�p a brazilt "l�tta" gy�ztesnek Imol�ban motorprobl�m�kkal kiesett - Alain Prost (McLaren-Porsche) nyert Piquet �s Gerhard Berger (Benetton-BMW) el�tt. Monte-Carl�ban Prost nyert csapatt�rsa, Rosberg �s Senna el�tt - Mansell a negyedik lett. 1986. m�jus 15-�n egy La Castellet-i tesztel�sen �jabb csap�s s�jtott le a Forma-1-re: Nigel egykori csapatt�rsa, az igen nagy tehets�gk�nt sz�mon tartott Elio de Angelis hal�los tesztbalesetet szenvedett. Noha sosem voltak igaz�n k�zeli bar�tok - s�t, voltak s�rl�d�saik is - a h�r term�szetesen nagyon megr�zta az eg�sz Forma-1-es vil�ggal egy�tt Mansellt is. A k�vetkez� futamon, Spa-ban Mansell �rte is versenyzett... A Belga Nagyd�jon Nigelnek Prost, Piquet �s Senna volt a legnagyobb ellenfele. Prost kiesett a futamgy�zelemre es�lyesek sor�b�l, amikor megs�r�lt az aut�ja �s be kellett iktatnia egy extra boxki�ll�st. Ekkor Piquet vezetett Senna �s Mansell el�tt. Azt�n Nigel megel�zte Ayrtont a La Source-ban. K�s�bb azonban hib�zott a Buszmeg�ll�ban �s Senna ism�t el� ker�lt, s�t m�g az egyik Ferrari is. Piquet-nek el�l felrobbant a motorja. Mansell v�g�l a boxban el�zte vissza a barzilt, s noha ut�na Senna v�gig nyom�s alatt tartotta, nem engedte ki a gy�zelmet kezei k�z�l - a gy�zelmet, amit Elio de Angelis eml�k�nek aj�nlott. Kanad�ban folytat�dott Nigel remekl�se: megszerezte a pole-t, majd a versenyen - miut�n visszael�zte az �t kor�bban megel�z� Rosberget - diadalmaskodott. Mansell ekkor 27 pontj�val a m�sodik helyen �llt a vil�gbajnoks�gban a 29 pontos Prost m�g�tt �s a 19 pontos csapatt�rs, Piquet el�tt. Detroitban Senna indult az �lr�l, Mansell mell�le. A versenyen azonban Nigel megel�zte a brazilt, s �gy t�nt, hogy folytat�dik a sikersorozat. �m ekkor Mansell aut�j�ban t�nkrement a f�k. A versenyt ugyan folytatni tudta, de egyre lassult �s Senna ut�n Jacques Laffite (Ligier-Renault), Prost �s Mich�le Alboreto (Ferrari) is megel�zt�k, �gy annak is �r�lt, hogy az �t�dik helyen c�lba tudott gurulni. La Castellet-ben a Paul Ricard p�ly�t n�mileg �talak�tott�k De Angelis hal�la �ta, amikorra oda �rkezett a mez�ny a Francia Nagyd�jra. Senna szerezte meg a pole-t, �m a m�sodik rajtkock�b�l indul� Mansell megel�zte a rajtn�l. Miut�n Senna kics�szott De Cesaris olaj�n, Prost bizonyult a legkem�nyebb ellenf�lnek. Alain azzal ker�lt Mansell el�, hogy csup�n egyszer ment ki ker�kcser�re, m�g Nigel k�tszer. �m a brit nem hagyta mag�t. Kilenc m�sodperccel volt lemaradva Prostt�l, amikor visszat�rt a p�ly�ra �s �j gumijain gyorsan ledolgozta h�tr�ny�t, majd az 59. k�rben a c�legyenesben megel�zte a franci�t. Innent�l kezdve pedig nem engedte ki kez�b�l az �jabb gy�zelmet. �sszetettben Prost m�r csak egy ponttal vezetett Nigel el�tt. Brands Hatch-ben, hazai p�ly�n Mansellnek term�szetesen csak egyetlen c�lja lehetett: nyerni �s �tvenni a vezet�st a vil�gbajnoks�gban. Erre j�k is voltak a kil�t�sai az id�m�r� edz�s ut�n, amikor is megszerezte a pole-t Piquet, Gerhard Berger (Benetton-BMW) �s Senna el�tt. Prost csak az �t�dik volt. A verseny rajtj�n�l t�megbaleset t�rt�nt, melyben Laffite l�b�t t�rte �s k�rh�zba kellett sz�ll�tani. �j rajtot rendeltek el, amelyt�l Piquet j�tt el a legjobban �s megel�zte Mansellt. A 23. k�rben azt�n a brazil elk�vetett egy apr� hib�t, ami lehet�s�get adott Nigelnek, hogy visszael�zze. Ekkor �k ketten m�r messze j�rtak a t�bbiekt�l - a verseny csak r�luk sz�lt. Piquet pr�b�lta visszael�zni Mansellt, de nem tal�lt rajta fog�st. J�ttek a boxki�ll�sok, �m Nelson ezek sor�n sem tudott el�zni. S�t, a verseny v�g�re Nigel le is r�zta k�tszeres vil�gbajnok �ld�z�j�t �s v�g�l hat m�sodperces el�nnyel nyert. Hazai p�ly�n, hazai k�z�ns�g el�tt �let�ben el�sz�r �tvette a vil�gbajnoki pontversenyben a vezet�st - n�gy ponttal el�zte meg Prostot! Mellesleg 18 ponttal volt sikerekben gazdag csapatt�rsa el�tt... A N�met Nagyd�jon elterjedt a h�r, hogy Mansellt megk�rny�kezte a Ferrari, s ennek volt is alapja, hiszen az angolt tett egy l�togat�st a maranell�i csapatn�l. A bizonytalan helyzetet jelezte, hogy a Honda hivatalos sajt�t�j�koztat�n bejelentette, hogy 1987-ben motorral l�tja el a Lotust �s tov�bbra is a Williamset, �m ut�bbi csapatn�l m�g csak Piquet szerz�d�se volt biztos a k�vetkez� szezonra. A versenyen Nigel a harmadik helyr�l indulhatott, �m a rajtn�l visszaesett a hatodik helyre. K�s�bb, amikor megel�zte Ren� Arnoux-t (Ligier-Renault), felj�tt az �t�dik helyre, majd amikor Rosberg �s Prost aut�j�b�l a verseny v�g�n kifogyott az �zemanyag, a harmadikra. Ez�ttal szerencs�je volt �s Piquet valamint Senna m�g�tt c�lba �rve h�t pontra n�velte el�ny�t a vil�gbajnoks�gban Prosttal szemben. 1986. augusztus 10-�n el�sz�r tartottak Forma-1-es versenyt a Vasf�gg�ny m�g�tt - ez volt az els� Magyar Nagyd�j id�pontja. A h�tv�g�n bejelentett�k, hogy Mansell a k�vetkez� �vre is meghosszabb�tja szerz�d�s�t a Williamsszel - pedig a h�rek szerint a Ferrari t�bb p�nzt aj�nlott neki. De a Williams-Honda jobb aut� volt �s Nigel nyerni akart. Az els� Magyar Nagyd�jra Mansell a negyedik helyen kvalifik�lta mag�t Senna, Piquet �s Prost m�g�tt. A rajtn�l Nigel megel�zte Prostot �s Piquet-t, �m k�s�bb mindketten visszael�zt�k. Prost azt�n 17. k�rben kiesett, �gy Mansell ism�t dobog�n volt, de nem tudott belesz�lni a k�t brazil csat�j�ba, amelyet v�g�l Piquet nyert. Nigel h�tr�nya t�bb, mint egy k�r volt csapatt�rsa m�g�tt a futam v�g�re �s ez gyan�ra adott okott az angol sz�m�ra. Val�ban kider�lt, hogy m�g a tartal�k aut�t - amely Piquet-� volt �s v�g�l ebben is �lt a versenyen - is jobban felk�sz�tett�k, mint Mansell g�p�t. Pedig Nigel vezette a vil�gbajnoks�got... M�g a Magyar Nagyd�j ut�n �s az ott t�rt�ntek ellen�re is � vezette, �m m�r nem Prost k�vetkezett ut�na, hanem Senna (h�t pont lemarad�ssal) �s Piquet (nyolc pontos h�tr�nnyal). Ausztri�ban a m�dia botr�nyra �hesen v�rta a Williams csapatot, �m csal�dniuk kellett: Nigel - angol gentleman-hez m�lt�an - nem kezdett s�rdob�l�sba Piquet vagy csapata ellen. Csak az el�tte �ll� versenyekre akart koncentr�lni, nem a m�ltra. Az id�m�r� edz�sen �t�dik lett, �m ezen a versenyen hullottak a favoritok: Senna, Piquet �s Mansell is motorhib�val esett ki, ami megnyitotta az utat Prost gy�zelm�hez �s ahhoz, hogy �jra felj�jj�n a m�sodik helyre a vil�gbajnoki pontversenyben - mind�ssze k�t pont h�tr�nyban Nigelhez k�pest. Monz�ban meglepet�sre Teo Fabi (Benetton-BMW) indulhatott az �lr�l �s Prost - kev�sb� meglep� m�don - a m�sodik helyr�l. Mansell� a harmadik rajtkocka volt. Azonban a rajtn�l mind Fabinak, mind Prostnak gondjai akadtak - �gy az olasz a mez�ny v�g�r�l, a francia pedig a boxutc�b�l v�ghatott neki a versenynek. Mansell ezzel az �lre ker�lt, de nem sok�ig, ugyanis a mell�le rajtol� Berger megel�zte az indul�sn�l. A 7. k�rben Nigel visszael�zte az osztr�kot, �m nem sokkal k�s�bb, m�r csapatt�rsa, Piquet loholt m�g�tte, aki nem is kegyelmezett neki �s elment mellette. Ez is lett a v�geredm�ny Nelson Nigel el�tt, m�g�tt�k pedig Stefan Johansson (Ferrari) �s Rosberg. A vil�gbajnoki pontversenyben imm�r a k�t Williams vezetett: Mansellnek �t pont el�nye volt Piquet-vel szemben. Portug�li�ban Senn�� volt a pole, �m a m�sodik helyr�l indul� Mansell m�r az els� kanyarban el�tte volt. V�g�l �sszess�g�ben sima versenye volt, melynek sor�n Prostot �s Piquet utas�totta k�zvetlen�l maga m�g� a m�sodik illetve harmadik helyre. Senna aut�j�b�l kifogyott az �zemagyag, s ezzel matematikaliag is kiesett a vil�gbajnoki es�lyesek sor�b�l: maradt Mansell, Piquet �s Prost, akik k�z�l m�g mindig Nigel vezetett - t�z pont el�nnyel csapatt�rsa, �s tizeneggyel Prost el�tt. Mexik�v�rosban Mansell a harmadik helyr�l indulhatott Senna �s Piquet m�g�l, �m gondok t�madtak a v�lt�j�val a rajtn�l, �gy mire elindult az eg�sz mez�ny elment mellette. V�g�l a verseny sor�n el�re k�zd�tte mag�t az �t�dik helyre, de ez�rt a gyakorlatban az akkor �rv�nyben l�v� "tizenegy-legjobb-eredm�ny" szab�ly miatt nem kapott pontot (minden pil�ta �sszpontsz�m�ba csak az �v sor�n megszerzett tizenegy legjobb eredm�nye sz�m�tott bele - �s nem az �sszes). A gy�ztes Berger volt Prost �s Senna el�tt, Piquet pedig a negyedik helyen v�gzett. A d�nt�s az �v utols� verseny�re, Adelaide-re maradt. Azt�n egy pillanat alatt szertefoszlott az �lom... Mansell megszerezte a pole-t Ausztr�li�ban �s mindent megtett a vil�gbajnoki c�m�rt, amit egy pil�ta megtehetett. Hi�ba. A harmadik helyen aut�zott - �s ez a vil�gbajnoki c�mhez el�g lett volna - amikor majd" 300 km/h-s sebess�gn�l az egyik gumija defektet kapott �s k�nytelen volt a p�lya sz�l�re gurulni. Prost megv�dte vil�gbajnoki c�m�t, Nigelnek pedig k�t pont h�tr�nyban hozz� k�pest a m�sodik hely jutott. Viszont megverte sokra taks�lt csapatt�rs�t �s sokak szerint ebben az �vben mutatta meg el�sz�r igaz�n, hogy benne van a vil�gbajnoki c�m lehet�s�ge - ez volt az �tt�r�s esztendeje sz�m�ra, igazi �lpil�ta lett. R�ad�sul az a t�ny, hogy az utols� futamon �nhib�j�n k�v�l vesz�tette el a vil�gbajnoki c�met, t�bb szimpatiz�nst, szurkol�t szerzett neki a tov�bbiakra, mint addig b�rmelyik gy�zelme. Nigel Anglia kedvence, h�se lett. �jabb Mansell-dr�ma a vil�gbajnoki c�met eld�nt� futamon - 1987 Az 1987-es szezon is Rio de Janeir�ban kezd�d�tt - s Mansell sz�m�ra nem sokkal jobban, mint az el�z� �vekben. Hi�ba indulhatott az els� rajtkock�b�l, motorprobl�m�kkal visszaesett a hatodik helyre. Alain Prost (McLaren-Porsche) nyert Nelson Piquet �s a francia �j csapatt�rsa, Stefan Johansson el�tt. Imol�ban Piquet nem �llhatott rajthoz, mert az edz�sen olyan nagy balesetet szenvedett, melyben agyr�zk�d�st kapott. Mansellnek viszont ez�ttal nem volt gondja - megel�zte Ayrton Senn�t (Lotus-Honda) �s nyert a brazil �s Mich�le Alboreto (Ferrari) el�tt. A k�vetkez� futamon, Spa-Francorchamps-ban �jra Nigel� volt a pole �s az els� rajtt�l j�l is j�tt el, �m a versenyt le�ll�tott�k Philippe Steriff (Tyrrell-Ford) balesete miatt. Amikor a mez�ny �jra indult Senna szerezte meg a vezet�st, Mansell pedig r�tapadt. K�t forr�fej�, elsz�nt versenyz� ha tal�lkozik... Ez t�rt�nt most is: a j�val gyorsabb Nigel megpr�b�lta k�ls� �ven megel�zni Ayrtont, ezt pedig a brazil nem hagyhatta - �tk�z�s, kies�s mindk�t versenyz� sz�m�ra. Az �gynek a boxutc�ban is volt folytat�sa, Mansell ugyanis vissza�rkezve azonnal a Lotus boxa fel� vette az ir�nyt, ahol torkon ragadta �s megfenyegette Senn�t. A brazil k�s�bb azt nyilatkozta, hogy Mansell hib�ja volt, hogy pont ott �s �gy akart el�zni - annyival gyorsabb volt, hogy b�rhol m�shol megtehette volna. Mindenesetre ez a McLaren malm�ra hajtotta a vizet, �k ugyanis �gy kett�s gy�zelmet arattak Prost �s Johansson r�v�n. Piquet szint�n a kies�k k�z�tt volt. Monac�ban Mansell pole-t szerzett ugyan az id�m�r�n, �m Senna aut�j�ban m�r ott dolgozott az �j "csodatechnika", az akt�v ker�kfelf�ggeszt�s - �s ennek megfelel�en nagy el�nyben volt a technik�s p�ly�n: k�nnyed�n meg is nyerte a verseny Piquet �s Alboreto el�tt. Mansell kiesett, s a verseny ut�n �t�dik volt a vil�gbajnoks�gban Prost, Senna, Johansson �s Piquet m�g�tt. Detroitban Nigel indult ism�t az �lr�l �s vezetett a 34. k�rig, �m ekkor g�rcs�t kapott a l�ba �s sz�p lassan visszaesett az �t�dik helyre. Senna ism�t nyert Piquet �s Prost el�tt. A Williamsnek l�zasan kellett dolgoznia a saj�t akt�v felf�ggeszt�s�n... Franciaorsz�gban, Paul Ricard-on Nigelnek t�k�letes h�tv�g�ben volt r�sze: el�bb pole poz�ci�, majd egy sima rajt-c�l gy�zelem. S k�vetkezett a Brit Nagyd�j, amely mindig inspir�lta �s ahol mindig j�l szerepelt - �gy t�nik � nem azok k�z�l a versenyz�k k�z�l val� volt, akit nyomasztottak a hazai k�z�ns�g elv�r�sai. Ez�ttal Silverstone volt a verseny helysz�ne �s Mansell franciaorsz�gi gy�zelme ut�n m�r negyedik volt a vil�gbajnoks�gban - de �gy, hogy k�zte �s a vezet� Senna k�z�tt mind�ssze hat pont volt a k�l�nbs�g. A viszony k�zte �s csapatt�rsa k�z�tt finoman sz�lva nem volt felh�tlen: most, hogy Nigel a szezon addigi hat futam�b�l �t�n a pole poz�ci�b�l indulhaott, Piquet �rezte �gy, hogy a csapatban � a h�tr�nyos helyzet�. Silverstone-ban azonban a brazil indulhatott az �lr�l, Mansell pedig mell�le. R�luk, kettej�kr�l sz�lt a verseny - mint ahogy egyre ink�bb a vil�gbajnoks�g is. A rajtn�l Prost m�g el�j�k tudott ker�lni egy remek indul�ssal, �m a francia McLarenj�t r�vid id� alatt mindk�t Williams gond n�lk�l el�zte meg - az �len Piquet, m�g�tte Mansell. Egy�rtelm�en az � aut�juk volt a leger�sebb a gyors Silverstone-i aszfaltcs�kon. A verseny 35. k�r�ben Nigel ker�kcser�re sz�nta el mag�t, Piquet viszont �gy d�nt�tt, hogy megkock�ztatja boxki�ll�s n�lk�l v�gigfutni a versenyt. Miut�n Mansell visszat�rt a p�ly�ra 28 m�sodperc volt a lemarad�sa csapatt�rs�hoz k�pest, �m n�la volt a friss gumik jelentette el�ny. A k�rd�s az volt, hogy ez az el�ny el�g-e arra, hogy ledolgozza a h�tr�ny�t. El�g volt! Nigel innent�l kezdve megsz�llottk�nt leggyorsabb k�rt leggyorsabb k�rre halmozott �s h�rom k�rrel a futam v�ge el�tt teljesen utol�rte Piquet-t. Ha pedig utol�rte, akkor m�r ki is cselezte �s klasszis mozdulattal elment mellette! Piquet-nek innent�l kopott gumijaival nem volt visszat�r�s, Nigel pedig a sz�zezres t�meg hatalmas, euf�rikus �nnepl�se k�zepette els� helyen szelte �t a c�lvonalat �lete egyik legnagyobb verseny�n! Hatalmasat l�pett el�re ezzel a vil�gbajnoks�gban is: imm�r m�sodik volt - holtversenyben csapatt�rs�val �s mind�ssze egy ponttal elmaradva a m�g mindig vezet� Senn�t�l, aki ezen a versenyen harmadik volt ugyan, de k�rt kapott mindk�t Williams-Hond�t�l! Hockenheim k�vetkezett, ahol Mansell� volt �jra a pole, �m a 25. k�rben - a m�sodik helyen aut�zva Prost m�g�tt - motorhiba miatt feladni k�nyszer�lt a versenyt. Nem j�rt jobban Magyarorsz�gon sem, ahol �jra az �lr�l rajtolt, �m most egy ker�kcsavar meglazul�sa miatt nem fejezhette be a futamot. Ami m�g enn�l is rosszabb volt sz�m�ra: mindk�t alkalommal Piquet nyert �s ezzel �tvette a vezet�st a bajnoks�gban Senna el�tt. A hungaroringi verseny ut�n Nelson el�nye 15 pont volt Nigellel szemben. Ausztri�ban azt�n Mansellnek siker�lt jav�tania valamelyest: nyert Piquet el�tt. Ezzel egy�tt egyre er�sebben tartott�k magukat a pletyk�k a brit m�di�ban, hogy Piquet jobb elb�n�st kap a Hond�t�l (�ll�t�lag a jap�n gy�r valami�rt jobban kedvelte a brazilt Manselln�l), s a kiv�telez�sr�l sz�l� v�leked�seket csak er�s�tette, amikor Piquet Monz�ban akt�v felf�ggeszt�st kapott az aut�j�ba - �s nyert - mik�zben Mansell csak harmadik lett "hagyom�nyos" aut�j�val. Id� k�zben a Honda egy m�sfajta botr�nyr�l is gondoskodott: bejelentett�k, hogy 1988-ban a Williams helyett a McLarennek fognak motort sz�ll�tani - noha eredetileg m�g szerz�d�s�k volt erre az �vre Frank Williams csapat�val. Portug�li�ban v�gre Mansell aut�j�ban is ott volt az akt�v felf�ggeszt�s, �m a 13. k�rben elektronikai hib�val ki�llni k�nyszer�lt. Prost nyert Berger (Ferrari) �s Piquet el�tt. Nelson el�nye egyre nagyobb volt: ekkor m�r 18 pont a m�sodik helyezett Senn�val �s 24 a harmadik helyen �ll� Mansellel szemben. M�g n�gy verseny volt h�tra a szezonb�l. Nigel mindent megtett utols� es�ly��rt: Spanyolorsz�gban, Jerezben Piquet indulhatott ugyan a pole-b�l, �m Mansell a rajtn�l megel�zte �s azt�n sima rajt-c�l gy�zelmet aratott, mik�zben csapatt�rsa visszacs�szott a negyedik helyre. Ezzel - na �s azzal, hogy Senna csak �t�dik lett - Nigel felj�tt a pontverseny m�sodik hely�re, de h�tr�nya m�g mindig 18 pont volt Piquet-vel szemben �s m�r csak h�rom verseny volt h�tra. A k�vetkez� futam a Mexik�i Nagyd�j volt. Mansell indult az �lr�l, de a rajtot elrontotta �s Berger v�gott az �lre Thierry Boutsen (Benetton-Ford), Piquet, Prost �s Mansell el�tt. Nem sokkal k�s�bb Prost �s Piquet �tk�ztek, melynek k�vetkezt�ben a francia kiesett a versenyb�l - s v�gleg szertefoszlottak vil�gbajnoki rem�nyei 1987-re. Piquet visszaesett a mez�ny v�g�re, k�zben az �len pedig Boutsen �s Berger is feladni k�nyszer�lt a versenyt m�szaki hiba miatt, �gyhogy Mansell vezetett. Piquet nagy versenyt futott �s egyre csak j�tt fel. M�r a negyedik helyen aut�zott, amikor a 26. k�rben Derek Warwick (Arrows-BMW) aut�ja felrobbant �s le kellett �ll�tani a versenyt. Az �j rajt ut�n az a sziszt�ma l�pett �letbe, mely szerint �sszeadj�k a futam els� �s m�sodik szakasz�nak id�eredm�nyeit �s ennek alapj�n hirdetnek gy�ztest. Piquet agressz�ven az �lre v�gott, �m Mansellnek nem kellett emiatt izgulnia. A verseny els� szakasz�ban 45 m�sodperc volt az el�nye csapatt�rs�hoz k�pest, s ezt bajos lesz a brazilnak ledolgoznia. Nem is tudta, �gy Nigel megnyerte a versenyt Piquet �s Riccardo Patrese (Brabham-BMW) el�tt. Az utols� k�t verseny el�tt Nigelnek m�g volt es�lye megnyerni a vil�gbajnoks�got, az azonban - miut�n Prost ut�n Senna is kiesett a versenyen - v�gleg eld�lt, hogy a Williams-Honda k�t pil�t�ja k�z�l ker�l ki a gy�ztes! Suzuk�ban el�sz�r rendeztek versenyt 1987-ben, s ez�rt cs�t�rt�k�n is beiktattak egy szabadedz�st, hogy a pil�t�k jobban megismerkedhessenek a p�ly�val. Mansell sz�m�ra ez az ismerked�s a lehet� legrosszabbul siker�lt... Az egyik k�r�ben - �rtalmatlan helyzetben, �m t�bb, mint 200 km/h-s sebess�gn�l - kit�rt az aut�ja h�tulja �s hatalmasat bukott. Olyan szerencs�tlen�l csap�dott be a gumifalba, hogy s�lyos gerincs�r�l�st szenvedett. Term�szetesen a versenyen nem indulhatott el - pedig Piquet a 46. k�rben m�szaki hib�val kiesett -, s�t, a z�r�futamot, az Adelaide-i Ausztr�l Nagyd�jat is otthoni karossz�k�b�l kellett n�znie. Nelson Piquet harmadszor is vil�gbajnok lett, Mansell sz�m�ra pedig �jabb m�sodik hellyel �s �jabb szerencs�tlen epiz�ddal z�rult le egy �v. R�ad�sul 1988-ra nem voltak t�l j�k a kil�t�sok, hiszen a gy�ri Honda motorok helyett a Williamsnek be kellett �rnie a gyenge �s megb�zhatatlan Judd hajt�m�vekkel.   Frusztr�l� �v ut�n b�cs� a Williamst�l - 1988 A Williams visszaes�se miatt az 1988-as �v sz�rnyen alakult Nigel �s �j csapatt�rsa, Riccardo Patrese sz�m�ra. (Piquet a Lotus-Hond�hoz szerz�d�tt 1988-ra, miut�n Ayrton Senna Alain Prost csapatt�rsa lett a McLaren-Hond�n�l, amely domin�lt.) Mansell els� c�lba�r�s�re a szezon nyolcadik verseny�n, az es�s Brit Nagyd�jon ker�lt sor. Igaz, hogy ez egy remek m�sodik hely volt - �s a leggyorsabb k�rt is megfutotta - de ez nem sokat jav�tott a Williams frusztr�l� helyzet�n. Az el�tte val� h�t verseny a k�vetkez�k�ppen alakult Mansell sz�m�ra: Braz�li�ban �s Imol�ban elektronikai hiba miatt esett ki, Monac�ban �nhib�j�b�l, Mexik�ban �s Kanad�ban motorhib�val, Detroiban ism�t egy elektronikai hiba k�vetkezett, majd Paul Ricard-on a felf�ggeszt�s meghib�sod�sa. Azt�n j�tt egy pillanatnyi fell�legz�s Silverstone-ban, de a szezon m�sodik fele sem ment jobban. A N�met Nagyd�jon kics�szott, a Hungaroringen betegs�g (b�r�nyhiml�) miatt feladta a versenyt, majd ugyenezen okn�l fogva a k�vetkez� k�t futamra - Belga �s Olasz Nagyd�j - nem ment el. (Spa-ban honfit�rsa, Martin Brundle, Monz�ban a francia Jean-Louis Schlesser volt a helyettese.) Portug�li�ban a harmadik hely�rt harcolt Senn�val, amikor koccantak �s Nigel emiatt kip�rd�lt. Azt�n Jerezben �jra megcsillogtatta tud�s�t. A m�sodik helyr�l indulva lerajtolta Senn�t �s �ld�z�be vette Prostot, s�t egy darabig szorongatni is tudta a domin�ns McLaren-Hond�ban �l� k�tszeres vil�gbajnokot! A boxki�ll�sok ut�n azt�n Prost m�giscsak elh�zott, �m Mansell el�gedett lehetett m�sodik hely�vel - hiszen p�ld�ul a m�sik McLaren-versenyz�t, Senn�t maga m�g�tt tudhatta. Az utols� k�t verseny nem volt ennyire sikeres: mind Suzuk�ban, mind Adelaide-ben kics�zott. Ezzel z�rult le egy nem t�l sikeres esztend�, amikor mind�ssze k�tszer �rt c�lba - igaz, mindk�tszer a m�sodik helyen - �s 12 pontot szerezve a vil�gbajnoks�g kilencedik hely�n v�gzett. "Il Leone" - 1989 Elj�tt teh�t az id�, hogy Nigel v�ltson �s �j �letet kezdjen. A Ferrari az�ta is rajta tartotta a szem�t, ami�ta k�t �vvel kor�bban kikosarazta �ket, s most, hogy a Williams m�r nem volt vil�gbajnok aut�, Mansell k�nnyebben "cs�b�that�nak" bizonyult. 1988 j�lius�ban al��rta szerz�d�s�t a maranell�i csapattal 1989-re. Agusztusban Enzo Ferrari meghalt - �gy Nigel volt az utols� olyan aut�versenyz�, akit a Commendatore m�g maga v�lasztott ki csapat�ba. Csapatt�rsa az a Gerhard Berger lett, akivel kor�bban mindig nagyon j� viszonyt tartott fenn. A t�li tesztek alapj�n senki sem v�rta, hogy a John Barnard �ltal tervezett Ferrari 640-es ki fogja b�rni 1989 els� futam�t. Az aut� gyors volt, de addig egyetlen tesztel�sen sem b�rta ki a versenyt�vot... Az els� versenynek, Rio de Janeir�ban Mansell a harmadik rajthelyr�l v�ghatott neki. A rajtt�l csapatt�rsa Berger j�tt el a legagressz�vabban �s �ssze�tk�z�tt Senn�val. Riccardo Patrese (Williams-Renault) hasznot h�zott a kavarod�sb�l �s az �lre �llt. Csapatt�rsa, Thierry Boutsen k�vette, majd �ket Mansell. Az angol a harmadik k�rben megel�zte Boutsent, majd a tizenhatodikban Patres�t �s az �lre �llt. K�s�bb, a boxki�ll�sok sor�n Prost keveredett az �lre, �m kuplungprobl�m�i voltak �s Mansell utol�rte, majd elment mellette. K�s�bb Nigel m�g egyszer kiment kereket cser�lni, �gy Prost visszaker�lt vezet� poz�c�ba, �m az angol �jra ledolgozta h�tr�ny�t pillanatok alatt �s megint megel�zte Prostot. V�g�l pedig learatta a gy�zelmet! Els� futam�n a Ferrarival, r�gt�n gy�zni tudott �s ezzel egy csap�sra a tifosik h�se lett. Ekkor kapta t�l�k az "Il Leone" (Oroszl�n) becenevet. A legmeglep�bb Mansell sz�m�ra az volt, hogy aut�ja v�gig kib�rta a t�vot �s a k�vetkez� versenyek meg is mutatt�k, hogy mi�rt volt ez akkora meglepet�s... Imol�ban Berger nagyon s�lyos balesetet szenvedett a Tamburello kanyarban - m�szaki hiba k�vetkezt�ben. Gerhard k�rh�zba ker�lt, de k�t versennyel k�s�bb ism�t rajthoz �llhatott. Mansell �gy d�nt�tt, hogy csapatt�rsa aut�j�nak furcsa meghib�sod�sa ellen�re rajthoz �ll, �m a 23. k�rben v�lt�hiba miatt kiesett a harmadik helyen aut�zva. Monac�ban ugyanez t�rt�nt a 30. k�rben - szint�n a harmadik helyen aut�zott -, majd Mexik�ban is a 43. k�rben - mik�zben a m�sodik helyen hajtott. Phoenixben, az Egyes�lt �llamok Nagyd�j�n �jra a harmadik helyr�l �llt ki - ez�ttal a gener�tor meghib�sod�sa miatt. Kanad�ban v�zes, �m felsz�rad�ban l�v� p�ly�r�l indulhatott a mez�ny, �gy k�t pil�ta - Mansell �s Alessandro Nannini (Benetton-Ford) kock�ztatott �s hirtelen �tlett�l vez�relve a m�sodik rajt el�tt (miut�n az els�n�l Berger leragadt �s �jra ind�tott�k a futamot) sz�raz p�ly�ra val� gumikra v�ltott. Ez m�g �gy is kifizet�dhetett volna, hogy �gy nekik a boxutc�b�l kellett indulniuk. Igen �m, de a boxutca kij�rat�n�l nem m�k�d�tt megfelel�en a l�mpa �s p�lyab�r� sem ir�ny�totta �ket z�szl�jelekkel, �gy Mansell �s Nannini nem a mez�ny ut�n indultak el - ahogy kellett volna - hanem m�g el�tt�k! Ez diszkvalifik�ci�t vont maga ut�n mindkettej�k sz�m�ra. Paul Ricard-on klasszis teljes�tm�ny k�vetkezett Mansellt�l. A m�sodik rajtkock�b�l indulhatott eredetileg, �m a rajtn�l Mauricio Gugelmin (March-Judd) t�megbalesetet okozott - t�bbek k�z�tt Nigel Ferrarij�t is mag�val sodorva. Amikor �jra ind�tott�k a futamot, Mansellnek a boxutc�b�l kellett indulnia, r�ad�sul egy sz�m�ra nem optim�lisan be�ll�tott aut�val, ugyanis Berger - aki olajsziv�rg�sra panaszkodott - elvitte a tartal�k aut�t, Nigelnek �gy maradt Berger aut�ja. Ezzel egy�tt Mansell remekelt: az utols� helyr�l indulva a verseny v�g�ig felj�tt eg�szen a m�sodik poz�ci�ba - csak Prost v�gzett el�tte! Mansell p�lyafut�sa egyik legjobb teljes�tm�ny�nek nevezte ezt - �s val�sz�n�leg az is volt! Prost a Francia Nagyd�j ut�n bejelentette, hogy a szezon v�g�n elhagyja a McLarent - ahol igencsak megromlott a viszonya csapatt�rs�val, Senn�val - �m az akkor m�g nem d�lt el, hogy hov� fog szerz�dni. Berger m�g a k�vetkez� verseny, a Brit Nagyd�j el�tt bejelentette, hogy � fogja elfoglalni Prost meg�resedett hely�t a McLarenn�l, s ennek nyom�n r�gvest elkezd�dtek a tal�lgat�sok, hogy Prost akkor tal�n �ppen Berger hely�re megy majd a Ferrarihoz. �m a hivatalos bejelent�sre m�g v�rni kellett. A Brit Nagyd�jakon Mansell az esetek 99 sz�zal�k�ban j� versenyeket futott �s ez 1989-ben sem volt m�sk�nt. Az �lr�l a k�t McLaren indulhatott, �m Senna a 12. k�rben megp�rd�lt �s kiesett. Mansell ezzel a m�sodik helyre ker�lt Prost m�g�. Ugyan a domin�ns McLarenben �l� franci�t komolyan sosem tudta vesz�lyeztetni, de adott k�r�lm�nyek k�z�tt remeknek volt mondhat� a m�sodik hely, amelyet v�g�l megszerzett - r�ad�sul a leggyorsabb k�rt is � futotta. A N�met Nagyd�jon mindk�t McLaren c�lba �rt, Mansell pedig a harmadik helyet szerezte meg m�g�tt�k. Azt�n Magyarorsz�gon egy �jabb eml�kezetes futama k�vetkezett Nigel p�lyafut�s�nak. A Hungaroringen futott verseny els� k�re ut�n m�g a nyolcadik volt. Azt�n sorra el�zte meg az el�tte l�v�ket - egy olyan p�ly�n, ahol Monaco mellett tal�n a legnehezebbnek tartj�k az el�z�st. M�r a harmadik helyen �llt, amikor az addig m�sodik Senna megel�zte a m�szaki probl�m�kkal k�zd� Patres�t �s k�s�bb �gy tett Mansell is. Ha csak ennyi lett volna a verseny, m�r akkor is meg kellett volna emeln�nk kalapunkat Nigel teljes�tm�nye el�tt. De m�g nem volt v�ge! Senna hajtott az �len, m�g�tte Mansell. Nigel gyorsabb volt a p�lya technik�s r�szein, a kanyarokban, �m ott, ahol el�zni lehetett volna - a c�legyenesben - elh�zott t�le a Honda motorral szerelt McLaren. �gy r�tt�k a k�r�ket egym�s m�g�tt, amikor a c�legyenesben utol�rt�k Stefan Johanssont (Onyx-Ford), hogy lek�r�zz�k. Johansson �szrevette az �llovasokat �s kih�z�dott a p�lya bal sz�l�re. Senna jobbr�l megkezdte az el�z�st. Nigel ekkor �szrevette, hogy Johansson �gy leh�z�dott, hogy ak�r h�rom aut� is elf�rhet egym�s mellett. Mansell szemf�les m�don �gy hat�rozott, hogy nem sorol be Senna m�g�, hanem eg�szen jobbra h�z�dik a brazil �ltal szabadon hagyott helyre �s megk�s�rli az el�z�st. Egy ideig �gy haladtak egym�s mellett: Johansson bal oldalt, Senna k�z�pen, Mansell a p�lya jobb oldal�n. Ez a vakmer�s�g tal�n mag�t Senn�t is meglepte �s nem tudott mit tenni az elsz�nt angol ellen. Mansell megcsin�lta! Egyszerre k�r�zte le Johanssont �s el�zte meg Senn�t - azt a versenyz�t, aki kora legagressz�vebb pil�t�j�nak h�r�ben �llt a ker�k a ker�k melletti csat�k tekintet�ben. Ez azonban most Nigel pillanata volt! Meg is nyerte a versenyt �s igaz�n b�szke lehetett arra a m�dra, ahogyan ezt tette. Mansell addigi p�lyafut�s�nak egy�rtelm�en legjobb verseny�nek nevezte a mogyor�di futamot. Spa-ban a Ferrari ism�t nem vehette fel a versenyt Senna �s Prost McLarenj�vel, �gy Nigel a harmadik lett. Ez volt az utols� pontszerz�se az �vben. Monz�ban v�lt�hib�val adta fel a versenyt, azt�n j�tt egy sokat vitatott Portug�l Nagyd�j. Mansell a boxutc�ban megfordult, ami nyilv�nval�an szab�lytalan, s ez�rt fekete z�szl�val kiz�rt�k. � azonban folytatta a versenyt - k�s�bb azt �ll�totta, hogy nem l�tta a fekete z�szl�t - �s �ssze�tk�t�tt a vil�gbajnoki c�m�rt versenyben l�v� Senn�val. A brazil d�he �rthet� volt: olyan pil�ta �t�tte ki, akinek m�r p�ly�n sem szabadott volna lennie. Nigelt eltiltott�k a k�vetkez� versenyt�l, a jerezi Spanyol Nagyd�jt�l. Az angol ezt t�l szigor� �t�letnek tartotta, hangs�lyozva, hogy nem sz�nd�kosan hagyta figyelmen k�v�l a fekete z�szl�t �s k�l�n�sk�ppen nem sz�nd�kosan �t�tte ki Senn�t a versenyb�l. Ezzel egy�tt a b�ntet�st tudom�sul kellett vennie �s le kellett t�ltenie. A k�vetkez� futamon, a Jap�n Nagyd�jon vitatott m�don d�lt el a vil�gbajnoks�g Senna �s Prost k�z�tt, amikor a k�t McLaren-pil�ta az els� kanyarban �ssze�tk�z�tt �s �gy Prost lett a bajnok. Nigel motorhib�val kiesett. Az utols�, Adelaide-ben megrendezett futamon zuhogott az es� �s Mansell egy kip�rd�l�ssel fejezte be az �vet, melynek v�g�n k�t futamgy�zelmet sz�ml�lhatott �s 38 pontj�val a negyedik helyen v�gzett a vil�gbajnoki pontversenyben Prost, Senna �s Patrese m�g�tt. Konflitusokkal terhes csapatt�rsi viszony Prosttal - 1990 Ekkorra m�r hivatalos volt, hogy 1990-ben a vil�gbajnok Prost lesz Nigel csapatt�rsa a Ferrarin�l. Mindketten diplomatikusan �s j�lnevelten nyilatkoztak egym�sr�l �s arr�l, hogy mindig is j� viszonyban voltak, �gy nem jelenthet majd gondot az egy�ttm�k�d�s... A csapatt�rsi viszony a Forma-1-ben egy nagyon felem�s viszony: egyr�szt a csapat �rdek�ben egy�tt kell m�k�dn�d legk�zelebbi koll�g�ddal, m�sr�szt viszont � a legnagyobb ellenfeled is - hiszen ugyanolyan technik�val m�rettetsz meg vele. Ha pedig k�t "neh�zfi�" ker�l ugyanazon ist�ll�hoz, abb�l k�l�n�sen sok probl�m�val terhelt kapcsolat lehet. Nem volt ez m�sk�nt 1990-ben sem Mansell �s Prost eset�ben a Ferrarin�l. Prost h�romszoros vil�gbajnokk�nt �rkezett Maranell�ba, Mansell pedig - noha az �lversenyz�k k�z� sz�m�tott�k - ekkor m�g nem rendelkezett vil�gbajnoki c�mmel. Emiatt azt�n a francia tekint�lye egy�rtelm�en nagyobb volt - Mansell hi�ba szolg�lt m�r le egy �vet a Scuderi�n�l, melynek sor�n voltak brili�ns pillanatai is. Nigel k�s�bb �gy nyilatkozott, hogy Prost, amint betette a l�b�t a csapathoz, elkezdte maga k�r� gy�jteni a legjobb embereket �s elkezdett ellene intrik�lni. Hogy ez t�nyleg �gy volt-e, vagy csup�n a f�lt�kenys�g sz�lt Mansellb�l - hiszen Prost sikeresebb volt n�la 1990-ben - azt k�v�lr�l nem tudjuk meg�t�lni. Az eredm�nyek azonban Prost mellett sz�ltak - s Nigel egy�rtelm�en h�tt�rbe szorult. Az els� versenyen, Phoenix-ben mindketten kiestek (Manselln�l motorhiba) - Senna nyert Jean Alesi (Tyrrell-Ford) el�tt. A m�sodik futamon, Sao Paul�ban Prost nyert, mik�zben Nigel csak negyedik tudott lenni. Azt�n Imol�ban �jra motorhiba s�jtotta Mansellt, Prost pedig a negyedik helyen v�gzett Patrese, Berger �s Nannini m�g�tt. Monac�ban egyik Ferrari sem �rt c�lba - Mansell akkuml�torhib�val esett ki. Azt�n elj�tt a Kanadai Nagyd�j, ahol Nigelnek el�sz�r siker�lt Prost el�tt v�geznie �gy, hogy mindketten c�lba �rtek: � harmadik lett Senna �s Piquet (Benetton-Ford) el�tt, m�g Prost az �t�dik helyen v�gzett. De azt�n j�tt a visszav�g� Mexik�ban: Prost m�sodik futamgy�zelm�t aratta - Mansell �s Berger el�tt. Paul Ricard-on hi�ba volt Nigel� a pole �s a leggyorsabb k�r, a versenyen csak a 18. helyen v�gzett - mik�zben Prost �jra nyert. �s azt�n Silverstone - a Brit Nagyd�j ez�ttal cs�cspont helyett az �v m�lypontj�t hozta Mansellnek. Vezetett a versenyben, amikor v�lt�hiba miatt ki�llni k�nyszer�lt - �gy Prost �l�be hullott a gy�zelem. Nigel ekkorra a sok sikertelens�g, Prost f�l�nye �s a csapaton bel�li politiz�l�s miatt m�r annyira frusztr�lt volt, hogy a verseny ut�n bejelenti: a szezon v�g�n visszavonul. Ez d�bbenetes bejelent�s volt, hiszen az Oroszl�nr�l senki sem hitte, hogy valaha is feladja... Ezt az elkeseredetts�get nem seg�tettek oldani a k�vetkez� versenyek sem: Hockenheimban m�szaki hib�val esett ki, majd Magyarorsz�gon csak 17. lett, azt�n Spa-ban kezelhet�s�gi gondokkal ism�t kiesett. K�zben Prost tov�bb gy�jt�getett: Hockenheimban negyedik hely, a Hungaroringen kies�s, Spaban m�sodik hely. Monz�ban, a Ferrari hazai p�ly�j�n Mansell v�gre �jra pontot szerzett, de megint csak csapatt�rsa m�g�tt: Prost m�sodik lett, � negyedik. Azt�n felvirradt a Portug�l Nagyd�j napja: ez�ttal minden �sszej�tt �s a pole-b�l indulva sima gy�zelmet aratott Senna �s Prost el�tt. Ezzel egy�tt a vil�gbajnoki c�m�rt foly� harcba m�r nem volt belesz�l�s - az Senna �s Prost k�z�tt d�lt el. Spanyolorsz�gban, Jerezben Alain nyert is Nigel el�tt mik�zben Senna kiesett. Azt�n j�tt ism�t Suzuka �s �jra Senna �s Prost volt a figyelem k�z�ppontj�ban ak�rcsak egy �vvel azel�tt. A t�rt�nelem ism�telte mag�t abban, hogy a vil�gbajnoki c�m sorsa megint vitatott m�don d�lt el - de ez�ttal Senna jav�ra. Az indul�sn�l a brazil belerohant Prost Ferrarij�ba �s mindketten kiestek. Noha n�h�ny �vvel k�s�bb Senna elismerte, hogy sz�nd�kosan tette, amit tett, de ez semmit sem v�ltoztatott azon a t�nyen, hogy Alainnek m�r nem maradt es�lye, hogy ford�tson. Mansell mell�kszerepl�je maradt ennek futamnak: v�lt�hib�val kiesett. Adelaide-ben azt�n �v� lett a m�sodik hely - �s a leggyorsabb k�r - Piquet m�g�tt �s Prost el�tt. Nigel kapcsolata j�l indult a Ferrarival 1989-ben, �m Prost �rkez�se 1990-ben megkeser�tette az �let�t - �s persze az a t�ny is, amit a vil�gbajnoki pontverseny tabell�j�n lehetett olvasni a szezon ut�n: Alain Prost: 71 pont, 5 gy�zelem �s 2. hely; Nigel Mansell: 37 pont, 1 gy�zelem �s 5. hely. Ism�t a Williamsn�l - 1991 Az 1990-es szezon k�zep�n teh�t Mansell bejelentett, hogy az �v v�g�n visszavonul. �m ekkor egykori csapatf�n�ke, Frank Williams ism�t seg�t� kezet ny�jtott neki �s felaj�nlotta, hogy �lj�n vissza az imm�r Renault motorral hajtott Williamsbe. M�rpedig ez az aj�nlat sok j�val kecsegtetett: a Williams ugyanis �jra felsz�ll��gban volt. Mansell teh�t visszavonul�s helyett a Williamset v�lasztotta, ahol Riccardo Patrese lett a csapatt�rsa. Ez a viszony sokkal k�nnyedebbnek �g�rkezett a Prosttal val� kapcsolatn�l. Patrese a boxutc�ban kedvelt ember volt - mindig �s mindenkivel bar�ts�gos �s szel�d term�szet�, aki r�ad�sul sosem ny�lt a pszichol�giai hadvisel�s eszk�z�hez senkivel szemben. Nagyon kellemes koll�ga volt �s az intrik�kkal teli 1990-es szezon ut�n ez most ide�lis volt Mansell sz�m�ra. Az 1990/1991-es t�len a Williams nagy v�ltoz�sokon ment kereszt�l: leszerz�dtettek egy akkor m�g ismeretlen nev� m�rn�k�t, bizonyos Adrian Newey-t, aki az aerodinamika nagy szak�rt�je volt. �s persze Nigel visszat�r�se is jelent�s el�rel�p�snek sz�m�tott: az angol els� Paul Ricard-i tesztj�n n�gy m�sodperccel megd�nt�tte a csapat el�z� pil�t�j�nak, Thierry Boutsennek a Francia Nagyd�jon futott legjobb k�ridej�t... Sok szakember m�r 1991-ben a leggyorsabb aut�nak tartott a Williams-Renault-t, ami azonban m�g nem volt el�g megb�zhat�. Ezt t�masztotta al� az els� h�rom verseny: Mansell mind Phoenix-ben, mind Interlagosban v�lt�hib�val esett ki �s tulajdonk�ppen Imol�ban is ez okozta a "veszt�t", amikor leragadt a rajtr�cson �s h�tulr�l belerohantak. Mindh�rom versenyt Senna nyerte McLaren-Hond�j�val, de a m�sodikon legal�bb Patrese megmentett egy m�sodik helyet a Williams sz�m�ra. Monac�ban v�gre Nigel is c�lba �rt: ugyan remekbe szabott man�verrel el�zte meg Prost Ferrarij�t az alag�t ut�ni sik�nban (m�z�des pillanat lehetett Mansell sz�m�ra!), �m Senna McLarenje ellen nem volt mit tenni - �gy csak a m�sodik hely jutott neki. Miut�n Senna n�gy futamot megnyert az els� n�gy versenyb�l Nigel kijelentette, hogy a vil�gbajnoks�g eld�lt. Ayrton ezzel vitatkozott - tal�n �vatoss�gb�l, tal�n udvariass�gb�l - �m a t�nyek �nmaguk�rt besz�ltek: neki volt 40 pontja, Mansellnek - aki tal�n aut�ja gyorsas�g�n�l fogva felvehette volna vele a versenyt - 6 pont �llt a neve mellett. Montrealban �jra les�jtott a Mansell-f�le balszerencse. A k�t Williams az eg�sz h�tv�g�t domin�lta: Patrese indult a pole-b�l �s Mansell a m�sodik rajtkock�b�l. Azt�n a versenyen a k�t Williams elh�zott, messze maguk m�g�tt hagyva Senn�t �s csak egym�ssal k�zdve. �m ekkor Patrese gumidefektet kapott �s egy k�r h�tr�nyba ker�lt. Mansell maradt az �len. Senna ekkor m�r nem volt versenyben - elektronikai hiba - �gyhogy Nigelnek itt volt a kiv�l� alkalom arra, hogy t�z pontot ledolgozva m�giscsak valamivel szorosabb� tegye a vil�gbajnoki c�m�rt foly� harcot. Az utols� k�rben 52 m�sodperccel vezetett Piquet el�tt. Itt m�r semmi baj nem t�rt�nhet! Vagy m�gis? Biztos el�nye tudat�ban Mansell elkezdett integetni a k�z�ns�gnek. �s ekkor valami eg�szen hihetetlen dolog t�rt�nt: Nigel aut�ja lelassult, majd teljesen le�llt. A f�lautomata v�lt� �resbe kapcsolt �s lefulladt a motor... Gyors aut� ide vagy oda, m�gis �gy t�nt, hogy Mansellnek semmi sem akar �sszej�nni. T�z helyett egyetlen ponttal v�gasztal�dhatott, mert a hatodik helyen klasszifik�lt�k. Mexik�ban Patrese indulhatott a pole-b�l, Mansell mell�le. Patrese azonban nem j�l rajtolt �s visszaesett a negyedik helyre Mansell, Senna �s Alesi m�g�. Ez azonban az � versenye volt. El�bb megel�zte Senn�t - akit id�k�zben megel�z�tt Alesi - majd ugyanezt tette a fiatal franci�val is �s m�r ott is loholt Mansell nyak�n. Rajta is tal�lt fog�st, elment mellette is �s nyert. Nigel a m�sodik helyen v�gzett �s nyilv�nval�an neh�z volt megem�sztenie, hogy tapasztalt, �m n�l�n�l kevesebbre tartott csapatt�rsa ilyen tiszt�n megverte �s megszerezte a Williams els� futamgy�zelm�t 1991-ben. Ebben a szezonban rendezt�k el�sz�r a Francia Nagyd�jat Magny-Cours-ban. A pole ism�t Patrese� volt, ez�ttal Senna indult mell�le �s Mansell m�g�le. A rajtot azonban ism�t nem kapta el j�l az olasz �s visszaesett. Prost v�gott az �lre, m�g�tte Mansellel �s Senn�val. Prost el�bb eg�rutat nyert, �m k�s�bb Mansell utol�rte �s megel�zte. Azt�n - hogy m�gse legyen ennyire egyszer� a dolog Nigel sz�m�ra - a boxban a francia megint el� ker�lt. De Mansell ezt is megoldotta �s megint megel�zte Prostot. Ez�ttal nem �llt le az aut� sem �s v�gre megvolt Nigel els� futamgy�zelme 1991-ben �s a tizenhatodik p�lyafut�sa sor�n. Ez az�rt volt m�rf�ldk�, mert be�rte Stirling Mosst az �r�kranglist�n - aki addig a legsikeresebb angol versenyz� volt a futamgy�zelmek sz�m�t tekintve. Silverstone-ban t�k�letes h�tv�ge k�vetkezett. Megszerezte pole-t �s noha Senna lerajtolta, m�r az els� k�rben visszael�zte a brazilt. Innent�l kezdve semmi sem vesz�lyeztette gy�zelm�t - �s megfutotta a leggyorsabb k�rt, azaz megcsin�lta a pole-leggyorsabb k�r-futamgy�zelem "mesterh�rmast". A Brit �s a soron k�vetkez� N�met Nagyd�j k�z�tt trag�dia r�zta meg az aut�sportot, ami Mansellt eg�szen k�zelr�l �rintette: az Oulton Park-i Forma-3000-es ve