Frank Williams

A felborult Ford Sierr�ban ott l�gott a biztons�gi �v�n, �s azt k�rte, ments�k ki. Nem tudott mozdulni, nem �rezte a l�b�t, a kez�t. Bet�rt�k a h�ts� sz�lv�d�t �s kiszabad�tott�k, lefektett�k a f�re azt�n majdnem egy �r�n kereszt�l nem t�rt�nt semmi.
A balesetet szenvedett ember addig a napig napi 15 kilom�tert futott, de az�ta egyetlen l�p�st sem tett. A Forddal Le Castellet-b�l Angli�ba igyekezett. Egy f�l-maratoni versenyen akart elindulni. El�z�leg a h�res francia p�ly�n Nigel Mansell �s Nelson Piquet tesztel�seit ir�ny�totta. A napt�r 1986. m�rcius 6-�n meg�llt Frank Williams sz�m�ra. Mondhatjuk �gy is, m�sodszor is megsz�letett. �s �j �let�t tanulnia kellett. Az addigi �r�kmozg� fiatalembert tol�kocsihoz k�t�tte a sors. Abban a sz�rny� balesetben meg is halhatott volna. Akkor is ismern�nk nev�t, akkor is sikeresnek tartan�nk, m�r t�l volt az els� k�t vil�gbajnoki c�m�n �s k�t versenyz� is az � aut�iban lett vil�gels�. �m a kegyetlen sors kegyes volt hozz�, t�l�lte. Mi pedig m�r a tol�kocsihoz k�t�tt embert k�sz�nthett�k az es� Magyar Nagyd�jon, 1986. augusztus�ban. �ppen akkorra �p�lt fel, az volt az es� verseny, amin r�szt vett a r�mes baleset ut�n.

Hatvan �ve, a m�sodik vil�gh�bor� alatt sz�letett, 1942. �prilis 16-�n. �desanyja tan�t�n� volt, apja pil�ta, aki bomb�z�t vezetett. T�le �r�k�lte kem�nys�g�t, t�le tanulta a c�ltudatoss�got. A csal�df� azonban elhagyta �ket, �ppen akkor, amikor Frank megsz�letett. Rendesen j�rt iskol�ba, nyelveket tanult, de igaz�b�l csak az aut�sport �rdekelte. Tizenkilenc volt, amikor kipr�b�lhatta mag�t a versenyp�ly�n is. Egy Austin A35-tel versenyzett olyan k�s�bbi nagys�gok t�rsas�g�ban, mint Piers Courage, Jonathan Williams vagy Charlie Crichton-Stewart. K�s�bb belek�stolt a Formula 3-ba �s kider�lt, jobb �zletembernek, mint aut�versenyz�nek. 1967-ben megv�s�rolt 18 Formula-2-es �s 3-as kocsit �s ezek eltartott�k saj�t csapat�t. Akkoriban m�r j� bar�tja volt Piers Courage, aki 1969. m�rcius 16-�n Brand Hatch-ben egy Formula-1-es Brabhammel elindult a Race of Champions versenyen. Ez nem sz�m�tott bele a vil�gbajnoki versenysorozatba. M�g ugyanebben az esztend�ben, m�jus 4-�n ott voltak a Montjuich parkban a Spanyol Nagyd�jon. K�t h�t m�lva Monac�ban Piers m�sodik lett Graham Hill m�g�tt. Azt�n okt�berben Watkins Glenben, az USA Nagyd�j�n megint m�sodik lett. Akkor csillant meg el�tt�k a siker rem�nye. Frank 50 ezer fontot fektetett be, hogy l�trehozzon egy csapatot, Piers pedig 3000 font�rt v�llalta a versenyz�st. Pedig ez�rt lemondott egy �ppen t�zszer akkora g�zsival j�r� szerz�d�st Enzo Ferrarival. A csapat egy de Tomaso-Forddal v�gott neki az 1970-es szezonnak. �m nem k�s�rte szerencse a v�llalatot: a negyedik versenyen, a Holland Grand Prix-n egy t�r�tt felf�ggeszt�s-alkatr�sz miatt az aut� lesodr�dott a p�ly�r�l, falnak �tk�z�tt, kigyulladt, �s Piers benn�gett.

Ez nem el�g�thetett ki egy olyan embert, mint Frank Williams: �n�ll� akart lenni. Felbontotta szerz�d�s�t Wolffal �s megalap�totta a Williams Grand Prix Engineering-et. Ez 1977-ben t�rt�nt. Akkoriban m�r ismert�k egym�st Patrick Headdel, de csak k�s�bb lettek t�rsak, s ez az egy�ttm�k�d�s a mai napig tart. Head m�r akkoriban is remek konstrukt�r volt, meg�p�tette a lehet� legegyszer�bb aut�t, az FW06-t. Bele�ltett�k Alan Jonest, aki Watkins Glenben m�sodik helyre korm�nyozta a kocsit. S az 1979-es �v elhozta az els�, tal�n az�ta is leg�desebb gy�m�lcs�t, Clay Regazzoni j�lius 14-�n Silverstone-ban, a Brit Nagyd�jon els�k�nt robogott �t a c�lvonalon. Ez volt az els� vil�gbajnoki futamgy�zelem. Ugyanabban az �vben m�g n�gyszer nyert Jones. A helysz�n N�metorsz�g, Ausztria, Hollandia �s Kanada volt, �s Head elk�sz�tette az FW07 t�pusjel� betonszaggat�t. Az �jdons�g alap�tlet�t Colin Chapmant�l lest�k el, aki Lotusainak alj�t egy ford�tott rep�l�g�psz�rnyhoz hasonl�an alak�totta ki, mi�ltal az aut� alatt sz�v�hat�s l�pett fel, ami szinte az aszfalthoz ragasztotta a j�rg�nyt. Ez volt a "Ground-effect-car".