Akik meg tudt�k v�deni vil�gbajnoki c�m�ket

Alberto Ascari 1952 �s 1953

�desapj�t�l �r�k�lte a technikai sportok im�dat�t, h�t�vesen f�l�rva lett – az id�sebb Ascari hal�los balesetet szenvedett egy versenyen. Az F1 els� dupl�z�ja m�r a II. vil�gh�bor� el�tt sz�p sikereket �rt el, majd a legend�s Ferrari pil�t�ja lett, s 1952-ben �s 1953-ban is magabiztosan nyerte meg a vb-t. �tvenegy �vvel ezel�tt a Monac�i Nagyd�jon f�khiba miatt kics�szott, s a tengerbe zuhant. T�z nappal k�s�bb, 1955. m�jus 26-�n egy monzai edz�sen hal�los balesetet szenvedett.

Juan Manuel Fangio 1954–1957

Az argentin klasszis jelen volt az F1 indul�sakor, s 1950-ben m�sodik lett Nino Farina m�g�tt. A k�vetkez� sorozatban az Alfa vol�nja m�g�tt h�rom futamgy�zelemmel vil�gbajnok lett, majd k�t sikertelenebb szezon k�vetkezett, mivel 1952-ben Monz�ban s�lyos balesetet szenvedett. Az 1954-es sorozatban a Maseratin�l �s a Mercedesn�l szerepelt, visszah�d�totta a vb- c�met, majd 1955-ben, 1956-ban �s 1957-ben is verhetetlennek bizonyult. P�lyafut�s�t 1958-ban fejezte be, 1995-ben hunyt el.

Jack Brabham 1959 �s 1960

Az �tvenes �vekben kezdte F1-es p�lyafut�s�t. 1959-ben a farmotoros aut�k vett�k �t az uralmat, s Brabham a Cooper gy�ri versenyz�jek�nt diadalmaskodott, majd 1960-ban dupl�zott. Ezut�n maga kezdett F1-es aut�k tervez�s�be, s 1966-ban m�r saj�t aut�j�val nyert ism�t futamot. A szezon v�g�n ism�t vil�gbajnok lett az �j motorszab�lyhoz kiv�l�an alkalmazkod� Repco-c�g seg�ts�g�vel, s�t a konstrukt�r�k k�z�tt is nyert. A h�romszoros vil�gbajnok 1970-ben vonult vissza.

Alain Prost 1985 �s 1986

Ak�r hatszoros vil�gbajnok is lehetne: 1984-ben �gy kapott ki f�l (!) ponttal Niki Laud�t�l, hogy monac�i gy�zelm��rt 9 helyett 4.5 pontot kapott, mert es� miatt id� el�tt leintett�k a futamot. N�gy �vvel k�s�bb Ayrton Senn�t �gy koron�zt�k az F1 kir�ly�v�, hogy a pontversenyt 105–94-re Prost nyerte meg. Akkoriban azonban a 16 nagyd�jb�l csak a 11 legjobb eredm�nyt vett�k figyelembe, �gy a brazil zseni v�g�l 90–87-es diadalt aratott. Prost 1985-ben, 1986-ban, 1989-ben, 1993-ban is vil�gbajnok lett.

Ayrton Senna 1990 �s 1991

A sport�g t�rt�net�nek egyik legn�pszer�bb �s legvitatottabb szem�lyis�ge 1988-ban, 1990-ben �s 1991-ben volt vil�gbajnok. A mai napig hatalmas a rajong�i t�bora. M�sokat sem k�m�l� vakmer�s�ggel sz�guldott, soha, egy pillanatra sem adta fel a harcot. P�lyafut�sa 1994. m�jus 1-j�n Imol�ban tragikusan szakadt meg: a Williams gyors aut�j�ban sz�guld� brazil pil�ta a 6. k�rben a Tamburello-kanyarban kisodr�dott, a falnak csap�dott, s �let�t m�r nem tudt�k megmenteni.

Michael Schumacher 1994 �s 1995, 2000–2004

Az F1 vil�ga 1991-ben ismerkedhetett meg vele.1994-ben a Benetton versenyz�jek�nt lett el�sz�r vil�gbajnok, majd c�m�t meg is v�dte. Ezut�n Flavio Briator�t elhagyva a Ferrarihoz igazolt, s kem�ny munk�val az akkor m�lyponton l�v� csapatot az egekbe emelte. Hat �vvel ezel�tt a Ferrari 1979 �ta tart� nyeretlens�gi sorozat�t lez�rva lett harmadszor is vil�gbajnok, majd m�g n�gy alkalommal bizonyult verhetetlennek. A n�met a Brazil Nagyd�j ut�n visszavonul.

Mika H�kkinen 1998 �s 1999

�veken �t k�zepes eredm�nyeket �rt el, majd a McLaren-Mercedes „felt�mad�s�val” a legjobbak k�z� ker�lt. Higgadt �s pontos vezet�si st�lus�val, botr�nymentes �letm�dj�val rengeteg szurkol�t szerzett, akik 1998-ban �s 1999-ben �nnepelhett�k kedvenc�k vil�gbajnoki c�m�t. A 2000-es sorozat is sok�ig H�kkinennek „�llt”, v�g�l m�sodik lett Michael Schumacher m�g�tt. A k�vetkez� �vben m�r kevesebb siker�lm�ny �rte, majd visszavonult.

Fernando Alonso 2005 �s 2006?

Minden id�k legfiatalabb vil�gbajnoka 2001-ben a Minardi pil�t�jak�nt ker�lt az F1-be, majd a Renault l�tott fant�zi�t benne. 2003-ban m�r a futamokon is k�pviselte a francia csapatot. A Magyar Nagyd�jon par�d�s versenyz�ssel gy�z�tt, majd a k�zepesen siker�lt 2004-es id�ny ut�n 2005-ben remek teljes�tm�nnyel lett vil�gbajnok. Majd 2006-ban siker�lt megv�denie vb c�m�t Michael Schumacher-el szemben.