Mika H�kkinen

Mika Pauli H�kkinen 1968, szeptember 28-�n sz�letett a finnorsz�gi Vantaa-ban Aila �s Harri H�kkinen m�sodik gyermekek�nt - n�v�re, Nina ut�n. A csal�d �tlagos k�r�lm�nyek k�z�tt �lt: az apa f��ll�sban elektrom�szer�sz, mell�k�ll�sban taxis, az anya pedig titk�rn� volt. Mika hat�ves kor�ban kapta meg t�l�k els� gokartj�t, amellyel a k�zeli Keimol�ban fekv� p�ly�n gyakorolhatott - �s gyakorolt is - minden szabad pillanat�ban. A H�kkinen sz�l�k nem �lmodtak nagy karriert fiuk sz�m�ra, egyszer�en csak �r�ltek, hogy a kis Mika le tudta mag�t foglalni egy hobbival, �gy minden eszk�zzel t�mogatt�k a gyerek gokartoz�s ir�nti lelkesed�s�t.

Mika els�, m�r jegyzett sikerei 10 �ves kor�t�l j�ttek: 1978-ban �s 1979-ben megnyerte a keimolai gokart klub junior bajnoki c�m�t. 1981-ben finn gokart bajnok az F-minisorozatban. 1983-ban N�metorsz�gba utazik a finn v�logatottal az Eur�pa-bajnoks�gra, ahol egy nevez�si hiba miatt csak csapatban indulhatnak el a finn pil�t�k. A finnek meg is nyerik ezt a versenysz�mot - els�sorban H�kkinennek k�sz�nhet�en, aki a csapatversenyek sor�n minden futamot megnyert, amelyben elindult. Egy�bk�nt ezen a versenyen tal�kozott egym�ssal el�sz�r Mika �s egy bizonyos Michael Schumacher nev� n�met fi�. Egy �vvel k�s�bb ism�t �sszefutottak Lavalban a junior vil�gbajnoks�gon, ahol k�t futamban egym�s ellen is p�ly�ra l�ptek: els� csat�jukat Schumacher nyerte, a m�sodikat H�kkinen.

Mika 1987-ben, 19 �ves kor�ban kezdett egy�l�ses forma-aut�kkal versenyezni k�l�nb�z� skandin�v Forma-Ford 1600-as bajnoks�gokban. R�gt�n els� �v�ben megnyeri a finn, a sv�d �s az �szaki bajnoks�got. Ennek nyom�n a Marlboro megh�vta egy tesztel�sre az angliai Doningtonba. A "v�logat�son" pil�t�kat kerestek a k�vetkez� szezonra a Dragon Racing Team sz�m�ra a brit Forma-Opel-Lotus sorozatba. A teszt legjobbja a szupergyors H�kkinen volt, akinek siker�lt �j p�lyacs�csot is fel�ll�tania. Mell� a 17 �ves sk�t Allan McNisht v�lasztott�k ki a m�sik aut�ba. Miut�n Nagy-Britannia a technikai sportok k�zpontj�nak sz�m�t, a brit bajnoks�gba sz�l� megh�v� term�szetesen �ri�si kiugr�si lehet�s�get jelentett Mik�nak. A nemzetk�zi karrier fel� vezet� �ton �j menedzserre is volt sz�ks�ge: az �gyeit addig int�z� Kari O. Sohlberget az 1982-es Forma-1-es vil�gbajnok, Keke Rosberg v�ltotta, aki addigra m�r tehets�gkutat�sra adta fej�t.

1988-ban a Dragon Racing k�t bajnoks�gban �llt rajthoz: a Forma-Opel Lotus brit bajnoks�g�ban �s az Eur�pa-bajnoks�gban. A csapat k�t pil�t�ja testv�riesen osztozott a dics�s�gen: a brit bajnoks�gban McNish lett az els�, Mika a m�sodik; az Eur�pa-bajnoks�gban H�kkinen� a diadal �s Allan� az "ez�st". A k�t fi� sz�m�ra nagy el�ny vet�lyt�rsaikkal szemben, hogy csapatuk a Marlboro t�mogat�s�val j�val t�bbet tesztelhettek, mint m�sok.

A Dragon Racing ekkor �gy hat�rozott, hogy egy oszt�llyal feljebb l�p: a brit Forma-3-ba. A Reynard kasztnival �s a Toyota motorral Mika kiss� elt�nt a sz�rke k�z�pmez�nyben: els� Forma-3-as �v�ben 7. lett a brit bajnoks�gban, a Maka�i Vil�gkup�n pedig mind�ssze a 15. helyen kvalifik�lta mag�t. Itt egy�bk�nt ism�t keresztez�dtek �tjaik Michael Schumacherrel, aki az els� futamot megnyerte Reynard-Volkswagenj�vel, �m a m�sodikban kiesett.

A k�vetkez� �vre, 1990-re, azonban H�kkinen remek lehet�s�ghez jutott: Dick Benetts szerz�d�st aj�nlott neki csapat�hoz, a West Surrey Racing Teamhez. Ez a csapat a Forma-3-as vil�g legpatin�sabb ist�ll�j�nak sz�m�tott �s m�r kor�bban is sikert sikerre halmozott. Legnagyobb felfedezettj�k egy bizonyos Ayrton Senna volt n�h�ny �vvel azel�tt. A West Surrey Racing 1990-ben Ralt kasztnival �s Mugen-Honda motorral �llt rajthoz. Mika csapatt�rsa �jfent egy j�v�beni Forma-1-es pil�ta, az �r Eddie Irvine lett.

Ezzel az aut�val �s azzal a h�tt�rrel, amit a csapat ny�jtott nem is nagyon illett m�st tenni, mint nyerni �s ennek az elv�r�snak Mika t�k�letesen eleget is tett - �jra mag�ra vonva a nemzetk�zi aut�sport�let tehets�gkutat�inak figyelm�t. A brit bajnoks�gban H�kkinen f�l�nyes diadalt aratott, s�t m�g arra is jutott ideje, hogy "vend�gszerepeljen" olasz, francia �s n�met bajnoki futamokon. Mindenhol nyert. A n�met bajnoks�g hockenheimi futam�n Michael Schumachert utas�totta maga m�g�.

Pengev�lt�s Schumacherrel Maka�ban

Az �v legnagyobb esem�nye azonban m�g h�tra volt: a Maka�i Vil�gkupa. Az 1990-as esztend� az egyik legjobb esztend� volt a Forma-3-ban. Csak v�gig kell n�zni azoknak a n�vsor�n, akik megjelentek Maka�ban! K�zt�k volt t�bbek k�z�tt Eddie Irvine, Heinz-Harald Frentzen, Mika Salo, Michael Schumacher �s persze Mika H�kkinen - egy sor j�v�beni F1-es szt�r. Hamar kider�lt azonban, hogy Schumacher �s H�kkinen mellett a t�bbiek (akiket pedig szint�n nagy tehets�geknek tartottak - nyilv�n nem ok n�lk�l) labd�ba sem r�ghatnak. Szenz�ci�s verseny volt a k�t ifj� zseni k�z�tt!

Az id�m�r� edz�seken H�kkinen legy�zhetetlen volt. Ralt-Mugen-Hond�ja a leggyorsabb volt az egyenes szakaszokon �s noha a Reynard-Volkswagennel versenyz� Schumacher tudott rajta hozni a technik�sabb szakaszokon, a k�r v�g�re m�gis rendre Mika �llt az �len - olyan k�rid�ket futva, amit�l el�llt a n�z�k l�legzete. Enn�l m�r csak a k�t futam volt m�g elk�peszt�bb!

Az els� futamon Mika v�gig meg�rizve vezet� hely�t nyert. Az � malm�ra hajtotta a vizet, hogy Schumacher rosszul rajtolt a m�sodik helyr�l, �gy meg tudta el�zni Mika csapatt�rsa, Irvine. Schumacher a versenyben ugyan visszael�zte Eddie-t �s miut�n �ld�z�be tudta venni H�kkinent cs�kkentette a h�tr�ny�t a finnel szemben (t�bbek k�z�tt a leggyorsabb k�rt is Michael futotta), �m m�r nem volt annyi ideje, hogy utol is �rje az eg�rutat nyert Mik�t, aki �gy v�g�l 2,66 mp-es el�nnyel nyerte meg az els� futamot.

A m�sodik futamban Schumacher megint nem rajtolt j�l, de ez�ttal nem vesztette el m�sodik hely�t �s azonnal �ld�z�be tudta venni az �lr�l indul� Mik�t. A n�met pil�ta azt�n meg is el�zte H�kkinent. Leszak�tania azonban m�r nem siker�lt: egy kicsit ugyan mindig l�legzethet jutott a kanyarg�s v�rosi szakaszokon, �m az egyenesekben Mika mindig �gy dolgozta le a h�tr�ny�t, ahogy akarta. Schumacher k�s�bb �gy nyilatkozott err�l, hogy �gy �rezte H�kkinen csak j�tszik vele �s gyakorlatilag akkor tudna elmenni mellette, amikor akarna. Hogy �gy volt-e, vagy Mika val�ban nem tal�lt fog�st a n�met fi�n, azt nem tudni, de azt igen, hogy a n�z�k egyik �mulatb�l a m�sikba estek, amikor azt l�tt�k, hogy a k�t �len �ll� fiatal nemcsak hogy mindenki m�st alaposan lef�z, de mindketten gyorsabb k�r�ket futnak a versenyen, mint amivel Mika a pole-t megszerezte az id�m�r� edz�sen! Azok akik tan�i voltak az esem�nynek, a mai napig minden id�k egyik legnagyszer�bb Forma-3-as verseny�r�l besz�lnek! M�r akkor l�tszott: ezek a sr�cok k�l�nlegesek...

Mika term�szetesen v�rbeli aut�versenyz� volt, r�ad�sul fiatal �s ambici�zus is, �gy nem hagyhatta, hogy legy�zz�k. Az �sszetett gy�zelemhez el�g lett volna az is, ha Schumacherhez k�pest 2,66 mp-en bel�l �r c�lba, de � mindent meg akart nyerni: az id�m�r� edz�s �s az els� futam ut�n a m�sodik futamot is! Ez�rt az utols� k�rben el�z�sre sz�nta el mag�t az egyik hossz� egyenesben. Azonban Schumacher sem tartozott a puh�ny aut�versenyz�k k�z� �s foggal-k�r�mmel ragaszkodott a futamgy�zelemhez. Amint Mika kih�z�dott jobbra Schumacher m�g�tt, Schumacher v�dend� poz�ci�j�t szint�n jobbra mozdult egy kicsit. Ekkor Mika h�tulr�l elkapta aut�j�val Schumacher aut�j�t, ami kiv�gta a p�ly�r�l a Ralt-Mugent. Schumacher aut�ja is megs�r�lt, de � tov�bb tudott menni �s a futamgy�zelem mell� bezsebelhette az �sszetett diadalt is. Mika a p�lya sz�l�n kipattant aut�j�b�l, d�h�sen f�ldh�z v�gta keszty�it, majd s�rva fakadt. �rthet�, hiszen biztosnak hitt siker cs�szott ki a kezei k�z�l - �gy ment Maka�ba, mint favorit, �m v�g�l m�gis �res k�zzel kellett t�voznia.

A legt�bben - k�zt�k a versenyb�r�s�g is - �gy �rt�kelt�k, hogy szok�sos versenybalesetr�l volt sz� �s Schumacher szab�lyos m�don v�dte poz�ci�j�t. Voltak, akik t�madt�k Mik�t "ostobas�g��rt", hiszen �v� lehetett volna a bajnoki c�m, ha egyszer�en csak szorosan Schumacher m�g�tt fut c�lba. Mika azonban �gy nyilatkozott, hogy teljess�ggel term�szetellenesnek �rezte volna, ha 10 km/h-val gyorsabb aut�j�val nem pr�b�lkozik meg az el�z�ssel. Igazi aut�versenyz�k�nt nem engedhette meg mag�nak, hogy ne akarjon nyerni, ha erre megvan a lehet�s�ge.

Ugr�s a Forma-1-be!
A csal�d�s nem tartott sok�ig. N�h�ny h�ttel k�s�bb Mika �s menedzsere m�r a k�vetkez� l�p�sen, a Forma-3000-en gondolkodott. H�kkinen r�szt is vett n�h�ny teszten az ORECA csapattal, �m F3000-es bemutatkoz�sra versenyen m�gsem ker�lt soha sor. Keke Rosberg ugyanis �ri�si meglepet�ssel szolg�lt a k�zv�lem�ny sz�m�ra: 1990 december�ben bejelentette, hogy v�dence a k�vetkez� �vt�l a Forma-1-es Lotus csapat versenyz�je lesz!

Az egykoron nagynev� ist�ll� ugyan 1991-ben m�r csak a kir�lykateg�ria sereghajt�i k�z� tartozott, de mindenkinek el kell valahol kezdeni. Mika a Judd motorral hajtott g�ppel a 15. helyen v�gzett az �v v�g�n 2 ponttal - amelyet Imol�ban szerzett egy szenz�ci� sz�mba men� 5. hellyel. Ugyan k�tszer nem kvalifik�lta mag�t a versenyre (Francia �s Brit Nagyd�j), de azt, hogy ez nem az � hib�ja volt, hanem az aut��, jelzi, hogy ez az �v sor�n egym�st v�lt� h�rom csapatt�rs�val Julian Bailey-vel, Johnny Herberttel �s Michael Bartelsszel is el�fordult (Bailey-vel, h�romszor, Herberttel egyszer, Bartelsszel n�gyszer). Pontot szerezni azonban mindannyiuk k�z�l egyed�l Mik�nak siker�lt.

1992-ben a Ford motor jav�tott valamicsk�t a Lotus helyzet�n: Mika �sszesen 11 pontot gy�jtve a 8. helyen v�gzett az �v v�g�n, csapatt�rsa, Herbert a 14. helyen 2 ponttal. Mika legjobb helyez�s�t Franciaorsz�gban �s Magyarorsz�gon �rte el (4. hely). Ezzel egy�tt a Lotus nem jelentett nagy perspekt�v�t egy olyan fiatal tehets�g sz�m�ra, mint Mika. �rthet� teh�t, hogy a finn fi� �r�mmel fogadta el a McLaren-Ford aj�nlat�t 1993-ra - m�g akkor is, ha ez az aj�nlat csup�n teszpil�ta szerz�d�st jelentett. A csapat k�t versenypil�t�ja a brazil csillag, Ayrton Senna �s az amerikai Michael Andretti voltak ekkor. M�g Senna a m�sodik helyen v�gzett a VB-pontversenyben Alain Prost m�g�tt, addig Andretti csup�n a hetedik helyre volt j� - r�ad�sul a mez�ny legnagyobb aut�t�r�i k�z� sz�m�tott. Ezt Ron Dennis az Olasz Nagyd�jig volt hajland� t�rni, az utols� h�rom versenyre azonban m�r a tesztpil�t�t, H�kkinent �ltette a kettes sz�m� McLarenbe. �s H�kkinen v�rakoz�sokon fel�l bizony�tott!

A tejf�l��ssz�j� fiatal vil�grasz�l� szenz�ci�t okozott: els� mclarenes id�m�r� edz�s�n megverte a Forma-1 legnagyobb szt�rj�t, az id�m�r� edz�sek kir�ly�t, Ayrton Senn�t! A k�l�nbs�g ugyan csak 48 ezred volt, de akkor is ott volt! Senn�t term�szetesen rendk�v�li m�don bosszantotta a dolog �s a versenyen m�r nagyon odafigyelt Mik�ra - hamar megel�zte �s ezzel helyre�ll�totta tekint�ly�t. H�kkinen azonban letette a n�vjegy�t!

A k�vetkez� futamon Suzuk�ban v�gre fell�phetett a dobog�ra is - p�lyafut�sa sor�n el�sz�r: harmadik hely Senna �s Prost m�g�tt. Az �v utols� verseny�n, Ausztr�li�ban ugyan nem �rt c�lba, de hihetetlen alapgyorsas�ga �s fantasztkus motiv�lts�ga meggy�zte Ron Dennist arr�l ezen a h�rom futamon, hogy Mik�nak nem tesztelnie, hanem versenyeznie kell!

Fejl�d�s Ron Dennis sz�rnyai alatt
1994-ben Senna a Williams-Reanult-hoz szerz�d�tt, �gy H�kkinen csapatt�rsa a brit Martin Brundle lett, a McLaren pedig Fordr�l Peugeot motorokra v�ltott. Mika amikor c�lba �rt, mindig dobog�ra �llhatott �s 26 pontj�val negyedik lett a vil�gbajnoks�gban (csapatt�rsa 10 ponttal kevesebbel a hetedik). A legjobb helyez�s�t a Belga Nagyd�jon �rte el, ahol Schumacher �lr�l val� diszkvalifik�l�sa ut�n bezsebelhette a m�sodik hely�rt j�r� 6 pontot. Egy futammal el�tte, Magyarorsz�gon viszont nem �llhatott rajthoz, mert Hockenheimban t�megbalesetet okozott, ez�rt egy futamt�l eltiltott�k. (Ekkor a csapat francia tesztpil�t�ja, Phillipe Alliot helyettes�tette.)

1995-ben elkezd�d�tt a McLaren Mercedes-korszaka. Mika ism�t �j csapatt�rsat kapott Mark Blundell szem�ly�ben. Az �j motorpartnerrel a wokingi csapat kicsit ugyan visszaesett az el�z� �vhez k�pest, de tudt�k, hogy hossz� t�von jobban j�rtak a Mercedesszel, mint a Peugeot-val. Mika az �v v�g�n a hetedik helyen v�gzett - Olaszorsz�gban �s Jap�nban a dobog� m�sodik fok�ra �llhatott fel - 17 ponttal, Blundell a tizediken 13 ponttal. Ez az �v azonban sajnos nem az eredm�nyek miatt marad eml�kezetes Mika p�lyafut�s�ban. A szezon utols� verseny�n, az ausztr�liai Adelaide-ben az id�m�r� edz�sen Mika aut�j�t az egyik kanyarban megdobta a r�z�k� defektet okozva. A McLaren 250 km/h-s sebess�ggel csap�dott a k�zeli korl�tba, H�kkinen pedig s�lyos, �letvesz�lyes koponyas�r�l�seket szenvedett, melynek k�vetkezt�ben egy napig k�m�ban volt. Sid Watkins professzor egy k�s�bbi besz�mol�ja szerint a k�rh�zba sz�ll�t�s k�zben m�r kider�lt sz�mukra, hogy Mika t�l fogja �lni a balesetet. Az azonban mindenki sz�m�ra k�rd�ses volt, hogy szenved-e maradand� s�r�l�seket, illetve hogy lelkileg fel tudja-e �gy dolgozni a sz�rny� �lm�nyt, hogy valaha m�g vissza tud �lni egy versenyaut�ba.

H�kkinen �t h�tig volt k�rh�zban, majd a t�li sz�netet is kihaszn�lhatta a l�badoz�sra �s gondolatai rendez�s�re. V�g�l �gy d�nt�tt, hogy folytatja. Fizikailag a balesetb�l "csup�n" egy enyhe hall�sk�rosod�s maradt vissza, �m lelkiekben sok�ig k�s�rtette m�g a sz�rny� eml�k. Nagyon sokat seg�tett a sokk feldolgoz�s�ban bar�tn�je, Erja Honkannen, aki Finnorsz�gban ismert szem�lyis�g volt (k�l�nb�z� telev�zi�s utaz�si magazinkoat vezetett). Szint�n mellette �llt a neh�z id�kben menedzsere, Keke Rosberg, tan�csad�ja Didier Coton �s csapatf�n�ke, Ron Dennis is. S�t, ut�bbival ekkor f�z�d�tt igaz�n szorosra bar�ts�ga. Dennisre nagy hat�st tett Mika b�tor k�zdelme a visszat�r�s�rt �s innent�l szinte apa-fi� kapcsolatt� alakult kettej�k viszonya.

Az 1996-os szezon kezdet�re Mika teljesen rendbej�tt �s v�llalta is az indul�st. Csapatt�rsa imm�r a sk�t David Coulthard volt. H�kkinen sokszor c�lba �rt �s szorgalmasan gy�jt�getve a pontokat v�g�l az �t�dik lett a VB-pontversenyben 31 ponttal. Csapatt�rsa, Coulthard csak a hetedik lett 18 ponttal, �m � Monac�ban fel�llhatott a dobog� m�sodik fok�ra is, m�g Mik�nak ebben a szezonban a harmadik hely volt a legjobb helyez�se (igaz, ez n�gy alkalommal is).

1997-ben azt�n Coulthard le is gy�zi: harmadik helyen v�gez a vil�gbajnoks�gban 36 ponttal, m�g Mika csak a hatodik 27 egys�ggel. H�kkinen sk�t csapatt�rsa r�gt�n futamgy�zelemmel nyitja az �vet Ausztr�li�ban, majd ism�tel az Olasz Nagyd�jon. Ek�zben Mika maximum harmadik helyeket b�r szerezni. Az �v utols� verseny�n, Jerezben azonban - kis csapatt�rsi �s csapaton k�v�li seg�ts�ggel - v�gre megt�rik a 96 versenyen kereszt�l tart� nyeretlens�gi sorozat. Miut�n Michael Schumacher kiesett a versenyb�l, Jacques Villeneuve-nek (Williams-Renault) m�r el�g a dobog� harmadik helye is ahhoz, hogy vil�gbajnok legyen, ez�rt �gy d�nt, hogy k�m�li aut�j�t �s maga el� engedi a k�t McLaren-Mercedest. Ekkor azonban m�g Coulthard, H�kkinen a sorrend. Ron Dennis r�g�ta �gy v�lte, hogy Mik�nak csak egy l�k�sre lenne sz�ks�ge a nagy lelki �tt�r�shez �s most �gy l�tta, hogy el�rkezett az id� erre a bizonyos l�k�sre: utas�tja Coulthardot, hogy adja a versenyt H�kkinennek. A sk�t nem is ellenkezik, �gy Mika �let�ben el�sz�r a dobog� legfels� fok�ra �llhat F1-es futamon!

K�ts�gtelen�l kiv�l� k�pess�gei ellen�re majdnem 100 futamra volt ehhez sz�ks�ge, ez�rt n�h�nyan kor�bban m�r kezdt�k az "�r�k tehets�gek" k�z�tt elk�nyvelni - az olyan pil�t�k k�z�tt, akikben megvan ugyan a talentum, de azt d�nt� helyzetekben nem tudj�k kihozni magukb�l. Aki estetleg a jerezi aj�nd�k-gy�zelem kapcs�n m�g mindig csak legyintett �s tov�bbra is �gy gondolkodott Mik�r�l, annak 1998-ban r� kellett j�nnie, hogy Ron Dennisnek igaza volt: a finn pil�t�nak val�ban csak az els� l�ketet kellett mesters�gesen megadni - ut�na m�r minden ment mag�t�l...

V�gre a cs�cson! - 1998
Persze kellett ehhez egy remek aut� is. A Mercedes motort sokan m�r 1997-ben er�sebbnek tartott�k mind a Renault-n�l, mind a Ferrarin�l - ennek k�sz�nhett�k a gyors p�ly�kon val� t�nd�kl�seket �s a h�rom futamgy�zelmet -, �m a kaszni m�g hagyott k�v�nnival�t maga ut�n. A probl�ma kik�sz�b�l�s�t nem apr�zta el Ron Dennis: leszerz�dtette a mez�ny legjobb aerodinamikus�nak tartott szt�r-m�rn�k�t, Adrian Newey-t, aki addig a Williams sikersorozat�nak "felel�se" volt. A "csomagot" a jap�n Bridgestone gumijai tett�k teljess�. Az eredm�ny: a McLaren-Mercedes m�r az 1998-os szezont megel�z� teszteken is sokkolt mindenkit k�rideivel. Az els� futamig persze m�g rem�nykedhettek az ellenfelek, hogy csup�n tesztes "tr�kkr�l" van sz�. Amint az Melbourne-ben kider�lt: nem arr�l volt sz�...
A McLarenek es�lyt nem adva a t�bbieknek foglalt�k el az els� sort. Mika megverte Coulthardot, �gy �v� lett a pole. Innent�l meg m�r csak a rajtot kellett megnyernie... A k�t McLaren-pil�ta ugyanis a verseny el�tt meg�llapodott abban, hogy a futamot az nyeri, aki az els� kanyarba el�sz�r �r - a m�sik a verseny tov�bbi r�sz�ben nem t�madhatja az el�l l�v�t. Ez a gyakorlat - amikor f�ny der�lt r� - sok vit�t v�ltott ki, hiszen sokan nem tartottak sportszer�nek egy ilyen meg�llapod�st. Ezzel egy�tt a szab�lyok (akkor m�g) nem tiltott�k, hogy a csapat �s pil�t�i �gy "ossz�k le" egym�s k�z�tt a helyez�seket ahogy akarj�k �s ahogy tudj�k....

M�g t�bb vit�ra adott okott az els� futam, az Ausztr�l Nagyd�j alakul�sa: H�kkinen meg�rizte vezet� hely�t a rajt ut�n is - teh�t a Coultharddal k�t�tt meg�llapod�s alapj�n neki "kellett" megnyernie a versenyt. A csapat azonban egy alkalommal t�vesen h�vta ki Mik�t a boxutc�ba, �gy Coulthard m�gis el� keveredett. A dilemm�t �gy oldotta meg Ron Dennis, hogy - Jerez ut�n ism�t - utas�totta Coulthardot, hogy engedje maga el� H�kkinent. A sk�t �jfent engedelmes volt: p�r k�rrel a verseny v�ge el�tt lelass�tott �s hagyta, hogy csapatt�rsa haladjon �t el�sz�r a c�lvonalon. K�l�n�sen a fogad�irod�k k�rd�jelezt�k meg a v�geredm�nyt, hiszen �gy �rezt�k a Forma-1 "becsapja" �gyfeleiket (ez�ttal konkr�tan a Coulthardra fogad�kat), amikor mesters�ges m�don hat�roz egy csapat k�t pil�t�ja helyez�seir�l.

A botr�ny azt�n sz�pen lassan feled�sbe mer�lt, amikor H�kkinen - imm�r csapatt�rsi seg�ts�g n�lk�l, val�ban tiszt�n - f�l�nyesen megnyerte a Brazil Nagyd�jat is. Legnagyobb vet�lyt�rs�nak a most is m�sodik helyen v�gz� csapatt�rs, Coulthard t�nt �s a sajt� az "ez�st nyilak" f�l�ny�t l�tva m�ris elk�nyvelte, hogy a McLarenek legfeljebb egym�s k�z�tt fogj�k eld�nteni a VB-c�met. Ott volt azonban Mika r�gi vet�lyt�rsa, a Ferrarival versenyz� Michael Schumacher is, aki az Argentin Nagyd�jon nagy meglepet�sre "le tudta nyomni" a McLareneket �s megnyerte a futamot. H�kkinen m�sodik helye azonban azt jelentette, hogy nem kellett agg�dnia, tov�bbra is f�l�nyesen vezetett a VB-pontversenyben.

Imol�ban azt�n kezdett "melegg�" v�lni a helyzet, hiszen Mik�nak motorhiba miatt ki kellett �llnia a versenyb�l. A futamot csapatt�rsa, Coulthard nyerte Schumacher el�tt. Spanyolorsz�gban �jfent beindult az "ez�st-henger" �s Mika �jabb futamgy�zelemmel n�velte el�ny�t - "term�szetesen" Coulthard �s Schumacher el�tt. A diadalmenet folytat�dott Monac�ban is, ahol Schumacher betlizett �s egy Alexander Wurz-cal val� �tk�z�s, majd egy t�bb, mint n�gy perces boxki�ll�s ut�n mind�ssze a tizedik helyen v�gzett. Coulthard nem fejezte be a futamot.

Azt�n j�tt Kanada, ahol mindk�t McLaren ki�llni k�nyszer�lt m�szaki hiba miatt - Schumacher nyert Giancarlo Fisichella (Benetton-Playlife) �s Eddie Irvine (szint�n Ferrari) el�tt.

Nem sokkal a verseny ut�n Mika �let�ben fontos v�ltoz�s t�rt�nt: j�nius 13-�n feles�g�l vette kedves�t, Erj�t. Noha Mika kor�bban nem vallotta mag�t csal�dcentrikus embernek, aki feles�gr�l, gyermekekr�l, kuty�kr�l meg kertesh�zr�l �lmodozik, �m �gy t�nik ekkorra Erj�val val� kapcsolata m�gis meg�rett erre a l�p�sre. P�lyafut�sa sor�n H�kkinen k�s�bb sokszor elmondta, hogy Erja t�mogat�sa n�lk�l sosem jutott volna el a cs�csra a Forma-1-ben, s�t tal�n 1995-�s balesete ut�n feladta volna.

A k�vetkez� futamra a franciaorsz�gi Magny-Cours-ban ker�lt sor, ahol tov�bbra is Schumacher sz�rnyalt - megnyerte a versenyt csapatt�rsa, Irvine �s H�kkinen el�tt. Ekkor egy�bk�nt m�r egy�rtelm� volt, hogy az el�zetes latolgat�sok ellen�re m�gsem Coulthard, hanem a n�met pil�ta lesz H�kkinen legnagyobb vet�lyt�rsa.

A Brit Nagyd�jon Mika indulhatott az �lr�l �s gyorsan el is h�zott Schumachert�l �s a n�metet id�k�zben megel�z� Coulthardt�l. A 13. k�rben azonban eleredt az es�. Mika csapatt�rsa a 38. k�rben kip�rd�lt a p�ly�r�l. A 43. k�rben H�kkinen is megp�rd�lt, �m � - Coultharddal ellent�tben - vissza tudott j�nni. Bek�ldt�k a biztons�gi aut�t, s ezzel Mika kem�ny munk�val megszerzett addigi el�nye semmiv� foszlott. Miut�n a biztons�gi aut� kiment Mika az 51. k�rben ism�t hib�zott �s �tv�gott a f�v�n - ezt pedig a szorosan m�g�tte halad� Schumacher kihaszn�lta �s elment mellette. �gy t�nt, H�kkinennek be kell �rnie a m�sodik hellyel, �m �jabb rem�nysug�rt jelentett a h�r, hogy a Ferrari pil�t�ja 10 m�sodperces "stop-and-go" b�ntet�st kapott. Mik�zben a n�met az utols� k�rben b�ntet�s�t t�lt�tte a boxban, Mika �tszelte a c�lvonalat �s gy�ztesnek hitte mag�t. �m kider�lt, hogy Schumacher a boxutc�ban �tszelte a c�lvonal meghosszabb�tott r�sz�t, �gy � a futamgy�ztes! A McLaren �vott a zavaros helyzet tiszt�z�sa �rdek�ben, �m az FIA meg�llap�totta, hogy Michael jogtalanul kapta a 10 mp-es b�ntet�st, �gy az eredm�ny maradt.

Ez az�rt is nagyon fontos volt, mert Schumacher �gy zsin�rban harmadik gy�zelm�t aratta, s nagyon szoross� v�lt a vil�gbajnoks�g. Hol volt m�r Mika kezdeti dominanci�ja?

A k�rd�s az volt, hogy erre a nagy nyom�sra H�kkinen vajon hogyan fog reag�lni. Ausztri�ban m�ris v�laszt kaptunk: az �lr�l rajtol� Mika ellen�llt Schumacher kezdeti t�mad�sainak, s bizony�totta, hogy igaz�n �rett �s ment�lisan is er�s pil�t�v� fejl�d�tt.Olyan versenyz�v�, akit�l joggal lehet elv�rni a vil�gbajnoks�g megnyer�s�t. A zeltwegi kett�s McLaren-gy�zelem ut�n N�metorsz�gban ism�telt Ron Dennis csapata. A versenynapt�r egyik leggyorsabb p�ly�j�n �jfent nem volt p�rja az ez�st-nyilaknak �s f�lelmetes er�demonstr�ci�t l�thattunk t�l�k. Schumacher Ferrarija ezzel szemben csak az 5. helyre volt j�.

Magyarorsz�gon a Ferrari Michael Schumacher-Ross Brawn kett�se mindenki esz�n t�lj�rt egy v�ratlan h�rom boxki�ll�sos taktik�val, ami a gy�zelmet jelentette sz�mukra. Mika ezzel szemben m�szaki gondokkal k�zd�tt �s csak a hatodik helyen v�gzett. Spa-Francorchamps sem hozott szerencs�t a finn versenyz� sz�m�ra: az els� kanyarban �sszekoccant Schumacherrel �s kiesett. H�kkinen szerencs�je volt a szerencs�tlens�gben, hogy Schumacher sem fejezte be a kaotikus versenyt: az els� helyr�l esett ki, amikor a lek�r�zend� Coultharddal �tk�z�tt - egy�bk�nt m�ig vitatott k�r�lm�nyek k�z�tt (illetve azok ut�n, hogy 2003-ban Coulthard elismerte felel�ss�g�t tal�n m�r nem is annyira vitatott).

Monz�ban ism�t Schumacher volt soron. Eg�sz h�tv�g�n j�l szerepelt: megszerezte a pole poz�ci�t, majd pedig - hi�ba rajtolta le Mika - egy sik�nban l�tv�nyosan megel�zte a McLaren versenyz�j�t. H�kkinen ezt k�vet�en m�g egyszer meg is p�rd�lt, �gy �r�lt, hogy a negyedik helyet meg tudta menteni Michael Schumacher, Irvine �s Ralf Schumacher (Jordan-Mugen-Honda) m�g�tt. A nyom�s azonban egyre fokoz�dott, hiszen ezzel a diadallal Schumacher �s � pontegyenl�s�ggel �lltak a vil�gbajnoki tabella �l�n...

Mika azonban nem roppant �ssze. Nagyon akarta ezt a vil�gbajnoki c�met �s �rezte, hogy ha most nem csin�lja meg, akkor tal�n soha. Imm�r komoly versenyz� volt, aki a legv�gs�kig k�pes volt a koncentr�l�sra egyetlen c�l �rdek�ben. A szezon utols� el�tti verseny�n, a N�rburgringen a k�t Ferrari� lett az els� sor az id�m�r� edz�sen. Mika azonban nem ijedt meg. A harmadik helyr�l indulva el�bb Eddie Irvine-t el�zte meg a p�ly�n, majd Schumachert is a boxban. A diadal - egy nappal 30. sz�let�snapja el�tt - �des volt, r�ad�sul n�gy pontos el�nyt biztos�tott neki a vil�gbajnoks�gban a mindent eld�nt� utols� futamra!

Suzuk�ban H�kkinennek nem kellett sokat sz�molgatnia: ha Schumacher el�tt v�gez, mindenk�ppen � a vil�gbajnok. S�t, egy esetleges Schumacher futamgy�zelem eset�n, m�g a m�sodik hely is Mika vil�gbajnoki c�m�t jelentette volna - mert pontegyenl�s�g eset�n a t�bb futamgy�zelem lett volna a d�nt�. Nyilv�nval� azonban, hogy a finn pil�ta a gy�zelemre hajtott. A pole ugyan Schumacher� volt, �m a n�met pil�ta es�lyei drasztikusan lecs�kkentek, amikor nem indult el az aut�ja a felvezet� k�rre egy kuplunghiba miatt �s a h�ts� sorb�l kellett nekiv�gnia a versenynek. Ugyan felk�zd�tte mag�t a harmadik helyre, �m tov�bb m�r nem ment, ugyanis sz�trobbant aut�j�n az egyik Goodyear gumi. Mika H�kkinen abban a pillanatban vil�gbajnoknak mondhatta mag�t! Term�szetesen �rtes�tett�k r�di�n a t�rt�ntekr�l �s k�s�bb arr�l vallott, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt, ezzel a hatalmas �r�mmel nagyon neh�z volt a m�g h�trl�v� k�r�kre koncentr�lni. De az�rt siker�lt, �gy futamgy�zelemmel �nnepelhette p�lyafut�sa addigi legnagyobb siker�t!

Finnorsz�g 1982 �ta (Mika menedzser�nek, Keke Rosbergnek VB-c�me �ta) v�rt egy �jabb Forma-1-es szt�rra. A szupergyors H�kkinenr�l m�r az als�bb kateg�ri�kban lehetett sejteni, hogy � lehet az, �m sok�ig tartott, m�g siker�lt �tt�rnie saj�t lelki korl�tain. A l�nyeg azonban az, hogy siker�lt. Alig egy �ve t�rt�nt, hogy Ron Dennis "ter�pi�j�nak" k�sz�nhet�en v�gre elhitte mag�r�l, hogy k�pes futamot nyerni. Most pedig nyolc futamgy�zelemmel ott �llt a Forma-1-es vil�g legtetetj�n! Mika egyetlen �v alatt v�lt f�lszeg "pechvogelb�l" magabiztos nyer�emberr�. Teljes�tm�ny�r�l a nagy ellenf�l, Michael Schumacher is csak szuperlat�vuszokban tudott besz�lni.